< 4 Mózes 25 >
1 Mikor pedig Sittimben lakozik vala Izráel, kezde a nép paráználkodni Moáb leányaival.
И живљаше Израиљ у Ситиму, и народ стаде чинити прељубу са кћерима моавским.
2 Mert hívogaták a népet az ő isteneik áldozataira; és evék a nép, és imádá azoknak isteneit.
Оне позиваху народ на жртве својих богова, и народ јеђаше, и клањаше се боговима њиховим.
3 És odaszegődék Izráel Bál-Peórhoz; az Úr haragja pedig felgerjede Izráel ellen.
И Израиљ приону уз Велфегора; и разгневи се Господ на Израиља.
4 És monda az Úr Mózesnek: Vedd elő e népnek minden főemberét, és akasztasd fel őket az Úrnak fényes nappal; hogy elforduljon az Úr haragjának gerjedezése Izráeltől.
И рече Господ Мојсију: Узми све кнезове народне, и обеси их Господу према сунцу, да се одврати гнев Господњи од Израиља.
5 Monda azért Mózes Izráel bíráinak: Kiki ölje meg az ő embereit, a kik odaszegődtek Bál-Peórhoz.
И рече Мојсије судијама Израиљевим: Побијте сваки своје који су прионули уз Велфегора.
6 És ímé eljöve valaki Izráel fiai közül, és hoza az ő atyjafiai felé egy midiánbeli asszonyt, Mózes szeme láttára, és Izráel fiai egész gyülekezetének láttára; ők pedig sírnak vala a gyülekezet sátorának nyilásánál.
И гле, један између синова Израиљевих дође и доведе к браћи својој једну Мадијанку на очи Мојсију и на очи свему збору синова Израиљевих; а они заплакаше на вратима шатора од састанка.
7 És mikor látta vala Fineás, Eleázár fia, Áron papnak unokája, felkele a gyülekezet közül, és dárdáját vevé kezébe.
А кад то виде Финес, син Елеазара сина Арона свештеника, уста исред збора и узе копље у руку;
8 És beméne az izráelita férfi után a sátorba, és általdöfé mindkettőjöket, mind az izráelita férfit, mind az asszonyt hason. És megszünék a csapás Izráel fiai között.
И уђе за човеком Израиљцем у шатор, и прободе их обоје, човека Израиљца и ону жену, кроз трбух, и преста погибија међу синовима Израиљевим.
9 De meghaltak vala a csapás miatt huszonnégy ezeren.
И изгибе их од те погибије двадесет и четири хиљаде.
10 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Тада рече Господ Мојсију говорећи:
11 Fineás, Eleázár fia, Áron pap unokája, elfordította az én haragomat Izráel fiaitól, mivelhogy az én bosszúmat megállotta ő közöttök; ezért nem pusztítom ki bosszúmban Izráel fiait.
Финес, син Елеазара сина Арона свештеника одврати гнев мој од синова Израиљевих отворивши ревност за ме међу њима, да не бих истребио синове Израиљеве у ревности својој.
12 Mondd azért: Ímé én az én szövetségemet, a békesség szövetségét adom ő néki.
Зато му кажи: Ево дајем му свој завет мирни.
13 És lészen ő nála és az ő magvánál ő utána az örökkévaló papságnak szövetsége; mivelhogy bosszút állott az ő Istenéért, és engesztelést végze Izráel fiaiért.
И имаће он и семе његово након њега завет свештенства вечног, јер ревнова за Бога свог и очисти синове Израиљеве.
14 A megöletett izráelita férfinak neve pedig, a ki a midiánbeli asszonynyal együtt öletett meg, Zimri, a Szálu fia vala, a Simeon-nemzetség háznépének fejedelme.
А човеку Израиљцу убијеном, који би убијен с Мадијанком, беше име Замрије, син Салманов, кнез од дома оца свог од племена Симеуновог.
15 A megöletett midiánbeli asszony neve pedig Kozbi, Czúr leánya, a ki a Midiániták között az ő atyja háza nemzetségeinek fejedelme vala.
А убијеној жени Мадијани беше име Хазвија, кћи Сура кнеза народног у дому оца свог међу Мадијанима.
16 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
И рече Господ Мојсију говорећи:
17 Támadjátok meg a Midiánitákat, és verjétek meg őket,
Завојштите на Мадијане, и бијте их;
18 Mert ők megtámadtak titeket az ő cselszövéseikkel, a melyeket Peórért és az ő hugokért Kozbiért, a midián fejedelem leányáért szőttek ellenetek, a ki megöletett a Peór miatt való csapásnak napján.
Јер они завојштише на вас преварама својим, и претворише вас Велфегором и Хазвијом кћерју кнеза мадијанског, сестром својом, која би убијена у дан погибије која дође с Фегора.