Példabeszédek 10
1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
The parablis of Salomon. A wijs sone makith glad the fadir; but a fonned sone is the sorewe of his modir.
2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
Tresouris of wickidnesse schulen not profite; but riytfulnesse schal delyuere fro deth.
3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
The Lord schal not turmente the soule of a iust man with hungur; and he schal distrie the tresouns of vnpitouse men.
4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
A slow hond hath wrouyt nedynesse; but the hond of stronge men makith redi richessis. Forsothe he that enforsith to gete `ony thing bi leesyngis, fedith the wyndis; sotheli the same man sueth briddis fleynge.
5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
He that gaderith togidere in heruest, is a wijs sone; but he that slepith in sommer, is a sone of confusioun.
6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
The blessing of God is ouer the heed of a iust man; but wickidnesse hilith the mouth of wickid men.
7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
The mynde of a iust man schal be with preisingis; and the name of wickid men schal wexe rotun.
8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
A wijs man schal resseyue comaundementis with herte; a fool is betun with lippis.
9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
He that goith simpli, goith tristili; but he that makith schrewid hise weies, schal be opyn.
10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
He that bekeneth with the iye, schal yyue sorewe; a fool schal be betun with lippis.
11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
The veyne of lijf is the mouth of a iust man; but the mouth of wickid men hilith wickidnesse.
12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
Hatrede reisith chidingis; and charite hilith alle synnes.
13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
Wisdom is foundun in the lippis of a wise man; and a yerd in the bak of him that is nedi of herte.
14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
Wise men hiden kunnyng; but the mouth of a fool is nexte to confusioun.
15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
The catel of a riche man is the citee of his strengthe; the drede of pore men is the nedynesse of hem.
16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
The werk of a iust man is to lijf; but the fruyt of a wickid man is to synne.
17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
The weie of lijf is to him that kepith chastising; but he that forsakith blamyngis, errith.
18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
False lippis hiden hatrede; he that bringith forth dispisinge is vnwijs.
19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
Synne schal not faile in myche spekyng; but he that mesurith hise lippis, is moost prudent.
20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
Chosun siluer is the tunge of a iust man; the herte of wickid men is for nouyt.
21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
The lippis of a iust man techen ful manye men; but thei that ben vnlerned, schulen die in nedinesse of herte.
22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
The blessing of the Lord makith riche men; and turment schal not be felowschipid to hem.
23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
A fool worchith wickidnesse as bi leiyyng; but `wisdom is prudence to a man.
24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
That that a wickid man dredith, schal come on hym; the desire of iust men schalbe youun to hem.
25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
As a tempeste passynge, a wickid man schal not be; but a iust man schal be as an euerlastynge foundement.
26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
As vynegre noieth the teeth, and smoke noieth the iyen; so a slow man noieth hem that senten hym in the weie.
27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
The drede of the Lord encreesith daies; and the yeeris of wickid men schulen be maad schort.
28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
Abiding of iust men is gladnesse; but the hope of wickid men schal perische.
29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
The strengthe of a symple man is the weie of the Lord; and drede to hem that worchen yuel.
30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
A iust man schal not be moued with outen ende; but wickid men schulen not dwelle on the erthe.
31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
The mouth of a iust man schal bringe forth wisdom; the tunge of schrewis schal perische.
32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
The lippis of a iust man biholden pleasaunt thingis; and the mouth of wickid men byholdith weiward thingis.
