4 Mózes 23
1 És monda Bálám Báláknak: Építs itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
Balaam mah Balak khaeah, Kai han haeah hmaicam sarihto sah ah loe, maitaw tae sarihto hoi tuu tae sarihto suem ah, tiah a naa.
2 És úgy cselekedék Bálák a miképen mondotta vala Bálám. És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Balaam mah thuih ih lok baktih toengah Balak mah sak pae; Balak hoi Balaam mah hmaicam maeto nuiah, maitaw tae maeto, tuu tae maeto hoiah angbawnhaih a sak hoi.
3 És monda Bálám Báláknak: Állj meg a te égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek; talán előmbe jő az Úr nékem, és a mit mutat majd nékem, megjelentem néked. Elméne azért egy kopasz oromra.
Balaam mah, Balak khaeah, Na sak ih hmai angbawnhaih taengah om ah; kai loe ahmuen maeto ah ka caeh han; to ah kai tongh hanah Angraeng angzo khoe doeh om tih; anih mah ang hnuksak ih hmuen to kang thuih boih han hmang, tiah a naa. To pacoengah anih loe hmuensang ah caeh.
4 És elébe méne Isten Bálámnak, és monda néki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Sithaw mah Balaam to tongh, Balaam mah anih khaeah, Hmaicam sarihto ka sak moe, hmaicam maeto boih nuiah maitaw tae maeto hoi tuu tae maeto ka tathlang boeh, tiah a naa.
5 Az Úr pedig ígét ada Bálámnak szájába, és monda néki: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
Angraeng mah Balaam ih pakha thungah lok to suek pae, Balak khaeah amlaem let ah loe, hae lok hae anih khaeah thui paeh, tiah a naa.
6 És visszatére ő hozzá, és ímé áll vala az ő égőáldozata mellett; ő maga és Moábnak minden fejedelme.
To pongah anih Balak khaeah amlaem tathuk naah, khenah, Balak loe Moab ukkung angraengnawk boih hoi nawnto sak ih hmai angbawnhaih taengah angdoet.
7 És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Siriából hozatott engem Bálák, Moábnak királya kelet hegyeiről, mondván: Jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt;
To naah Balaam mah patahhaih lok to thuih pae; Moab siangpahrang Balak mah, angzo ah loe, kai hanah Jakob acaengnawk hae tangoeng pae ah; angzo ah loe, Israel kaminawk hae amrosak ah, tiah Aram prae ni angyae bangah kaom maesang hoiah kai hae ang caeh haih boeh, tiah a naa.
8 Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz?
Sithaw mah tangoeng ai ih kami to kawbang maw ka tangoeng thaih ueloe, Angraeng mah amrosak ai ih kami to kawbang maw kam rosak thai tih?
9 Mert sziklák tetejéről nézem őt, és halmokról tekintem őt; ímé oly nép, a mely maga fog lakni, és nem számláltatik a nemzetek közé.
Lungsong nui hoiah anih to ka hnuk moe, maesang hoiah anih to ka dan; khenah, to kaminawk loe angmacae khue om o tih, kalah kaminawk hoi angbaeh o mak ai.
10 Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!
Jakob acaeng ih maiphu loe mi mah maw kroek thai tih, Israel acaeng palito thung ih maeto mataeng doeh mi mah maw kroek thai tih? Kai loe katoeng kami baktiah dueh nasoe, ka boenghaih doeh nihcae boenghaih baktiah om nasoe, tiah a thuih pae.
11 És monda Bálák Bálámnak: Mit cselekeszel én velem? Hogy megátkozzad ellenségeimet, azért hoztalak téged, és ímé igen megáldád őket.
Balak mah Balaam khaeah, Kai khaeah timaw na sak? Ka misanawk tangoeng thuih han ih na ai maw kang kawk, khenah, tipongah nihcae to tahamhoihaih na paek lat loe? tiah a naa.
12 Ez pedig felele és monda: Avagy nem arra kell-é vigyáznom, hogy azt szóljam, a mit az Úr adott az én számba?
Anih mah, Angraeng mah ka pakha thungah suek ih lok to acoehaih hoiah ka thui mak ai maw? tiah a naa.
13 Monda azután néki Bálák: Kérlek, jöjj velem más helyre, honnét meglássad őt, de csak valamely részét látod annak, és őt mindenestől nem látod, és átkozd meg őt onnét nékem.
Balak mah anih khaeah, Angzo ah, nihcae khet naah, nihcae boih kamtueng ai ahmuen, nihcae ahap khue amtuenghaih ahmuen kalah bangah caeh si; to ahmuen hoiah nihcae to kai han na tangoeng pae let ah, tiah a naa.
14 És vivé őt az őrállók helyére, a Piszga tetejére, és építe hét oltárt, és áldozék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron.
To pongah Zophim azawn hoiah Pisgah mae nuiah anih to caeh haih moe, to ah hmaicam sarihto sak pacoengah, hmaicam maeto nuiah maitaw tae maeto hoi tuu tae maeto angbawnhaih ah a paek.
15 És monda Báláknak: Állj meg itt a te égőáldozatod mellett, én pedig elébe megyek amoda.
Balaam mah Balak khaeah, Angraeng tongh hanah ahmuen kalah ah ka caeh nathung, nang loe na sak ih angbawnhaih ahmuen taengah om ah, tiah a naa.
16 Elébe méne azért az Úr Bálámnak, és ígét ada az ő szájába, és monda: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
Angraeng mah Balaam to tongh, anih ih pakha ah lok to a suek pae moe, Balak khaeah amlaem let ah loe, hae lok hae thui paeh, tiah a naa.
17 Méne azért ő hozzá, és ímé ő áll vala az ő égőáldozata mellett, és Moáb fejedelmei is ő vele. És monda néki Bálák: Mit szóla az Úr?
Balaam amlaem let naah loe, khenah, Moab ukkung angraengnawk hoi nawnto sak ih hmai angbawnhaih taengah angdoe Balak to a hnuk. To naah Balak mah, Angraeng mah timaw ang thuih? tiah a dueng.
18 Akkor elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Kelj fel Bálák, és halljad; figyelj reám Czippórnak fia!
To naah anih mah patahhaih lok to hae tiah a thuih pae; Balak, angthawk ah loe, tahngai ah; Zippor capa, ka lok hae tahngai ah;
19 Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?
Sithaw loe amsawnlok thui kami na ai ni; dawnpakhuemhaih tawn kami ih capa doeh na ai ni; anih loe a thuih ih lok baktiah sah ai ah oh vai maw? A lokkam ih baktiah koepsak ai ah oh vai maw?
20 Ímé parancsolatot vettem, hogy áldjak; ha ő áld, én azt meg nem fordíthatom.
Khenah, Tahamhoihaih paek hanah ang thuih ih lok to ka hnuk boeh; tahamhoihaih ang paek boeh pongah, ka pakhrai thai mak ai boeh.
21 Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az ő Istene van ő vele; és királynak szóló rivalgás hangzik ő benne.
Anih mah Jakob zaehaih to hnu ai, Israel acaeng nuiah doeh kahoih ai loklam amkhraenghaih to hnu ai; anih ih Angraeng Sithaw loe anih hoi nawnto oh moe, nihcae salakah Siangpahrang hanghaih lok to oh.
22 Isten hozta ki őket Égyiptomból, az ő ereje mint a vad bivalyé.
Sithaw mah nihcae to Izip prae thung hoiah tacawtsak boeh; Israel kaminawk loe kokno thacakhaih to tawnh o.
23 Mert nem fog varázslás Jákóbon, sem jövendőmondás Izráelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak és Izráelnek: mit mívelt Isten!
Jakob tuk hanah lungh aahhaih om ai, Israel tuk hanah tahmaa baktiah thuih coek ih lok doeh om ai. Jakob hoi Israel kawng pongah, Vaihi Sithaw mah timaw sak, tito khen oh, tiah thui o tih.
24 Ímé e nép felkél mint nőstény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán; nem nyugszik, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem iszsza.
Khenah, kaminawk loe kaipui baktiah angthawk o tih; saning kanawk kaipui baktiah tacawt o tih; a naeh ih moi to caa ai moe, a kaek ih moi thii to nae ai karoek to, omduem ai kaipui baktiah oh o, tiah a naa.
25 Akkor monda Bálák Bálámnak: Se ne átkozzad, se ne áldjad őt.
To naah Balak mah Balaam khaeah, Nihcae to tangoeng thuih hmah loe, tahamhoihaih doeh paek hmah, tiah a naa.
26 Felele pedig Bálám, és monda Báláknak: Avagy nem szólottam volt-é néked, mondván: Valamit mond nékem az Úr, azt mívelem?
Toe Balaam mah, Balak khaeah, Angraeng mah thuih ih lok khue ni kang thuih han, tiah kang thuih boeh na ai maw? tiah a naa.
27 És monda Bálák Bálámnak: Jöjj, kérlek, elviszlek téged más helyre: talán tetszeni fog az Istennek, hogy megátkozzad onnét e népet én érettem.
To pacoengah Balak mah Balaam khaeah, Angzo ah; kalah ahmuen bangah kang caeh haih han; to ahmuen hoiah nihcae nang tangoeng pae hanah, Angraeng ih palung tongh khoe doeh om tih, tiah a naa.
28 Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz.
Balak mah Balaam to kawk moe, Jeshimon vangpui bangah angqoi Peor mae nuiah a caeh haih.
29 És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
Balaam mah, Balak khaeah, Hae ahmuen ah kai han hmaicam sarihto sah ah loe, maitaw tae sarihto hoi tuu tae sarihto angbawnhaih ah paek ah, tiah a naa.
30 Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Balaam mah thuih ih lok baktih toengah Balak mah sak moe, hmaicam maeto boih nuiah maitaw tae maeto hoi tuu tae maeto a tathlang.
