Példabeszédek 11
1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
La balanza falsa es abominación para Yahvé, la pesa cabal es lo que le agrada.
2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Si viene la soberbia, viene también la ignominia, mas la sabiduría habita con los humildes.
3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
A los rectos los guía su rectitud, a los pérfidos los arruina su propia perfidia.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
De nada sirven las riquezas en el día de la ira, mas la justicia libra de la muerte.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
La justicia endereza el camino del hombre recto, mientras que el malvado cae por su propia malicia.
6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
A los rectos los salva su justicia; pero los pérfidos quedan presos en su propia maldad.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Con la muerte muere la esperanza del impío, se desvanecen las ilusiones de los inicuos.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
El justo es librado de la tribulación, y en su lugar será atribulado el malvado.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Con su boca el impío arruina a su prójimo, mas los justos se salvan mediante la ciencia.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
Cuando prosperan los justos se alegra la ciudad, y cuando perecen los impíos hay júbilo.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Con la bendición de los buenos se engrandece un pueblo, la boca de los malos es su ruina.
12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
Quien desprecia a su prójimo es un insensato; el varón prudente se calla.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
El maldiciente revela los secretos, mas el de espíritu fiel los mantiene ocultos.
14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
Por falta de dirección cae el pueblo; donde abunda el consejo hay bienestar.
15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
Sufrirá males quien por otro da fianza, el que rehúsa dar fianza vive tranquilo.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
La mujer graciosa alcanza honor, así como los poderosos adquieren riqueza.
17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
El misericordioso hace bien a su propia alma, el cruel inflige heridas a su misma carne.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
El trabajo del impío es ilusorio, mas el que siembra justicia tiene segura la recompensa.
19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Como la justicia (conduce) a la vida, así el que va tras el mal (corre) a la muerte.
20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
El corazón perverso es abominable a Yahvé, pues Él se complace en los que proceden con sinceridad.
21 Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
Tarde o temprano será castigado el malvado, pero la descendencia de los justos será puesta en salvo.
22 Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Anillo de oro en hocico de cerdo es la belleza de una mujer insensata.
23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
Los deseos de los justos se dirigen solamente al bien: el afán de los malos es encender su ira.
24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
Hay quienes reparten liberalmente y se enriquecen; y hay quien ahorra más de lo justo, y permanece pobre.
25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
El alma benéfica será saciada, y el que riega será regado.
26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
Al que retiene el trigo, le maldice el pueblo, mientras que sobre la cabeza del que lo vende desciende bendición.
27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
Cosa agradable busca quien busca el bien; mas el que busca el mal, (del mal) será alcanzado.
28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
Quien en sus riquezas confía, caerá, pero el justo, como la fronda del árbol, retoña.
29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
Quien perturba su casa, heredará viento, y el necio será esclavo del cuerdo.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Árbol de vida son los frutos del justo; y quien gana los corazones es sabio.
31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
Si el justo ya en la tierra tiene su paga, ¿cuánto más el inicuo y el pecador?
