Példabeszédek 11
1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.
2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.
3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.
6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.
12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.
14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.
15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.
17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.
19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.
20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.
21 Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.
22 Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.
23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.
24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.
25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.
26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.
27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.
28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.
29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.
