< 4 Mózes 34 >
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
2 Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Hogyha bementek ti a Kanaán földére; (ez a föld, a mely örökségűl esik néktek, tudniillik a Kanaán földe az ő határai szerint),
Bjud Israels barnom, och säg till dem: När I uti Canaans land kommen, så skall det landet, som eder till arfvedel faller i Canaans lande, hafva sin landamär.
3 Akkor legyen a ti déli oldalatok a Czin pusztájától fogva Edom határáig, és legyen a ti déli határotok a Sós tenger végétől napkelet felé.
Den sidan söderut skall begynna af den öknene Zin vid Edom, så att edart landamäre söderut skall vara ifrån ändanom af salthafvet, det österut ligger;
4 És kerüljön a határ dél felől az Akrabbim hágójáig, és menjen át Czinig, és a vége legyen Kádes-Barneától délre; és menjen tova Haczár-Adárig, és menjen át Aczmonig.
Och att det landamäret skall sträcka sig ifrå sunnan uppåt intill Akrabbim, och gå igenom Zinna; och dess ända ifrå sunnan intill KadesBarnea, och räcka intill den byn Addar, och gå igenom Azmon;
5 Azután kerüljön a határ Aczmontól Égyiptom patakáig, a vége pedig a tengernél legyen.
Och skall sträcka sig ifrån Azmon allt intill Egypti bäck; och dess ände vare i hafvena.
6 A napnyugoti határotok pedig legyen néktek a nagy tenger; ez legyen néktek a napnyugoti határotok.
Men det landamäret vesterut skall vara detta, nämliga det stora hafvet; det skall vara edart landamäre vesterut.
7 Ez legyen pedig a ti északi határotok: a nagy tengertől fogva vonjatok határt a Hór hegyének.
Det landamäret norrut skall vara detta: I skolen mäta ifrå stora hafvet allt intill berget Hor;
8 A Hór hegyétől vonjatok határt a Hamáthba való bejárásig; a határnak vége pedig Czedádnál legyen.
Och ifrå berget Hor mäta intilldess man kommer till Hamath; så att dess utgång skall vara det landamäret Zedada;
9 És tovamenjen a határ Zifronig, a vége pedig Haczar-Enán legyen. Ez legyen néktek az északi határotok.
Och samma landamärens ände inåt Ziphron, och dess ände vare vid den byn Enan; det skall vara edart landamäre norrut;
10 A napkeleti határt pedig vonjátok Haczar-Enántól Sefámig.
Och skolen mäta eder landamäret österut, ifrå den byn Enan intill Sepham.
11 És hajoljon le a határ Sefámtól Ribláig, Aintól napkeletre; és újra hajoljon le a határ, és érje a Kinnéreth tenger partját napkelet felé.
Och det landamäret gånge nederåt ifrå Sepham intill Ribla, till Ain östanefter; sedan gånge nederåt, och drage sig uppmed sidone af hafvet Cinnereth österut;
12 Azután hajoljon le a határ a Jordán felé, a vége pedig a Sós tenger legyen. Ez legyen a ti földetek az ő határai szerint köröskörül.
Och komme neder åt Jordan, så att dess ände blifver salthafvet; det skall vara edart land med sin landamäre allt omkring.
13 És parancsot ada Mózes Izráel fiainak, mondván: Ez az a föld, a melyet sors által vesztek birtokotokba, a mely felől parancsot ada az Úr, hogy adjam azt kilencz törzsnek, és fél törzsnek;
Och Mose böd Israels barnom, och sade: Detta är landet, som I skolen skifta emellan eder med lott, hvilket Herren budit hafver att gifva de nio slägter, och den halfva slägtene.
14 Mert megkapták a Rúbeniták fiainak törzse az ő atyáiknak háza szerint, a Gáditák fiainak törzse, az ő atyáiknak háza szerint, és a Manasse fél törzse is, megkapták az ő örökségöket.
Ty Rubens barnas slägte efter deras fäders hus, och Gads barnas slägte efter deras fäders hus, och den halfva slägten Manasse, hafva allaredo tagit sin del.
15 Két törzs és egy fél törzs megkapta az ő örökségét a Jordánon túl, Jérikhó ellenében napkelet felől.
Så hafva de två slägterna, och den halfva slägten, sin arfvedel på desso sidone Jordan in mot Jericho österut.
16 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
17 Ezek azoknak a férfiaknak nevei, a kik örökségül fogják néktek elosztani azt a földet: Eleázár, a pap, és Józsué, a Nún fia.
Desse äro namnen af männerna, som landet skola skifta emellan eder: Presten Eleazar, och Josua, Nuns son.
18 És törzsenként egy-egy fejedelmet vegyetek mellétek a földnek örökségül való elosztására.
Dertill skolen I taga Förstan af hvarjo slägtene, till att utskifta landet.
19 Ezek a férfiaknak nevei: a Júda törzséből Káleb, a Jefunné fia.
Och desse äro männernas namn: Caleb, Jephunne son, af Juda slägte.
20 A Simeon fiainak törzséből Sámuel, az Ammihúd fia.
Semuel, Ammihuds son, af Simeons slägte.
21 A Benjámin törzséből Elidád, a Kiszlon fia.
Elidad, Chislons son, af BenJamins slägte.
22 A Dán fiainak törzséből Bukki fejedelem, a Jógli fia.
Bucki, Jogli son, Försten för Dans barnas slägte.
23 A József fia közül, a Manasse fiainak törzséből Hanniél fejedelem, az Efód fia.
Hanniel, Ephods son, Försten för Manasse barnas slägte, af Josephs barnom.
24 Az Efraim fiainak törzséből Kemuél fejedelem, a Siftán fia.
Kemuel, Siphtans son, Försten för Ephraims barnas slägte.
25 És a Zebulon fiainak törzséből Eliczáfán fejedelem, a Parnák fia.
Elizaphan, Parnachs son, Försten för Sebulons barnas slägte.
26 És az Izsakhár fiainak törzséből Paltiél fejedelem, az Azzán fia.
Palthiel, Assans son, Försten för Isaschars barnas slägte.
27 És az Áser fiainak törzséből Akhihúd fejedelem, a Selómi fia.
Ahihud, Selomi son, Försten för Assers barnas slägte.
28 És a Nafthali fiainak törzséből Pédahél fejedelem, az Ammihúd fia.
Pedahel, Ammihuds son, Försten för Naphthali barnas slägte.
29 Ezek azok, a kiknek megparancsolá az Úr, hogy örökséget oszszanak Izráel fiainak a Kanaán földén.
Desse äro de som Herren budit hafver, att de skulle utskifta Israels barnom arfvet i Canaans land.