Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Proverbios de Salomão, filho de David, rei d'Israel;
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Para se conhecer a sabedoria e a instrucção; para se entenderem as palavras da prudencia;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Para se receber a instrucção do entendimento, a justiça, o juizo, e a equidade;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Para dar aos simplice prudencia, e aos moços conhecimento e bom siso;
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Para o sabio ouvir e crescer em doutrina, e o entendido adquirir sabios conselhos;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Para entender proverbios e a sua declaração: como tambem as palavras dos sabios, e as suas adivinhações.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
O temor do Senhor é o principio da sciencia: os loucos desprezam a sabedoria e a instrucção.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Filho meu, ouve a instrucção de teu pae, e não deixes a doutrina de tua mãe.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Porque diadema de graça serão para a tua cabeça, e colares para o teu pescoço.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Filho meu, se os peccadores te attrahirem com afagos, não consintas.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Se disserem: Vem comnosco; espiemos o sangue; espreitemos o innocente sem razão;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Traguemol-os vivos, como a sepultura; e inteiros, como os que descem á cova; (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Acharemos toda a sorte de fazenda preciosa; encheremos as nossas casas de despojos;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Lança a tua sorte entre nós; teremos todos uma só bolsa.
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Filho meu, não te ponhas a caminho com elles: desvia o pé das suas veredas;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Porque os seus pés correm para o mal, e se apressam a derramar sangue.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Na verdade debalde se estende a rede perante os olhos de toda a sorte d'aves.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
E estes armam ciladas contra o seu proprio sangue; e as suas proprias vidas espreitam.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Assim são as veredas de todo aquelle que usa d'avareza: ella prenderá a alma de seus amos.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
A suprema sabedoria altamente clama de fóra: pelas ruas levanta a sua voz.
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Nas encruzilhadas, em que ha tumultos, clama: ás entradas das portas, na cidade profere as suas palavras.
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Até quando, ó simplices, amareis a simplicidade? e vós, escarnecedores, desejareis o escarneo? e vós, loucos, aborrecereis o conhecimento?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Tornae-vos á minha reprehensão: eis que abundantemente vos derramarei de meu espirito e vos farei saber as minhas palavras.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Porquanto clamei, e vós recusastes; estendi a minha mão, e não houve quem désse attenção;
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Mas rejeitastes todo o meu conselho, e não quizestes a minha reprehensão.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Tambem eu me rirei na vossa perdição, e zombarei, vindo o vosso temor;
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Vindo como a assolação o vosso temor, e vindo a vossa perdição como uma tormenta, sobrevindo-vos aperto e angustia.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Então a mim clamarão, porém eu não responderei; de madrugada me buscarão, porém não me acharão.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Porquanto aborreceram o conhecimento; e não elegeram o temor do Senhor;
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Não consentiram ao meu conselho e desprezaram toda a minha reprehensão.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Assim que comerão do fructo do seu caminho, e fartar-se-hão dos seus proprios conselhos.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Porque o desvio dos simplices os matará, e a prosperidade dos loucos os destruirá.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Porém o que me der ouvidos habitará seguramente, e estará descançado do temor do mal
