Példabeszédek 10

1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.

Solomoni knare antahintahi zamofo naneke, erigofa huno krente'nea naneke. Ama' antahintahine mofavremo'a, nefana azeri muse nehie. Hianagi neginagi antahintahine mofavremo'a, nererana rimpa erihaviza higeno, asuzampi nemanie.

2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

Havi kazigati'ma erisana feno zamo'a kaza osugahianagi, mani fatgoma hunka mani'zamo'a, fri zampintira kagu vazigahie.

3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.

Fatgoma huno'ma nemania vahera, Ra Anumzamo'a atregeno agazankura nosie. Hianagi fatgo osu'zama haza vahera, zamatrenige'za erinaku'ma maragu'zamaneti'za zana e'origahaze.

4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

Feru'ma maniza vahe'mokizmia zamuntera nomane. Hianagi amuhoma hu'za eri'zama erizamo'za, rama'a fenoza nentaze.

5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.

Ama' antahi'zama eri'nea vahe'mo'a, ne'zamo'ma nenama hianknafina, ne'zana eritru nehie. Hianagi ne'zama hamareno eri atruhu knafima, avu'ma masea vahe'mo'a agazegu hugahie.

6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.

Fatgo vahe'mokizmia zamasenirera asomu'mo'a, kini fetori antani zamanteankna nehie. Hianagi kefozama nehaza vahe'mokizmi kemo'a, hazenkezana refi'nete.

7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

Fatgo vahe'mo'zama ko'ma knare zama hu'naza zankura, vahe'mo'za antahinezmi'za muse nehaze. Hianagi kefo zama nehia vahe'mofona, agi agenke'a omanegahie.

8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.

Ama' antahintahine vahe'mo'za, eri'za kea nevaririze. Hianagi tavare vahe'mo'za, haviza nehaze.

9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.

Iza'zo mika zampima mani fatgoma haza vahe'mo'za, knare hu'za nemanize. Hianagi fatgo zama osnimo'a, fra'okigahie.

10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.

Regavumi kavami huzamo'a, hazenke eri kamigahie. Hagi tavre vahe'mo'za zamagra'a haviza hugahaze.

11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.

Fatgo vahe'mofo zamagipinti'ma atiramia kemo'a, asimu ami tinkapui'mo atiramino eankna nehie. Hianagi kefozama nehaza vahe'mokizmi zamagipinti'ma atiramia kemo'a, vahe'ma hazenkema zami zamarimpa he'zana zana refi'nete.

12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.

Vahe'ma antahi havizama hu'zamo'a, ha' fra hu'za eri fore nehie. Hianagi vahe'ma avesima ante'zamo'a, miko kefozana refi'nete.

13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.

Knare antahizamo'a knare'ma huno refkomahu vahe'mofo zamagipinti atineramie. Hianagi knare antahintahi omane vahe'mofona agumpi sefu amigahaze.

14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.

Ama' antahi'zane vahe'mo'a, antahi'zana erite erite huno, rama'a enerie. Hianagi neginagi kema haza vahe'mo'za, mika zankura atupa nehu'za, ame hu'za haviza hugahaze.

15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.

Feno vahe'mokizmi feno zamimo'a, vihu huzmanteankna hugahie. Hianagi zamunte'ma omaneazamo zamunte omane vahera zamazeri haviza nehie.

16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.

Fatgo zamavu'zamava'ma nehaza vahe'mokizmia mizazmia, knare nomaniza erigahaze. Hianagi kefozama nehaza vahe'mo'za, havi miza erigahaze.

17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.

Avumro'ma anteankema antahimia vahe'mo'a, knare nomaniza eri kante nevie. Hianagi zamazeri fatgoma hazanke'ma zamavesrama huntaza vahe'mo'za, havifi nevaze.

18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.

Rimpa knama hu'nea vahe'mo'ma ana rimpa knama refitenakura, rama'a havige nehie. Hagi vahe'mokizmi zamagenkema hu vahera, neginagi vahere.

19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.

Rama'a kegagama huzamo'a, kumipi kavareno nevie. Hianagi iza'o agefu'nama kegavama himo'a, ama' antahi'zane vahe mani'ne.

20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.

Fatgo vahe'mofo kemo'a, knare silvagna hu'ne. Hianagi havi vahe'mokizmi antahintahimo'a, haviza huno mago kna'a omane'ne.

21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.

Fatgo vahe'mofo kemo'a, rama'a vahe zamazeri hanavenetie. Hianagi neginagi vahe'mo'za antahi amahu antahintahigura atupa hu'za nefrize.

22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.

Ra Anumzamo'a zamazeri feno vahe nesea asomumo'a, asunku'zana eri ozamigosie.

23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.

Neginagi vahe'mo'za, kefo avu'ava zana kiza zokago hazankna hu'za nehaze. Hianagi ama' antahintahine vahe'mo'za, knare antahintahifi muse hu'za makaza nehaze.

24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.

Kefo vahe'mo'zama koro'ma nehazazamo'a, zamagrite egahie. Hianagi fatgo vahe'mo'za zamave'ma nesiazana erigahaze.

25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.

Kefo avu'avazama nehaza vahe'mokizmia unu ko'ma atuno esuno'a, zamavareno fregahie. Hianagi fatgo vahe'mo'za oti hanaveti'za, mani'vava hugahaze.

26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.

Feru vahe'ma eri'za erinogu'ma huntesanana, ana vahe'mo'za aka'zamo vahe'mokizmi zamagipi ufreno akahiankna nehu'za, tokimo vahe'mokizmi zamavurgafi ufareno aka heankna kagritera hugahaze.

27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.

Ra Anumzamofoma koro'ma hunteno agorga'ama mani'zamo'a, za'za kafuzage manigahane. Hianagi kefozama hu vahe'mokizmia knazamia erikofa hinke'za, za'zatera omanigahaze.

28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.

Fatgo vahe'mo'zama amuha'ma nehaza zamofo nena'a musezane. Hianagi havi avu'ava'zama nehaza vahe'mo'zama amuha'ma nehazazamo'a amene zankna hugahie.

29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.

Ra Anumzamofo avu'ava'zamo'a fatgo vahe'mokizmi, vihu huzmanteankna hu'ne. Hianagi havi avu'ava'zama nehaza vahe'mokizmia, zamazeri haviza hugahie.

30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.

Fatgo vahe'mokizmia zamazeri torera osugahie. Hianagi havi zamavu'zmava'ma nehaza vahe'mo'za ama'na mopafina omanigahaze.

31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.

Fatgo vahe'mofo agipinti'ma atiramia kemo'a, knare antahi'za atiramino nevie. Hianagi akrehe krehe ageru'ene vahe'mofona azeri taganegahie.

32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

Fatgo vahe'mofo zamagipintira vahe'mokizmi zamazahu naneke atineramie. Hianagi kefo vahe'mokizmi zamagipintira, akrehe krehe kemo atineramie.