4 Mózes 24
1 Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indula, mint az előtt, varázslatok után, hanem fordítá az ő orczáját a puszta felé.
Pea ʻi heʻene mamata ʻe Pelami kuo lelei kia Sihova ke fakamonūʻia ʻa ʻIsileli, naʻe ʻikai ʻalu ia, ʻo hangē ko ʻene fuofua fai, ke kumi ʻae kikite, ka naʻa ne hanga hono mata ki he toafa.
2 És mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látá Izráelt, a mint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala ő rajta.
Pea naʻe hanga hake ʻae mata ʻo Pelami, pea naʻa ne mamata ki ʻIsileli kuo nau nofo, ʻo fakatatau ki honau ngaahi faʻahinga; pea naʻe tō ʻae laumālie ʻoe ʻOtua kiate ia.
3 Akkor elkezdé az ő példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata.
Pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “Ko Pelami ko e foha ʻo Peoli kuo ne pehē, pea kuo pehē ʻe he tangata kuo ʻā hono mata:
4 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel:
Kuo ne pehē, ʻe ia naʻe fanongo ki he folofola ʻa Sihova, mo ne mamata ki he hā mai ʻoe Māfimafi, mo ne tō hifo, kae ʻā pe hono mata:
5 Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel!
Hono ʻikai lelei lahi ʻa ho ngaahi fale fehikitaki, ʻE Sēkope, pea mo ho ngaahi nofoʻanga, ʻE ʻIsileli!
6 Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint czédrusfák a vizek mellett!
ʻOku nau mafola atu ʻo hangē ko e fonua tokalelei, ʻo hangē ko e ngaahi ngoue ʻi he veʻe vaitafe, pea hangē ko e ngaahi ʻakau ko e ʻalosi ʻaia kuo tō ʻe Sihova, pea ʻoku tatau mo e ngaahi ʻakau ko e sita ʻi he veʻe vai.
7 Víz ömledez az ő vedreiből, vetését bő víz öntözi; királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az ő országa.
Pea ʻe lilingi ʻe ia ʻae vai mei heʻene ngaahi ipu vai, pea ko hono tenga, ʻe tupu ia ʻi he vai lahi, pea ʻe māʻolunga ʻa hono tuʻi ʻia Ekaki, pea ʻe hakeakiʻi ʻa hono puleʻanga.
8 Isten hozta ki Égyiptomból, az ő ereje mint a vad bivalyé: megemészti a pogányokat, az ő ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival által veri.
Kuo ʻomi ia ʻe he ʻOtua mei ʻIsipite, ʻoku ʻiate ia ʻae mālohi ʻo hangē ko e ʻiunikoni: pea te ne kai ke ʻosi ʻae ngaahi puleʻanga ʻo hono ngaahi fili, pea te ne fesiʻi honau ngaahi hui, pea ne hokaʻi ke ʻasi ʻiate kinautolu ʻa ʻene ngaahi ngahau.
9 Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki serkenti fel őt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.
Naʻe tokoto ia, ʻo toitoi ʻo hangē ko e laione, pea tatau mo e laione lahi: pea ko hai te ne faʻa ueʻi hake ia? ʻOku monūʻia ia ʻaia ʻoku ne tāpuakiʻi koe, pea ʻe malaʻia ia ʻoku ne fakamalaʻiaʻi koe.”
10 És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad immár három ízben.
Pea naʻe tupu ʻae ʻita ʻa Pelaki kia Pelami, pea naʻa ne pasipasi ʻa hono nima: pea pehē ʻe Pelaki kia Pelami, “Naʻaku ui mai ko e ke ke tukitalaʻi hoku ngaahi fili, pea vakai, kuo ke tāpuakiʻi tofu pe ʻakinautolu ni ʻo liunga tolu.
11 Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtől.
Pea ko ia ke ke puna ki ho potu: ne u ʻamanaki ke u hakeakiʻi koe ke ke ongoongo lahi, pea vakai, kuo taʻofi koe ʻe Sihova mei he ongoongolelei.”
12 És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, a kiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-é, mondván:
Pea naʻe pehē ʻe Pelami kia Pelaki, “ʻIkai naʻaku lea ki hoʻo kau talafekau ʻaia naʻa ke fekau mai kiate au, ʻo pehē,
13 Ha Bálák az ő házát ezüsttel és aranynyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót, vagy rosszat cselekedjem. A mit az Úr szól, azt szólom.
Kapau ʻe foaki ʻe Pelaki kiate au ʻa hono fale ʻoku pito ʻi he siliva mo e koula, ʻe ʻikai te u fakakeheʻi ʻae fekau ʻa Sihova, ke fai ʻae lelei pe ko e kovi ʻi hoku loto ʻoʻoku; ka ko ia ʻe folofola mai ʻe Sihova, ko ia pe te u lea ʻaki?”
14 Most pedig én elmegyek ímé az én népemhez; jőjj, hadd jelentsem ki néked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel, a következő időben.
Pea ko eni, “Vakai, te u ʻalu au ki hoku kakai: ka te u fakahā kiate ko e ʻaia ʻe fai ʻe he kakai ni ki ho kakai ʻi he ngaahi ʻaho ʻamui.”
15 És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyilt szemű ember szózata,
Pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “Ko Pelami ko e foha ʻo Peoli kuo ne pehē, pea ko e tangata kuo ʻā hono mata kuo pehē ʻe ia:
16 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságosnak tudományát, és a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.
Kuo pehē ʻe ia, naʻe fanongo ki he folofola ʻae ʻOtua, pea maʻu ʻae ʻilo ʻoe fungani Māʻolunga, ʻaia kuo mamata ki he hā mai ʻoe Māfimafi, mo ne tō hifo, kae ʻā hono mata:
17 Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelből; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait.
Te u mamata kiate ia, ka ʻe ʻikai vave: te u sio kiate ia, ka ʻe ʻikai ofi: ʻe haʻu ʻae Fetuʻu meia Sēkope, pea ʻe tuʻu hake ʻae Tokotoko ʻae tuʻi ʻi ʻIsileli, pea ʻe taaʻi ʻe ia ʻae ngaahi tuliki ʻo Moape, pea ʻe fakaʻauha ʻae fānau kotoa pē ʻoku fiefie lahi.
18 És Edom más birtoka lesz, Szeir az ő ellensége is másnak birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izráel.
Pea ʻe hoko ʻa ʻItomi ko e tofiʻa, ʻe hoko foki ʻa Seia ko e tofiʻa ki hono ngaahi fili; pea ʻe fai mālohi ʻa ʻIsileli.
19 És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat.
ʻE haʻu meia Sēkope ʻaia te ne maʻu ʻae pule, pea te ne fakaʻauha ia ʻoku toe ʻi he kolo.”
20 És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Amálek első a nemzetek között, de végezetre mindenestől elvész.
Pea ʻi heʻene sio ki ʻAmaleki, naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “Ko ʻAmaleki ko e ʻuluaki ia ʻoe ngaahi puleʻanga; ka ʻe pehē ʻa hono ikuʻanga, ʻe ʻauha ia ʻo lauikuonga.”
21 És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erős a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet;
Pea naʻa ne sio ki he kau Kenai pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo ne pehē, “ʻOku mālohi ʻa ho potu nofoʻanga, pea kuo ke tuku ʻa ho pununga ʻi he maka.
22 Mégis el fog pusztulni Kain; a míg Assur téged fogva viszen.
Ka ʻe fakaʻaʻau ke ʻosi ʻae kau Kenai kaeʻoua ke ʻave koe ʻe he kakai ʻAsilia ʻo fakapōpulaʻi.”
23 Újra kezdé az ő példázó beszédét, és monda: Óh, ki fog élni még, a mikor véghez viszi ezt az Isten?
Pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “ʻOiauē, ko hai ʻe moʻui ʻoka fai ʻe he ʻOtua ʻae meʻa ni!
24 És Kittim partjairól hajók jőnek, és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestől elvész.
Pea [ʻe haʻu ]ʻae ngaahi vaka mei he mata fonua ʻo Kitime, pea ʻe fakamamahi ʻe ia ʻa ʻAsilia, pea ʻe fakamamahi mo ʻIpeli, pea ʻe ʻauha foki mo ia ʻo lauikuonga.”
25 Felkele azért Bálám, és elméne, hogy visszatérjen az ő helyére. És Bálák is elméne az ő útján.
Pea naʻe tuʻu hake ʻa Pelami, pea ne ʻalu ʻo foki ki hono potu: pea ko Pelaki foki naʻe toe ʻalu ia ʻi hono hala.
