< Példabeszédek 1 >
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Israil padishahi Dawutning oghli Sulaymanning pend-nesihetliri: —
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Bu pend-nesihetler sanga eqil-paraset, edep-exlaqni ögitip, séni ibretlik sözlerni chüshinidighan qilidu;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
sanga danaliq, heqqaniyliq, pem-paraset we durusluqning yolyoruq-terbiyisini qobul qilduridu.
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Bu [pend-nesihetler] nadanlarni zérek qilip, yashlarni bilimlik we sezgür qilidu;
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
bulargha qulaq sélishi bilen danalar bilimini ashuridu, yorutulghan kishiler téximu dana meslihetke érishidu,
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
shundaqla pend-nesihetler hem temsillerning menisini, danishmenlerning hékmetliri hem tilsim sözlirini chüshinidighan qilinidu.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Perwerdigardin qorqush bilimning bashlinishidur; Exmeqler danaliqni we terbiyini közge ilmaydu.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
I oghlum, atangning terbiyisige qulaq sal, anangning söz-nesihetidin ayrilma;
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
chünki ular séning béshinggha taqalghan gül chembirek, boynunggha ésilghan marjan bolidu.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
I oghlum, yamanlar séni azdursa, ulargha egeshmigin.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Eger ular: — Yür, tuzaq qurup adem öltüreyli; Yoshuruniwélip, birer bigunah kelgende urayli!
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
Tehtisaradek ularni yutuwéteyli, Saq bolsimu, hanggha chüshkenlerdek ularni yiqitayli; (Sheol )
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Ulardin xilmuxil qimmetlik mal-dunyagha ige bolup, Öylirimizni olja bilen toldurimiz.
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Biz bilen shérik bol, Hemyanimiz bir bolsun, dése, —
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
I oghlum, ulargha yoldash bolma, Özüngni ularning izidin néri qil!
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Chünki ularning putliri rezillikke yügüridu, Qolini qan qilish üchün aldiraydu.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Herqandaq uchar qanat tuyup qalghanda tuzaq qoyush bikar awarichiliktur;
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Lékin bular del öz qénini töküsh üchün saqlaydu; Öz janlirigha zamin bolushni kütidu.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Nepsi yoghinap ketken herbir ademning yollirining aqiwiti mana shundaq; [Haram mal-dunya] öz igilirining jénini alidu.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
[Büyük] danaliq kochida ochuq-ashkara xitab qilmaqta, Chong meydanlarda sadasini anglatmaqta.
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Kocha doqmushlirida ademlerni chaqirmaqta, Sheher derwazilirida sözlirini jakarlimaqta: —
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
I saddilar, qachan’ghiche mushundaq nadanliqqa bérilisiler? Mesxire qilghuchilar qachan’ghiche mesxiriliktin huzur alsun? Exmeqler qachan’ghiche bilimdin nepretlensun?!
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Tenbihlirimge qulaq sélip mangghan yolunglardin yan’ghan bolsanglar idi! Rohimni silerge töküp bérettim, Sözlirimni silerge bildürgen bolattim.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Lékin chaqirsam, anglimidinglar; Qolumni uzartsam, héchqaysinglar qarimidinglar.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Nesihetlirimning hemmisige perwa qilmidinglar, Tenbihimni anglashni qilche xalimidinglar.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Shunga, béshinglargha balayi’qaza kelgende külimen, Wehime silerge yétishi bilen mesxire qilimen.
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Halaket élip kelgen wehime üstünglerge chüshkende, Weyranchiliq silerge quyuntazdek kelgende, Siler éghir qayghugha we azabqa muptila bolghininglarda —
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
U chaghda mushu kishiler mendin ötünüp chaqiridu, Men perwa qilmaymen, Méni telmürüp izdisimu, tapalmaydu.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Ular bilimge nepretlen’ginidin, Perwerdigardin eyminishni tallimighinidin,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Méning nesihitimni qilche qobul qilghusi yoqluqidin, Tenbihimgimu perwa qilmighininglardin,
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Ular öz béshini yeydu, Öz qestliridin toluq azab tartidu;
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Chünki saddilarning yoldin chiqishi öz jénigha zamin bolidu; Exmeqler rahetlik turmushidin özlirini halak qilidu.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Lékin manga qulaq salghanlar aman-ésen yashaydu, Balayi’qazalardin, ghem-endishlerdin xaliy bolup, xatirjem turidu.