< Példabeszédek 12 >

1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Kdo miluje cvičení, miluje umění; kdož pak nenávidí domlouvání, nemoudrý jest.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Dobrý nalézá lásku u Hospodina, ale muže nešlechetného potupí Bůh.
3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
Nebývá trvánlivý člověk v bezbožnosti, kořen pak spravedlivých nepohne se.
4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Žena statečná jest koruna muže svého, ale jako hnis v kostech jeho ta, kteráž k hanbě přivodí.
5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Myšlení spravedlivých jsou pravá, rady pak bezbožných lstivé.
6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Slova bezbožných úklady činí krvi, ústa pak spravedlivých vytrhují je.
7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Vyvráceni bývají bezbožní tak, aby jich nebylo, ale dům spravedlivých ostojí.
8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Podlé toho, jakž rozumný jest, chválen bývá muž, převráceného pak srdce bude v pohrdání.
9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Lepší jest nevzácný, kterýž má služebníka, nežli ten, kterýž sobě slavně počíná, a nemá chleba.
10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
Pečuje spravedlivý o život hovádka svého, srdce pak bezbožných ukrutné jest.
11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Kdo dělá zemi svou, nasycen bývá chlebem; ale kdož následuje zahalečů, blázen jest.
12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Žádostiv jest bezbožný obrany proti zlému, ale kořen spravedlivých způsobuje ji.
13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Do přestoupení rtů zapletá se zlostník, ale spravedlivý vychází z ssoužení.
14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
Z ovoce úst každý nasycen bude dobrým, a odplatu za skutky člověka dá jemu Bůh.
15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
Cesta blázna přímá se zdá jemu, ale kdo poslouchá rady, moudrý jest.
16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
Hněv blázna v tentýž den poznán bývá, ale opatrný hanbu skrývá.
17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Kdož mluví pravdu, ohlašuje spravedlnost, svědek pak falešný lest.
18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Někdo vynáší řeči podobné meči probodujícímu, ale jazyk moudrých jest lékařství.
19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Rtové pravdomluvní utvrzeni budou na věky, ale na kratičko jazyk lživý.
20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
V srdci těch, kteříž zlé obmýšlejí, bývá lest, v těch pak, kteříž radí ku pokoji, veselí.
21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Nepotká spravedlivého žádná těžkost, bezbožní pak naplněni budou zlým.
22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Ohavností jsou Hospodinu rtové lživí, ale ti, jenž činí pravdu, líbí se jemu.
23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
Člověk opatrný tají umění, ale srdce bláznů vyvolává bláznovství.
24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
Ruka pracovitých panovati bude, lstivá pak musí dávati plat.
25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Starost v srdci člověka snižuje ji, ale věc dobrá obveseluje ji.
26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Vzácnější jest nad bližního svého spravedlivý, cesta pak bezbožných svodí je.
27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Nebude péci fortelný, což ulovil, ale člověk bedlivý statku drahého nabude.
28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
Na stezce spravedlnosti jest život, a cesta stezky její nesmrtelná jest.

< Példabeszédek 12 >