4 Mózes 23
1 És monda Bálám Báláknak: Építs itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
Pea naʻe pehē ʻe Pelami kia Pelaki, “Fokotuʻu moʻoku ʻi heni ʻae feilaulauʻanga ʻe fitu, pea teuteu mai ʻi heni ʻae fanga pulu ʻe fitu, mo e sipitangata ʻe fitu.”
2 És úgy cselekedék Bálák a miképen mondotta vala Bálám. És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Pea naʻe fai ʻe Pelaki ʻo hangē ko e lea ʻa Pelami; pea naʻe feilaulau ʻaki ʻe Pelaki mo Pelami ha pulu mo e sipitangata ʻi he feilaulauʻanga taki taha.
3 És monda Bálám Báláknak: Állj meg a te égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek; talán előmbe jő az Úr nékem, és a mit mutat majd nékem, megjelentem néked. Elméne azért egy kopasz oromra.
Pea naʻe pehē ʻe Pelami kia Pelaki, “Tuʻu ke ofi ki hoʻo feilaulau tutu, ka teu ʻalu: heiʻilo ʻe hāʻele mai ʻa Sihova ke ma fetaulaki mo au, pea ko ia te ne fakahā kiate au te u tala kiate koe.” Pea naʻe ʻalu ia ki he potu māʻolunga.
4 És elébe méne Isten Bálámnak, és monda néki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Pea naʻe fetaulaki ʻae ʻOtua mo Pelami: pea naʻa ne pehē kiate ia, “Kuo u teuteu ʻae feilaulauʻanga ʻe fitu, pea kuo u feilaulau ʻaki ai taki taha ʻae pulu mo e sipitangata.”
5 Az Úr pedig ígét ada Bálámnak szájába, és monda néki: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
Pea naʻe tuku ʻe Sihova ʻae lea ki he ngutu ʻo Pelami, ʻo ne pehē, “Ke ke foki kia Pelaki, mo ke pehē kiate ia.”
6 És visszatére ő hozzá, és ímé áll vala az ő égőáldozata mellett; ő maga és Moábnak minden fejedelme.
Pea naʻa ne foki kiate ia, pea vakai, naʻe tuʻu ia ʻi heʻene feilaulau tutu, ʻa ia, pea mo e houʻeiki kotoa pē ʻo Moape.
7 És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Siriából hozatott engem Bálák, Moábnak királya kelet hegyeiről, mondván: Jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt;
Pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “Ko Pelaki ko e tuʻi ʻo Moape kuo ne ʻomi au mei ʻElami, mei he ngaahi moʻunga ʻo hahake, ʻo ne pehē, ‘Haʻu, ke ke fakamalaʻiaʻi maʻaku ʻa Sēkope, pea ke tukitalaʻi ʻa ʻIsileli.’
8 Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz?
“Te u fakamalaʻiaʻi fēfē, ʻakinautolu ʻoku ʻikai fakamalaʻia ʻe he ʻOtua? Pea te u tukitalaʻi fēfē, ʻakinautolu ʻoku ʻikai tukitalaʻi ʻe he ʻOtua?
9 Mert sziklák tetejéről nézem őt, és halmokról tekintem őt; ímé oly nép, a mely maga fog lakni, és nem számláltatik a nemzetek közé.
He ʻoku ou mamata kiate ia mei he tumutumu ʻoe ngaahi maka, pea ʻoku ou sio kiate ia mei he moʻunga: vakai, ʻe nofo kehe ʻae kakai, ʻe ʻikai lau ia fakataha mo e ngaahi puleʻanga.
10 Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!
Ko hai te ne faʻa lau ʻae efu ʻo Sēkope, mo e lau ʻa hono vahe fā ʻo ʻIsileli? Tuku ke u mate au ʻi he mate ʻae māʻoniʻoni, pea tatau hoku ikuʻanga mo hono ikuʻanga.”
11 És monda Bálák Bálámnak: Mit cselekeszel én velem? Hogy megátkozzad ellenségeimet, azért hoztalak téged, és ímé igen megáldád őket.
Pea naʻe pehē ʻe Pelaki kia Pelami, “Ko e hā kuo ke fai kiate au? Ne u ʻomi ko e ke ke tukitalaʻi hoku ngaahi fili, pea tā ʻoku ke tāpuakiʻi ʻakinautolu.”
12 Ez pedig felele és monda: Avagy nem arra kell-é vigyáznom, hogy azt szóljam, a mit az Úr adott az én számba?
Pea naʻe lea ia ʻo pehē, “ʻIkai ʻoku totonu ʻeku tokanga ke lea ʻaki ʻaia kuo ʻai ʻe Sihova ki hoku ngutu?”
13 Monda azután néki Bálák: Kérlek, jöjj velem más helyre, honnét meglássad őt, de csak valamely részét látod annak, és őt mindenestől nem látod, és átkozd meg őt onnét nékem.
Pea naʻe pehē ʻe Pelaki kiate ia, “ʻOku ou kole atu kiate koe, Haʻu, ke ta ō ki ha potu kehe, pea te ke mamata mei ai kiate kinautolu: te ke mamata pe ki heʻenau mui nofo, ka ʻe ʻikai te ke mamata kiate kinautolu kotoa pē: pea te ke tukitalaʻi ʻakinautolu mei ai maʻaku.”
14 És vivé őt az őrállók helyére, a Piszga tetejére, és építe hét oltárt, és áldozék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron.
Pea naʻa ne ʻomi ia ki he ngoue ʻo Sofimi, ki he tumutumu ʻo Pisika, pea naʻe fokotuʻu ai ʻae feilaulauʻanga ʻe fitu, pea naʻe feilaulau ʻaki ʻi ai taki taha ʻae pulu mo e sipitangata.
15 És monda Báláknak: Állj meg itt a te égőáldozatod mellett, én pedig elébe megyek amoda.
Pea naʻa ne pehē kia Pelaki, “Tuʻu ke ofi ki hoʻo feilaulau tutu, lolotonga ʻa ʻeku ʻalu ki he potu na ke ma fetaulaki.”
16 Elébe méne azért az Úr Bálámnak, és ígét ada az ő szájába, és monda: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
Pea naʻe fetaulaki ʻa Sihova mo Pelami, pea naʻe tuku ʻe ia ʻae lea ki hono ngutu, ʻo pehē, “Ke ke toe ʻalu kia Pelaki, mo ke lea pehē.”
17 Méne azért ő hozzá, és ímé ő áll vala az ő égőáldozata mellett, és Moáb fejedelmei is ő vele. És monda néki Bálák: Mit szóla az Úr?
Pea ʻi heʻene haʻu ia kiate ia, vakai, naʻe tuʻu ia ʻi heʻene feilaulau tutu, fakataha mo e houʻeiki ʻo Moape. Pea naʻe pehē ʻe Pelaki kiate ia,
18 Akkor elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Kelj fel Bálák, és halljad; figyelj reám Czippórnak fia!
Pea naʻa ne fai atu ʻa ʻene lea fakatātā, ʻo pehē, “Pelaki, tuʻu hake ʻo fanongo; tokanga mai kiate au, ʻa koe ko e foha ʻo Sipoa:
19 Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?
ʻOku ʻikai ko ha tangata ʻae ʻOtua, ke loi ia; pe ko e foha ʻoe tangata, koeʻuhi ke fakatomala ia: kuo ne folofola, pea ʻikai ʻe fai ʻe ia ki ai? Pea kuo lea ia, pea ʻikai ʻe fakamoʻoni ia ki ai?
20 Ímé parancsolatot vettem, hogy áldjak; ha ő áld, én azt meg nem fordíthatom.
Vakai, ne u maʻu ʻae fekau ke tāpuaki: pea kuo ne fakamonūʻiaʻi; pea ʻe ʻikai te u faʻa fakakehe ia.
21 Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az ő Istene van ő vele; és királynak szóló rivalgás hangzik ő benne.
Naʻe ʻikai te ne ʻafioʻi ha angahala ʻia Sēkope, pea naʻe ʻikai te ne ʻafioʻi ha angatuʻu ʻia ʻIsileli: ʻoku ʻiate ia ʻa Sihova ko hono ʻOtua, pea ʻoku ʻiate kinautolu ʻae mavava ki he tuʻi.
22 Isten hozta ki őket Égyiptomból, az ő ereje mint a vad bivalyé.
Naʻe ʻomi ʻakinautolu ʻe he ʻOtua mei ʻIsipite; ʻoku ʻiate ia ʻae mālohi ʻoe ʻiunikoni.
23 Mert nem fog varázslás Jákóbon, sem jövendőmondás Izráelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak és Izráelnek: mit mívelt Isten!
Ko e moʻoni ʻoku ʻikai ha tukitala kia Sēkope, pea ʻoku ʻikai ha fakasausau kia ʻIsileli: pea ko e lea ʻe fai ʻi he kuonga ni ʻia Sēkope mo ʻIsileli, ‘Vakai ki he meʻa kuo fai ʻe he ʻOtua!’
24 Ímé e nép felkél mint nőstény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán; nem nyugszik, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem iszsza.
Vakai, ʻe tuʻu hake ʻae kakai ʻo hangē ko e laione lahi, pea ʻe hiki hake ia ʻo hangē ko e laione mui: ʻe ʻikai toe tokoto ia kaeʻoua ke ne kai ʻae koloa, pea inu ʻae toto ʻoe tāmateʻi.”
25 Akkor monda Bálák Bálámnak: Se ne átkozzad, se ne áldjad őt.
Pea naʻe pehē ʻe Pelaki kia Pelami, “ʻOua ʻaupito naʻa ke fakamalaʻia ʻakinautolu, pea ʻoua ʻaupito naʻa ke tāpuaki ʻakinautolu.”
26 Felele pedig Bálám, és monda Báláknak: Avagy nem szólottam volt-é néked, mondván: Valamit mond nékem az Úr, azt mívelem?
Ka naʻe lea ʻa Pelami kia Pelaki ʻo pehē, “ʻIkai naʻaku tala kiate koe, ʻo pehē, Ko e lea kotoa pē kuo folofolaʻaki mai ʻe Sihova ko ia pe te u fai?”
27 És monda Bálák Bálámnak: Jöjj, kérlek, elviszlek téged más helyre: talán tetszeni fog az Istennek, hogy megátkozzad onnét e népet én érettem.
Pea naʻe pehē ʻe Pelaki kia Pelami, “ʻOku ou kole kiate koe, haʻu, ke u ʻave ko e ki ha potu kehe; heiʻilo ʻe lelei ki he ʻOtua ke ke fakamalaʻiaʻi ʻakinautolu mei ai maʻaku.”
28 Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz.
Pea naʻe ʻomi ʻe Pelaki ʻa Pelami ki he tumutumu ʻo Peoli, ʻaia ʻoku hanga atu ki Sesimoni.
29 És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
Pea naʻe pehē ʻe Pelami kia Pelaki, “Fokotuʻu maʻaku ʻi heni ʻae feilaulauʻanga ʻe fitu, pea teuteu maʻaku ʻi heni ʻae fanga pulu ʻe fitu, mo e sipitangata ʻe fitu.”
30 Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Pea naʻe fai ʻe Pelaki ʻo hangē ko e lea ʻa Pelami, pea naʻe feilaulau ʻaki ʻi ai taki taha ʻae pulu mo e sipitangata.
