< Példabeszédek 1 >
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Proverbes de Salomon, fils de David, roi d’Israël,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Pour connaître la sagesse et l’instruction, Pour comprendre les paroles de l’intelligence;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Pour recevoir des leçons de bon sens, De justice, d’équité et de droiture;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Pour donner aux simples du discernement, Au jeune homme de la connaissance et de la réflexion.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Que le sage écoute, et il augmentera son savoir, Et celui qui est intelligent acquerra de l’habileté,
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Pour saisir le sens d’un proverbe ou d’une énigme, Des paroles des sages et de leurs sentences.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
La crainte de l’Éternel est le commencement de la science; Les insensés méprisent la sagesse et l’instruction.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Écoute, mon fils, l’instruction de ton père, Et ne rejette pas l’enseignement de ta mère;
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Car c’est une couronne de grâce pour ta tête, Et une parure pour ton cou.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Mon fils, si des pécheurs veulent te séduire, Ne te laisse pas gagner.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
S’ils disent: Viens avec nous! Dressons des embûches, versons du sang, Tendons des pièges à celui qui se repose en vain sur son innocence,
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
Engloutissons-les tout vifs, comme le séjour des morts, Et tout entiers, comme ceux qui descendent dans la fosse; (Sheol )
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Nous trouverons toute sorte de biens précieux, Nous remplirons de butin nos maisons;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Tu auras ta part avec nous, Il n’y aura qu’une bourse pour nous tous!
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Mon fils, ne te mets pas en chemin avec eux, Détourne ton pied de leur sentier;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Car leurs pieds courent au mal, Et ils ont hâte de répandre le sang.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Mais en vain jette-t-on le filet Devant les yeux de tout ce qui a des ailes;
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Et eux, c’est contre leur propre sang qu’ils dressent des embûches, C’est à leur âme qu’ils tendent des pièges.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Ainsi arrive-t-il à tout homme avide de gain; La cupidité cause la perte de ceux qui s’y livrent.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
La sagesse crie dans les rues, Elle élève sa voix dans les places:
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Elle crie à l’entrée des lieux bruyants; Aux portes, dans la ville, elle fait entendre ses paroles:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Jusqu’à quand, stupides, aimerez-vous la stupidité? Jusqu’à quand les moqueurs se plairont-ils à la moquerie, Et les insensés haïront-ils la science?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Tournez-vous pour écouter mes réprimandes! Voici, je répandrai sur vous mon esprit, Je vous ferai connaître mes paroles…
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Puisque j’appelle et que vous résistez, Puisque j’étends ma main et que personne n’y prend garde,
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Puisque vous rejetez tous mes conseils, Et que vous n’aimez pas mes réprimandes,
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Moi aussi, je rirai quand vous serez dans le malheur, Je me moquerai quand la terreur vous saisira,
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Quand la terreur vous saisira comme une tempête, Et que le malheur vous enveloppera comme un tourbillon, Quand la détresse et l’angoisse fondront sur vous.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Alors ils m’appelleront, et je ne répondrai pas; Ils me chercheront, et ils ne me trouveront pas.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Parce qu’ils ont haï la science, Et qu’ils n’ont pas choisi la crainte de l’Éternel,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Parce qu’ils n’ont point aimé mes conseils, Et qu’ils ont dédaigné toutes mes réprimandes,
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Ils se nourriront du fruit de leur voie, Et ils se rassasieront de leurs propres conseils,
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Car la résistance des stupides les tue, Et la sécurité des insensés les perd;
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Mais celui qui m’écoute reposera avec assurance, Il vivra tranquille et sans craindre aucun mal.