< Példabeszédek 1 >
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
The proverbs of Solomon, the son of David, king of Israel:
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
That one may learn wisdom and instruction, And receive words of understanding;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
That one may gain the instruction of prudence, Justice, equity, and uprightness;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Which will give caution to the simple, To the young man wisdom and discretion;
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Let the wise man hear, and he will increase his knowledge, And the man of understanding will gain wise counsels;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
So as to understand a proverb and a deep maxim, The words of the wise and their dark sayings.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
The fear of the LORD is the beginning of knowledge; Fools despise wisdom and instruction.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Hear, O my son! the instruction of thy father, And neglect not the teaching of thy mother!
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
For they shall be a graceful wreath for thy head, And a chain around thy neck.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
My son, if sinners entice thee, Consent thou not!
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
If they say, “Come with us, Let us lie in wait for blood, Let us lurk secretly for him who is innocent in vain;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
Let us swallow them up alive, like the underworld, Yea, in full health, as those that go down into the pit; (Sheol )
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
We shall find all kinds of precious substance, We shall fill our houses with spoil;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Thou shalt cast thy lot among us; We will all have one purse;”—
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
My son, walk thou not in their way, Refrain thy foot from their path!
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
For their feet run to evil, And make haste to shed blood.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
For as the net is spread in vain Before the eyes of any bird,
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
So they lie in wait for their own blood; They lurk secretly for their own lives.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Such are the ways of every one greedy of unjust gain; It taketh away the life of the possessor thereof.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Wisdom crieth out in the highway; In the market-place she uttereth her voice;
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
At the head of the noisy streets she crieth aloud; At the entrances of the gates, throughout the city, she proclaimeth her words [[saying]]:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
How long, ye simple ones, will ye love simplicity? How long will scoffers delight themselves in scoffing, And fools hate knowledge?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Turn ye at my reproof! Behold, I will pour out my spirit to you; I will make known my words to you!
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
“Because I have called, and ye have refused, —Because I have stretched out my hand, and no one hath regarded.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Because ye have rejected all my counsel, And have slighted my rebuke, —
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
I also will laugh at your calamity, I will mock when your fear cometh;
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
When your fear cometh upon you like a storm. And destruction overtaketh you like a whirlwind, When distress and anguish come upon you.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Then will they call upon me, but I will not answer! They will seek me early, But they shall not find me!
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Because they have hated knowledge, And have not chosen the fear of the LORD, —
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Because they would not attend to my counsel, And have despised all my reproof, —
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Therefore shall they eat of the fruit of their own way, And be filled to the full with their own devices;
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Yea, the turning away of the simple shall slay them, And the carelessness of fools shall destroy them.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
But whoso hearkeneth to me shall dwell securely, And shall not be disquieted with the fear of evil.”