Példabeszédek 12
1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Joka itsensä mielellänsä kurittaa antaa, se tulee toimelliseksi; mutta joka rankaisematta olla tahtoo, se on tyhmä.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Hyvä saa lohdutuksen Herralta, mutta häijy mies hyljätään.
3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
Ei ihminen vahvistu jumalattomuudessa, vaan vanhurskaan juuri on pysyväinen.
4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Ahkera vaimo on miehensä kruunu, vaan häijy on niinkuin märkä hänen luissansa.
5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Vanhurskasten ajatukset ovat vilpittömät, vaan jumalattomain aivoitus on petollinen.
6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Jumalattomain sanat väijyvät verta, vaan hurskasten suu vapahtaa heitä.
7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Jumalattomat kaatuvat, ja ei ole sitte enää, mutta vanhurskasten huone pysyy.
8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Toimellinen mies neuvossansa ylistetään, vaan petollinen tulee katsotuksi ylön.
9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Parempi on nöyrä, joka omansa katsoo, kuin se, joka tahtoo iso olla, ja kuitenkin puuttuu leipää.
10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
Vanhurskas armahtaa juhtaansa, mutta jumalattoman sydän on halutoin.
11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Joka peltonsa viljelee, se saa leipää yltäkylläisesti; vaan joka turhia ajelee takaa, se on tyhmä.
12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Jumalatoin halajaa aina pahaa tehdä, mutta vanhurskaan juuri kantaa hedelmää.
13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Ilkiä käsitetään omissa sanoissansa, vaan vanhurskas pääsee hädästä.
14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
Suun hedelmästä tulee paljon hyvää; ja niinkuin kukin käsillänsä tehnyt on, kostetaan hänelle.
15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
Tyhmäin mielestä on hänen tiensä otollinen, mutta viisas ottaa neuvon.
16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
Tyhmä osoittaa kohta vihansa, vaan joka peittää vääryyden, se on kavala.
17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Joka totuuden puhuu, se vanhurskauden ilmoittaa; mutta joka väärin todistaa, hän pettää.
18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Joka ajattelematta puhuu, hän pistää niinkuin miekalla; vaan viisasten kieli on terveellinen.
19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Totinen suu pysyy vahvana ijankaikkisesti, vain väärä kieli ei pysy kauvan.
20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
Jotka pahaa ajattelevat, niiden sydämessä on petos; vaan jotka rauhaa neuvovat, niillä on ilo.
21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Ei vanhurskaalle mitään vaaraa tapahdu; vaan jumalattomat pahuudella täytetään.
22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Petolliset huulet ovat Herralle kauhistus; vaan jotka oikein tekevät, ovat hänelle otolliset.
23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
Kavala salaa taitonsa, vaan hulluin sydän ilmoittaa hulluutta.
24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
Ahkera käsi saa hallita, vaan laiskan täytyy veronalaiseksi tulla.
25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Sydämellinen murhe kivistelee, vaan lohdullinen sana iloittaa,
26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Vanhurskas on parempi lähimmäistänsä, mutta jumalattoman tie viettelee hänen
27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Ei petollinen asia menesty, mutta ahkera saa hyvän tavaran.
28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
Vanhurskauden tiellä on elämä, ja hänen poluillansa ei ole kuolemaa.
