< Példabeszédek 12 >

1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Thuitaekhaih koeh kami loe palungha kami ah oh; toe zoehhaih hnuma kami loe amthu kami ni.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Kahoih kami mah loe Angraeng palung anghoesak; toe kahoih ai hmuen poek kami loe lokcaekhaih to hnu tih.
3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
Kahoih ai hmuen mah kami tangzun caksak ai; toe katoeng kami ih tangzun loe aphong thai mak ai.
4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Tuinuen kahoih zu loe a sava han sui lumuek ah oh; toe ahmin saesak zu loe sava ih ahuh to hmawnsak.
5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Katoeng kami poekhaih loe toeng; toe kasae kaminawk ih lok loe alinghaih ah oh.
6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Kasae kami ih lok loe minawk athii palonghaih to zing; toe katoeng kami ih lok loe minawk to pahlong.
7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Kasae kami ih im loe amtim ueloe, anghmaa tih; toe katoeng kami ih im loe kacakah angdoe poe tih.
8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Palungha kami loe minawk mah pakoehhaih to hnuk; toe poek angkawn kami loe minawk mah hnap.
9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Angmah hoi angmah angraeng ah amkoeh, caaknaek tawn ai kami pongah loe, kami mah patoek e, caaknaek tawn toksah kami to hoih kue.
10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
Katoeng kaminawk loe a pacah ih moinawk nuiah tahmenhaih to tawnh; toe hmawsaenghaih loe kasae kaminawk ih tahmenhaih sang koek ah oh.
11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Angmah ih lawk phrawk kami loe zok amhah tih; toe palungha ai kami loe tidoeh avang ai kami hnukah bang.
12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Katoeng ai kami loe kasae kami ih palok to patoh han koeh; toe katoeng kami ih tangzun loe aquih tacawt.
13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Kasae kami loe a pahni zaehaih mah dongh pongah amansak; toe kami katoeng loe raihaih thung hoiah loih.
14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
Kami loe angmah pahni athaih hoiah zok amhah tih; a ban hoi sak ih kasae kahoih hmuen baktih toengah atho doeh hnu tih.
15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
Kamthu loe a caehhaih loklam to kamsoem ah a hnuk; toe palungha kami loe minawk mah thuih ih lok to tahngaih.
16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
Kamthu loe palungphuihaih to amtuengsak roep; toe palungha kami loe azat koi hmuen to angphat.
17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Loktang thui kami loe toenghaih to amtuengsak; amsawnlok pongah hnukung ah angdoe kami loe alinghaih to amtuengsak.
18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Sumsen hoi thunh ih baktiah lok apae kami to oh; toe palungha kami ih palai mah loe kami ngantuisak.
19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Loktang pahni loe dungzan khoek to cak; toe amsawnlok loe nawnetta ni oh.
20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
Kahoih ai hmuen poek kaminawk ih palung thungah alinghaih to oh; toe angdaehhaih sah kaminawk loe anghoehaih tawnh o.
21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Katoeng kaminawk khaeah sethaih pha mak ai; toe kasae kami loe tahamsethaih hoiah koi tih.
22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Lok amlai palai loe Angraeng mah panuet; toe toenghaih hoi khosah kaminawk loe Angraeng mah palung.
23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
Palungha kami loe panoekhaih to angphat; toe amthu ih palungthin mah loe amthuhaih to amtuengsak.
24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
Thahoih ban mah kami to uk tih; toe thasae kami loe misong ah om tih.
25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Palungsethaih mah kami palungboengsak; thapaekhaih lok mah poek nawmsak.
26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Katoeng kami loe a imtaeng kami to loklam patuek; toe kahoih ai kami ih loklam mah nihcae to loklam anghmangsak.
27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Thasae kami loe a kah ih moi paaem han mataeng doeh paqak; thahoih kami ih tacong loe atho oh.
28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
Toenghaih loklam ah duekhaih om ai, hinghaih ni oh.

< Példabeszédek 12 >