< Példabeszédek 10 >
1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
Mudar sin veseli oca, a lud je sin žalost majci svojoj.
2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
Ne koristi krivo stečeno blago, dok pravednost izbavlja od smrti.
3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
Ne dopušta Jahve da gladuje duša pravednika, ali odbija pohlepu opakih.
4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
Lijena ruka osiromašuje čovjeka, a marljiva ga obogaćuje.
5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
Tko sabira ljeti, razuman je sin, a tko hrče o žetvi, navlači sramotu.
6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
Blagoslovi su nad glavom pravedniku, a usta opakih kriju nasilje.
7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
Pravednikov je spomen blagoslovljen, a opakom se ime proklinje.
8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
Tko je mudra srca, prima zapovijedi, dok brbljava luda propada.
9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
Tko nedužno živi, hodi bez straha, a tko ide krivim putovima, poznat će se.
10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
Tko žmirka okom, zadaje tugu, a tko ludo zbori, propada.
11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
Pravednikova su usta izvor života, a opakomu usta kriju nasilje.
12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
Mržnja izaziva svađu, a ljubav pokriva sve pogreške.
13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
Na usnama razumnoga nalazi se mudrost, a batina je za leđa nerazumna čovjeka.
14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
Mudri kriju znanje, a luđakova su usta blizu propasti.
15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
Blago je bogatomu tvrdi grad, a ubogima je propast njihovo siromaštvo.
16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
Pravednik prirađuje za život, a opaki prirađuje za grijeh.
17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
Tko se naputka drži, na putu je života, a zabluđuje tko se na ukor ne osvrće.
18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
Lažljive usne kriju mržnju, a tko klevetu širi, bezuman je!
19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
Obilje riječi ne biva bez grijeha, a tko zauzdava svoj jezik, razuman je.
20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
Pravednikov je jezik odabrano srebro, a razum opakoga malo vrijedi.
21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
Pravednikove su usne hrana mnogima, a luđaci umiru s ludosti svoje.
22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
Gospodnji blagoslov obogaćuje i ne prati ga nikakva muka.
23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
Bezumniku je radost učiniti sramotno djelo, a razumnu čovjeku biti mudar.
24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
Čega se opaki boji, ono će ga stići, a pravednička se želja ispunjava.
25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
Kad oluja prohuja, opakoga nestane, a pravednik ima temelj vječni.
26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
Kakav je ocat zubima i dim očima, takav je ljenivac onima koji ga šalju.
27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
Strah Gospodnji umnaža dane, a opakima se prekraćuju godine.
28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
Pravedničko je ufanje puno radosti, a opakima je nada uprazno.
29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
Gospodnji je put okrilje bezazlenu, a propast onima koji čine zlo.
30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
Pravednik se neće nikad pokolebati, a opakih će nestati s lica zemlje.
31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
Pravednikova usta rađaju mudrošću, a opak jezik čupa se s korijenom.
32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
Pravednikove usne znaju što je milo, dok usta opakih poznaju zloću.