Példabeszédek 12
1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Qui diligit disciplinam, diligit scientiam: qui autem odit increpationes, insipiens est.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Qui bonus est, hauriet gratiam a Domino: qui autem confidit in cogitationibus suis, impie agit.
3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
Non roborabitur homo ex impietate: et radix iustorum non commovebitur.
4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Mulier diligens, corona est viro suo: et putredo in ossibus eius, quæ confusione res dignas gerit.
5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Cogitationes iustorum iudicia: et consilia impiorum fraudulenta:
6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Verba impiorum insidiantur sanguini: os iustorum liberabit eos.
7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Verte impios, et non erunt: domus autem iustorum permanebit.
8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Doctrina sua noscetur vir: qui autem vanus et excors est, patebit contemptui.
9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Melior est pauper et sufficiens sibi, quam gloriosus et indigens pane.
10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
Novit iustus iumentorum suorum animas: viscera autem impiorum crudelia.
11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Qui operatur terram suam, satiabitur panibus: qui autem sectatur otium, stultissimus est. Qui suavis est in vini demorationibus, in suis munitionibus relinquit contumeliam.
12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Desiderium impii munimentum est pessimorum: radix autem iustorum proficiet.
13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Propter peccata labiorum ruina proximat malo: effugiet autem iustus de angustia.
14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
De fructu oris sui unusquisque replebitur bonis, et iuxta opera manuum suarum retribuetur ei.
15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
Via stulti recta in oculis eius: qui autem sapiens est, audit consilia.
16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
Fatuus statim indicat iram suam: qui autem dissimulat iniuriam, callidus est.
17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Qui quod novit loquitur, index iustitiæ est: qui autem mentitur, testis est fraudulentus.
18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Est qui promittit, et quasi gladio pungitur conscientiæ: lingua autem sapientium sanitas est.
19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Labium veritatis firmum erit in perpetuum: qui autem testis est repentinus, concinnat linguam mendacii.
20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
Dolus in corde cogitantium mala: qui autem pacis ineunt consilia, sequitur eos gaudium.
21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Non contristabit iustum quidquid ei acciderit: impii autem replebuntur malo.
22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Abominatio est Domino labia mendacia: qui autem fideliter agunt, placent ei.
23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
Homo versatus celat scientiam: et cor insipientium provocat stultitiam.
24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
Manus fortium dominabitur: quæ autem remissa est, tributis serviet.
25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Mœror in corde viri humiliabit illum, et sermone bono lætificabitur.
26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Qui negligit damnum propter amicum, iustus est: iter autem impiorum decipiet eos.
27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Non inveniet fraudulentus lucrum: et substantia hominis erit auri pretium.
28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
In semita iustitiæ, vita: iter autem devium ducit ad mortem.
