Példabeszédek 11
1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
La bilancia falsa è un abominio per l’Eterno, ma il peso giusto gli è grato.
2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Venuta la superbia, viene anche l’ignominia; ma la sapienza è con gli umili.
3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
L’integrità degli uomini retti li guida, ma la perversità dei perfidi è la loro rovina.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
Le ricchezze non servono a nulla nel giorno dell’ira, ma la giustizia salva da morte.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
La giustizia dell’uomo integro gli appiana la via, ma l’empio cade per la sua empietà.
6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
La giustizia degli uomini retti li libera, ma i perfidi restan presi nella loro propria malizia.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Quando un empio muore, la sua speranza perisce, e l’aspettazione degl’iniqui e annientata.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
Il giusto è tratto fuor dalla distretta, e l’empio ne prende il posto.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Con la sua bocca l’ipocrita rovina il suo prossimo, ma i giusti sono liberati dalla loro perspicacia.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
Quando i giusti prosperano, la città gioisce; ma quando periscono gli empi son gridi di giubilo.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Per la benedizione degli uomini retti la città è esaltata, ma è sovvertita dalla bocca degli empi.
12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
Chi sprezza il prossimo è privo di senno, ma l’uomo accorto tace.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
Chi va sparlando svela i segreti, ma chi ha lo spirito leale tien celata la cosa.
14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
Quando manca una savia direzione il popolo cade; nel gran numero de’ consiglieri sta la salvezza.
15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
Chi si fa mallevadore d’un altro ne soffre danno, ma chi odia la mallevadoria è sicuro.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
La donna graziosa ottiene la gloria, e gli uomini forti ottengon la ricchezza.
17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
L’uomo benigno fa del bene a se stesso, ma il crudele tortura la sua propria carne.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
L’empio fa un’opera fallace, ma chi semina giustizia ha una ricompensa sicura.
19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Così la giustizia mena alla vita, ma chi va dietro al male s’incammina alla morte.
20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
I perversi di cuore sono un abominio per l’Eterno, ma gl’integri nella loro condotta gli sono graditi.
21 Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
No, certo, il malvagio non rimarrà impunito, ma la progenie dei giusti scamperà.
22 Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Una donna bella, ma senza giudizio, è un anello d’oro nel grifo d’un porco.
23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
Il desiderio dei giusti è il bene soltanto, ma la prospettiva degli empi e l’ira.
24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
C’è chi spande liberalmente e diventa più ricco, e c’è chi risparmia più del dovere e non fa che impoverire.
25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
L’anima benefica sarà nell’abbondanza, e chi annaffia sarà egli pure annaffiato.
26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
Chi detiene il grano è maledetto dal popolo, ma la benedizione è sul capo di chi lo vende.
27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
Chi procaccia il bene s’attira benevolenza, ma chi cerca il male, male gl’incoglierà.
28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
Chi confida nelle sue ricchezze cadrà, ma i giusti rinverdiranno a guisa di fronde.
29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
Chi getta lo scompiglio in casa sua erediterà vento, e lo stolto sarà lo schiavo di chi ha il cuor savio.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Il frutto del giusto è un albero di vita, e il savio fa conquista d’anime.
31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
Ecco, il giusto riceve la sua retribuzione sulla terra, quanto più l’empio e il peccatore!
