< Példabeszédek 1 >

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Mudre izreke Salomona, sina Davidova, kralja izraelskog:
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
da se spozna mudrost i pouka, da se shvate razumne riječi;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
da se primi umna pouka, pravda i pravica i nepristranost;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
da se dade pamet neiskusnima, mladiću znanje i umijeće;
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
kad mudar čuje, da umnoži znanje, a razuman steče mudrije misli;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
da razumije izreke i prispodobe, riječi mudraca i njihove zagonetke.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Strah je Gospodnji početak spoznaje, ali ludi preziru mudrost i pouku.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Poslušaj, sine moj, pouku oca svoga i ne odbacuj naputka svoje majke!
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Jer će ti biti ljupki vijenac na glavi i ogrlica oko tvoga vrata.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Sine moj, ako te grešnici mame, ne pristaj;
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
ako bi rekli: “Hodi s nama, da vrebamo krv, čekamo u zasjedi nevina ni za što;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
da ih progutamo žive kao carstvo smrti i cijele kao one koji silaze u grob; (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
naplijenit ćemo svakojaka blaga, napuniti svoje kuće plijenom;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
bacat ćeš s nama svoj ždrijeb, svi ćemo zajedno imati jednu kesu.”
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Sine moj, ne idi s njima na put, makni nogu od njihove staze.
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Jer na zlo trče svojim nogama i hite prolijevati krv.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Jer uzalud je razapinjati mrežu pred očima svima pticama.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
A oni vrebaju vlastitu krv, postavljaju zasjedu svojemu životu.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Takva je sudba svih lakomih na ružan dobitak: on ih života stane.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Mudrost glasno uzvikuje na ulici, na trgovima diže svoj glas;
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
propovijeda po bučnim uglovima, na otvorenim gradskim vratima govori svoje riječi:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
“Dokle ćete, vi glupi, ljubiti glupost i dokle će podsmjevačima biti milo podsmijevanje, i dokle će bezumnici mrziti znanje?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Poslušajte moju opomenu! Gle, svoj duh pred vas izlijevam, hoću vas poučiti svojim riječima.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Koliko sam vas zvala, a vi ste odbijali; pružala sam ruku, ali je nitko ne opazi.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Nego ste odbacili svaki moj savjet i niste poslušali moje opomene;
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
zato ću se i ja smijati vašoj propasti, rugat ću se kad vas obuzme tjeskoba:
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
kad navali na vas strah kao nevrijeme i zgrabi vas propast kao vihor, kad navali na vas nevolja i muka.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Tada će me zvati, ali se ja neću odazvati; tražit će me, ali me neće naći.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Jer su mrzili spoznaju i nisu izabrali Gospodnjeg straha
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
niti su poslušali moj savjet, nego su prezreli svaku moju opomenu.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Zato će jesti plod svojeg vladanja i nasititi se vlastitih savjeta.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Jer glupe će ubiti njihovo odbijanje, a nemar će upropastiti bezumne.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
A tko sluša mene, bezbrižan ostaje i spokojno živi bez straha od zla.”

< Példabeszédek 1 >