Filippiekhez 4
1 Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!
So then, my brethren, beloved and longed for, my joy and crown, —thus, stand fast in the Lord, beloved.
2 Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlő indulattal legyenek az Úrban.
Euodia, I exhort, and, Syntche, I exhort, —on the same thing, to be resolved in the Lord: —
3 Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint a kik az evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik fölírvák az életnek könyvében.
Yea! I request thee also, true yokefellow, be thou helping together with these women, —who, indeed, in the joyful message, have maintained the combat with me, along with Clement also, and the rest of my fellow-workers, whose names, are in the book of life.
4 Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!
Rejoice in the Lord always: again, I will say—rejoice!
5 A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!
Let, your considerateness, be known unto all men. The Lord, is near: —
6 Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.
For nothing, be anxious, but, in everything, by your prayer and supplication with thanksgiving, let, your petitions, be made known unto God;
7 És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
And, the peace of God, which riseth above every mind, shall guard your hearts and your thoughts, in Christ Jesus.
8 Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.
For the rest, brethren, whatsoever things are true, whatsoever things are dignified, whatsoever things are righteous, whatsoever things are chaste, whatsoever things are lovely, whatsoever things are of good report, —if there be any virtue, and if any praise, the same, be taking into account;
9 A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.
The things which ye have both learned, and accepted, and heard, and seen in me, the same, practise; —and, the God of peace, shall be with you.
10 Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felőlem való gondviseléstekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok.
Howbeit I have been made to rejoice in the Lord greatly—that, now, at length, ye have flourished in your care for me, —although, indeed, ye were caring, but lacked opportunity.
11 Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek.
Not that, as to coming short, I am speaking, for, I, have learned, in whatsoever circumstances I am, to be, independent:
12 Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is.
I know [what it is] even to be kept low, and I know [what it is] to have more than enough, —in every way, and in all things, have I been let into the secret—both to be well fed, and to be hungering, both to have more than enough, and to be coming short:
13 Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.
I have might, for all things, in him that empowereth me.
14 Mindazáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek.
Nevertheless, nobly, have ye done, in taking fellowship with me in my tribulation.
15 Tudjátok pedig ti is, Filippibeliek, hogy az evangyéliom hirdetésének kezdetén, mikor Macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül:
Ye know, moreover, even ye, Philippians, —that, in the beginning of the glad-message, when I went forth from Macedonia, not, so much as one assembly, with me had fellowship—in the matter of giving and receiving—save, ye alone, —
16 Mert már Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.
That, even in Thessalonica, both once and again, unto my need, ye sent: —
17 Nem mintha kívánnám az ajándékot; hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra.
Not that I seek after the gift, but I seek after the fruit that is to abound unto your account.
18 Megkaptam pedig mindent, és bővölködöm; beteltem, vévén Epafróditustól, a mit küldöttetek, mint kedves jó illatot, kellemes, tetsző áldozatot az Istennek.
But I have all things in full, and have more than enough, I am filled, having welcomed from Epaphroditus the things that came from you, —a fragrance of sweet smell, an acceptable sacrifice, well pleasing unto God.
19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.
And, my God, will fill up your every need, according to his riches in glory in Christ Jesus.
Now, unto our God and Father, be the glory—unto the ages of ages. Amen! (aiōn g165)
21 Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket az atyafiak, a kik velem vannak.
Salute ye every saint in Christ Jesus. The brethren who are with me, salute you.
22 Köszöntenek titeket minden szentek, mindeneknek felette pedig a császár udvarából valók.
All the saints salute you, but especially they who are of Caesar’s household.
23 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.
The favour of our Lord Jesus Christ, be with your spirit.
