Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
İsrail padşahı Davud oğlu Süleymanın məsəlləri:
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Hikmət və tərbiyəyə malik olmaq, Müdrik sözləri dərk etmək üçün,
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Salehlik, ədalət, insaf barədə İdrak tərbiyəsi almaq üçün,
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Cahillərə uzaqgörənlik, Gənc oğlana bilik və dərrakə vermək üçün;
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Qoy hikmətli qulaq asıb müdrikliyini artırsın, Dərrakəli adam sağlam məsləhət alsın.
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Bu yolla insanlar məsəl və kinayələri, Hikmətlilərin sözlərini və müəmmalarını anlasınlar.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Rəbb qorxusu biliyin başlanğıcıdır, Amma səfehlər hikmət və tərbiyəyə xor baxar.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Oğlum, ata tərbiyəsinə qulaq as, Ananın öyrətdiklərini kənara atma.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Onlar başını gözəl çələng kimi, Boynunu boyunbağı kimi bəzər.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Oğlum, qoyma səni günahkarlar azdırsın.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Desələr ki: «Gəl bizimlə pusqu qurub qan tökək, Nahaq yerə günahsızları güdək,
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Gəl onları ölülər diyarı kimi diri-diri udaq, Tamam qəbirə düşənlərə bənzəsinlər. (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Onda çoxlu qiymətli sərvət taparıq, Evlərimizi talan malı ilə doldurarıq.
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Bizə qoşul, Qoy kisəmiz bir olsun»,
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Oğlum, onlara qoşulma, Yollarına ayaq basma.
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Çünki onların ayaqları pisliyə tərəf qaçar, Qan tökməyə tələsər.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Bir quşun gözü önündə Tələ qurmaq faydasızdır.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Çünki onların qurduğu pusqu öz qanlarını tökmək üçündür, Güdməkləri öz canları üçündür.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Tamahkarın yolu həmişə belədir, Tamahı onun canını alar.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Hikmət bayırda ucadan çağırır, Meydanlarda onun səsi ucalır.
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
O, səsli-küylü küçələrin başında çağırır, Şəhər darvazalarında deyir:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
«Ey cahillər, nə vaxtadək Cəhaləti sevəcəksiniz? Nə vaxtadək rişxəndçilər rişxənddən zövq alacaq, Axmaqların bilikdən zəhləsi gedəcək?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Məzəmmətimdən düzəlsəydiniz, Ruhumu üstünüzə tökərdim, Sözlərimi sizə bildirərdim.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Sizi çağıranda məni rədd etdiniz, Əlimi uzadanda əhəmiyyət vermədiniz.
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Bütün nəsihətlərimi boş saydınız, Məzəmmətlərimi qəbul etmədiniz.
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Ona görə də sizin üzərinizə bəla gələndə güləcəyəm, Dəhşət sizi bürüyəndə,
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Tufan kimi dəhşət sizə hücum çəkəndə, Sizə qasırğa kimi bəla gələndə, Dara, əziyyətə düşəndə istehza edəcəyəm.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
O vaxt məni çağıranlara cavab verməyəcəyəm, Səylə axtarsalar da, məni tapa bilməyəcəklər.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Çünki onlar biliyə nifrət etdilər, Rəbdən qorxmaq istəmədilər,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Nəsihətimi istəmədilər, Hər məzəmmətimi rədd etdilər.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Buna görə də öz yollarının bəhrəsini yeyəcəklər, Öz nəsihətləri ilə doyacaqlar.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Cahili özbaşınalığı öldürəcək, Axmağı laqeydliyi məhv edəcək.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Mənə qulaq asanlarsa əmin-amanlıqda yaşayacaq, Rahatlıq tapacaq, pislikdən qorxmayacaq».
