< 4 Mózes 17 >

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
And the Lord spoke unto Moses, saying,
2 Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.
Speak unto the children of Israel, and take from them one staff each for a family division, from all their princes, according to their family divisions, twelve staves: the name of each man shalt thou write upon his staff.
3 Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.
And the name of Aaron shalt thou write upon the staff of Levi; for there shall be but one staff for the head of their family division.
4 És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, a hol megjelenek néktek.
And thou shalt lay them down in the tabernacle of the congregation before the testimony, where I usually meet with you.
5 És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek.
And it shall come to pass, that the staff of the man whom I shall choose, shall blossom: and I will allay from around me the murmurings of the children of Israel, which they murmur against you.
6 Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az ő fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy fejedelemért; az ő atyáiknak háza szerint tizenkét vesszőt; az Áron vesszeje is azok között a vesszők között vala.
And Moses spoke unto the children of Israel, and all their princes gave him each a staff, one for every prince, according to their family divisions, twelve staves: and the staff of Aaron was among their staves.
7 És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában.
And Moses laid down the staves before the Lord in the tabernacle of the testimony.
8 És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.
And it came to pass on the morrow, that as Moses went into the tabernacle of the testimony, behold, the staff of Aaron for the house of Levi had budded; and it brought forth buds, and produced blossoms, and yielded ripe almonds.
9 És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét.
And Moses brought out all the staves from before the Lord unto all the children of Israel; and they looked [at them], and took away every one his staff.
10 És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.
And the Lord said unto Moses, Carry back the staff of Aaron before the testimony, to be kept as a token against the children of rebellion, that there may be an end of their murmurings from around me, and they die not.
11 És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék.
And Moses did so; as the Lord had commanded him, so did he.
12 És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!
And the children of Israel said unto Moses, thus, Behold, we perish, we are lost, we are all lost.
13 Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestől elpusztulunk-é?!
Every one that cometh near at all unto the tabernacle of the Lord must die: shall we totally perish?

< 4 Mózes 17 >