4 Mózes 20
1 És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az első hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott.
Pea naʻe haʻu ʻae fānau ʻa ʻIsileli, ʻio, ʻae kakai kotoa pē, ki he toafa ʻo Sini ʻi he ʻuluaki māhina: pea naʻe nofo ʻae kakai ʻi Ketesi; pea naʻe pekia ʻi ai ʻa Miliame, pea naʻe tanu ia ʻi ai.
2 De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen.
Pea naʻe ʻikai ha vai ki he kakai pea naʻa nau fakataha fakaangatuʻu kia Mōsese pea mo ʻElone.
3 És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt!
Pea naʻe lāunga ʻae kakai kia Mōsese, ʻonau lea pehē, “ʻAmusiaange ʻekimautolu ki he ʻOtua naʻa mau mate fakataha mo homau kāinga naʻe mate ʻi he ʻao ʻo Sihova!
4 És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink?
Pea ko e hā kuo mo ʻomi ai ʻae kakai ʻa Sihova ki he toafa ni ke mau mate ʻi heni mo ʻemau fanga manu?
5 És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!
Pea ko e hā kuo mo ʻomi ai ʻakimautolu mei ʻIsipite, ke ʻomi ʻakimautolu ki he potu kovi ni? ʻOku ʻikai ha tenga ʻi he potu ni, pe ha fiki, pe ha vaine, pe ha pomikanite; pea ʻoku ʻikai ha vai ʻi ai ke mau inu.”
6 Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elől, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsősége.
Pea naʻe ʻalu ʻa Mōsese mo ʻElone ʻi he ʻao ʻoe fakataha ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe kakai, pea naʻa na tō ki hona mata, pea naʻe hā mai ʻae nāunau ʻo Sihova kiate kinaua.
7 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
8 Vedd ezt a vesszőt, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az ő barmaiknak.
“Ke ke toʻo ʻae tokotoko, pea tānaki ʻae kakai kenau fakataha, ʻa koe mo ʻElone ko ho taʻokete, pea mo lea ki he maka ʻi honau ʻao, pea ʻe foaki mai ʻe ia ʻa hono vai, pea te ke ʻomi ʻae vai mei he maka kiate kinautolu, pea te ke foaki pehē ʻae vai ki he kakai mo ʻenau fanga manu kenau inu.”
9 Vevé azért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől a mint parancsolta vala néki.
Pea naʻe ʻave ʻe Mōsese ʻae tokotoko mei he ʻao ʻo Sihova ʻo hangē ko ʻene fekau kiate ia.
10 És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kőszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e kősziklából fakasszunk-é néktek vizet?
Pea naʻe fakataha ʻe Mōsese mo ʻElone ʻae kakai ki he ʻao ʻoe maka, pea naʻa ne pehē kiate kinautolu, “Mou fanongo mai ʻae kau angatuʻu; ʻoku lelei ke ma ʻomi ʻae vai mei he maka ni kiate kimoutolu?”
11 És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az ő barmai.
Pea naʻe hiki hake ʻe Mōsese ʻa hono nima, pea naʻa ne taaʻi ʻae maka ʻo liunga ua ʻaki ʻa hono tokotoko, pea naʻe hā mai ʻae vai ʻo lahi, pea naʻe inu ai ʻae kakai mo ʻenau fanga manu foki.
12 És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik.
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese mo ʻElone, ʻo pehē, “Ko e meʻa ʻi hoʻomo taʻetui kiate au, ke fakaongolelei au ʻi he ʻao ʻoe fānau ʻa ʻIsileli, ko ia ʻe ʻikai ai te mo ʻomi ʻae kakai ni ki he fonua, ʻaia kuo u foaki kiate kinautolu.”
13 Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddőztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsőítette magát ő bennök.
Ko e vai eni ʻo Melipa, koeʻuhi naʻe fakakē ʻae fānau ʻa ʻIsileli kia Sihova, pea naʻe ongolelei ia ʻiate kinautolu.
14 És külde Mózes követeket Kádesből Edom királyához, kik így szólának: Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett:
Pea naʻe fekau ʻe Mōsese ʻae kau talafekau mei Ketesi ki he tuʻi ʻo ʻItomi, “ʻOku pehē ʻe ho tokoua ko ʻIsileli, Kuo ke ʻilo ʻe koe ʻae fononga kotoa pē kuo tō mai kiate kimautolu:
15 Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat.
Mo e ʻalu hifo ʻemau ngaahi tamai ki ʻIsipite, pea mo ʻemau nofo fuoloa ʻi ʻIsipite, pea naʻe fakafiuʻi ʻe he kakai ʻIsipite ʻakimautolu mo ʻemau ngaahi tamai.
16 És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában.
Pea ʻi heʻemau tangi kia Sihova naʻa ne ongoʻi ʻa homau leʻo, pea naʻa ne fekau ki heʻene ʻāngelo, pea kuo ne ʻomi ʻakimautolu mei ʻIsipite, pea ko eni, ʻoku mau ʻi Ketesi, ko e kolo ia ʻoku tuʻu ʻi he ngataʻanga moʻoni ʻo ho fonua.
17 Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon.
ʻOku ou kole kiate koe, tuku ke mau ʻalu atu ʻi ho fonua: ʻe ʻikai te mau ʻalu atu ʻi he ngaahi ngoue, pe ʻi he ngaahi ngoue vaine, pea ʻe ʻikai te mau inu ʻae vai ʻoe ngaahi vai keli: te mau ʻalu ʻi he hala motuʻa ʻoe tuʻi, ʻe ʻikai te mau afe ki he nima toʻomataʻu pe ki he toʻohema, kaeʻoua ke tuku ki mui ʻae ngataʻanga ʻo ho fonua.”
18 Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek ellened!
Pea naʻe pehē ʻe ʻItomi kiate ia, “ʻE ʻikai te ke ʻalu ofi kiate au, telia naʻaku ʻalu atu mo e heletā kiate koe.”
19 És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándékom csak hogy gyalog mehessek át.
Pea naʻe pehē ʻe he fānau ʻa ʻIsileli kiate ia, “Te mau ʻalu ʻi he hala motuʻa, pea kapau te u inu ʻa ho vai pe [inu ]ʻe heʻeku fanga manu, te u totongi kiate koe: ʻe laka atu pe ʻa hoku vaʻe, ka ʻe ʻikai te u fai ha meʻa kehe.”
20 Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne ő ellene Edom sok néppel és nagy erővel.
Pea naʻa ne pehē, “ʻE ʻikai ʻaupito te ke laka atu.” Pea naʻe haʻu kiate ia ʻa ʻItomi mo e kakai tokolahi, pea mo e nima mālohi.
21 Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az ő országán: azért eltére Izráel ő tőle.
Naʻe pehē ʻae taʻofi ʻe ʻItomi ʻae ʻalu ʻa ʻIsileli ʻi hono mata fonua: ko ia naʻe foki atu ai ʻa ʻIsileli meiate ia.
22 Majd elindulának Kádesből, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére.
Pea naʻe ʻalu ʻae fānau ʻa ʻIsileli, ʻio, ʻae kakai kotoa pē, mei Ketesi, pea nau haʻu ki he moʻunga ko Hoa.
23 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese mo ʻElone ʻi he moʻunga ko Hoa, ʻi he mata fonua ʻo ʻItomi, ʻo pehē,
24 Áron az ő népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél.
“ʻE tānaki ʻa ʻElone ki hono kakai koeʻuhi ʻe ʻikai hoko ia ki he fonua ʻaia ne u foaki ki he fānau ʻa ʻIsileli, he naʻa mo talangataʻa ki heʻeku lea ʻi he vai ʻo Melipa.
25 Vedd Áront és Eleázárt, az ő fiát, és vezesd fel őket a Hór hegyére.
Ke ke ʻave ʻa ʻElone mo ʻEliesa ko hono foha, pea ʻomi ʻakinaua ki he moʻunga ko Hoa.
26 És vetkeztesd le Áront az ő ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát; mert Áron az ő népéhez takaríttatik, és meghal ott.
Pea ke vete ʻae ngaahi kofu ʻo ʻElone, ʻo fakakofuʻaki ia ʻa ʻEliesa ko hono foha: pea ʻe tānaki ʻa ʻElone ki hono kakai, pea ʻe pekia ia ʻi ai.”
27 És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára.
Pea naʻe fai ʻe Mōsese ʻo hangē ko e fekau ʻa Sihova: pea naʻa nau ʻalu hake ki he moʻunga ko Hoa ʻi he ʻao ʻoe kakai kotoa pē.
28 És Mózes levetkezteté Áront az ő ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az ő fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyről.
Pea naʻe vete ʻe Mōsese ʻae ngaahi kofu ʻo ʻElone, pea ne fakakofuʻaki ʻa ʻEliesa ko hono foha; pea naʻe pekia ʻa ʻElone ʻi he tumutumu ʻoe moʻunga: pea naʻe ʻalu hifo ʻa Mōsese mo ʻEliesa mei he moʻunga.
29 És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz napig Izráelnek egész háza.
Pea ʻi he mamata ʻae kakai kotoa pē kuo pekia ʻa ʻElone, naʻa nau loto mamahi koeʻuhi ko ʻElone ʻi he ʻaho ʻe tolungofulu, ʻio ʻae fale kotoa pē ʻo ʻIsileli.
