Példabeszédek 11
1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
Falsk vekt er en vederstyggelighet for Herren, men fullvektige lodder er ham til velbehag.
2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Med overmot følger skam, men de ydmyke har visdom.
3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
De opriktiges rettsinn leder dem, men de troløses forvendte sinn ødelegger dem.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
Gods hjelper ikke på vredens dag, men rettferdighet frir fra døden.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
Den ustraffeliges rettferdighet gjør hans vei jevn, men den ugudelige faller ved sin ugudelighet.
6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
De opriktiges rettferdighet frelser, men de troløse fanges i sin egen ondskap.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Når et ugudelig menneske dør, blir hans håp til intet, og med det som de onde stunder efter, er det forbi.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
Den rettferdige utfries av trengsel, og den ugudelige kommer i hans sted.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Med munnen ødelegger den gudløse sin næste, men ved sin kunnskap utfries de rettferdige.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
Når det går de rettferdige godt, jubler byen, og når de ugudelige omkommer, lyder fryderop.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Ved de opriktiges velsignelse blir en by ophøiet, men de ugudeliges munn bryter den ned.
12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
Den som taler foraktelig om sin næste, er uten forstand; men en forstandig mann tier.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
Den som går omkring som baktaler, åpenbarer hemmeligheter; men den som er trofast i ånden, skjuler saken.
14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
Hvor det intet styre er, faller folket; men hvor det er mange rådgivere, der er frelse.
15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
Ille går det den som går i borgen for en fremmed; men den som skyr å gi håndslag, er sikker.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
En yndig kvinne vinner ære, og voldsmenn vinner rikdom.
17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
En godgjørende mann gjør vel mot sig selv, men en hårdhjertet mann ødelegger sig.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
Den ugudelige vinner en lønn som svikter, men den som sår rettferdighet, får en lønn som varer.
19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Den som står fast i rettferdighet, ham blir det til liv; men den som jager efter ondt, volder sin egen død.
20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
En vederstyggelighet for Herren er de hvis hjerte er forvendt; men til velbehag for ham er de hvis vei er ustraffelig.
21 Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
Visselig, den onde blir ikke ustraffet, men de rettferdiges ætt slipper unda.
22 Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Som en gullring i et svinetryne er en fager kvinne som er uten forstand.
23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
De rettferdiges attrå er bare det som godt er; de ugudelige har vrede i vente.
24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
Den ene strør ut og får ennu mere; den andre holder tilbake mere enn rett er, og det blir dog bare fattigdom.
25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
Den som velsigner, skal trives, og den som lesker andre, han blir selv lesket.
26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
Den som holder korn tilbake, ham banner folket; men velsignelse kommer over dens hode som selger korn.
27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
Den som søker hvad godt er, søker det som er til behag; men den som higer efter ondt, over ham kommer det onde.
28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
Den som setter sin lit til sin rikdom, han skal falle; men de rettferdige skal grønnes som løvet.
29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
Den som setter sitt hus i ulag, skal arve vind, og dåren blir en tjener for den vise.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Den rettferdiges frukt er et livsens tre, og den vise fanger sjeler.
31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
Se, den rettferdige får sin lønn på jorden, hvor meget mere da den ugudelige og synderen!
