4 Mózes 14

1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.

Ana maka vahe kevu'moza ana nanekema antahite'za, Israeli vahe'mo'za ana kenagera tusi zavi ate'naze.

2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!

Israeli vahe'mo'za Mosesene, Aronikiznia keha' reznante'za maka vahe'mo'za anage huznante'naze, Tagra Isipima mani'neta frunte'sina knare hisine! Nahanigeta ama ka'ma hagege mopafina frigahune!

3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?

Ra Anumzamo'a ama moparera kazinknonu tahe frihogu tavreno e'nefi? A'nene, mofavretinena tahe'za hanaresagi, eteta Isipima vanunkeno'a knare hugahie?

4 És mondának egymásnak: Szerezzünk előttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.

Zamagra zamagra ke ohumi ahumi hu'za anage hu'naze, tagra'a tavesite mago kva ne' azeri otisunkeno, ete tavreno Isipi mopare vanie!

5 Akkor arczczal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe előtt.

Anante Mosese'ene Aronikea maka Israeli vahe'mokizmi zamufi zanavugosaregati mopafi mase'na'e.

6 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelői közül valók valának, meghasogaták ruháikat.

Ana hakeno Nun nemofo Josua'ene, Jefune nemofo Kalepike, zanagra ana mopa vu'ne ome ke'na'a netre'moke, kukenaznia vararo varuru nehu'ne,

7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.

amanage hu'ne maka Israeli vahe kevua zamasmi'na'e, Ana mopama ome ke'nona mopamo'a knare zantfa hu'ne.

8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.

Ra Anumzamo'ma muse (plis) hurantesuno'a, henka tagrira ana mopare tavreno vuno, ami rine tumemofo rimo'ene avite'nea mopa ome tamigahie.

9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk csak olyanok, mint a kenyér; eltávozott tőlök az ő oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlök!

Ra Anumzamofo kea magore huta ru ha'ontagiho. Ana mopafima nemaniza vaheku'enena korera osiho, zamagra tagri nezasegahaze. Zamagri'ma refiteno kegava krizmante'nea zana eri atregahie. Hagi Ra Anumzamo'a tagrane mani'neanki zamagrikura korera osiho,

10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze őket: megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.

Hianagi ana maka vahe'mo'za have kano eri'za zanahe fri'za nehazageno, anante Ra Anumzamofo msazamo seli mono nonte eramino Israeli vahe zamavuga efore hige'za ke'naze.

11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?

Hagi Ra Anumzamo'a amanage huno Mosesena asmi'ne. Nama'a zupa ama vahe'mo'za Nagrira zamagena hunenami'za, zamesi nonantaze? Nenagage'na maka kaguvaza amu'no zamifi eri fore hu'noa zankura, Nagrikura zamentintia nosazo?

12 Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket; téged pedig nagy néppé teszlek, és ő nálánál erősebbé.

Nagra kri atrena zamahe fanane nehu'na, Mosesega naga ka'afinti kazeri ra ha'nena zamagatere'za hanave'nentake vahe fore hu'za, Israeli vahera zamagatere'za manigahaze.

13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):

Hu'neanagi Mosese'a ana kemofo nona'a Ra Anumzamofona amanage huno asmi'ne, ana kea Isipi vahe'mo'za antahigahaze, na'ankure Kagra hanavefi ama vahera, Isipi vahe amu'no zamifinti zamarenka e'nane.

14 Elmondják majd e föld lakosainak, a kik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtől szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhőd megállott ő rajtok, és felhőoszlopban jársz te ő előttök nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.

Isipi Kenani mopafima nemaniza vahera zamasamigahaze. Kagrama Ra Anumzamoka ama vahe amuno zamifima nemaninana, zamagra hago antahi'naze. Kagra Ra Anumzamoka zamufinti negagazagenka Kagra hamponu refite nezmantenka, Kagra Israeli vahe'mokizmi vugotezmantenka vimago hampompi nevunka, zagefina refite nezmantenka, hanimpina ana vimago hampompintira teve anefa hunka remsa huzmantenka nevane.

15 Hogyha mind egyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, a melyek hallották a te híredet, mondván:

Menima Kagrama, magoke vahe aheaza hunkama ama vahe'zaga zamahe sanke'za, maka ama mopama megaginefinti Kagri kagenkema nentahi'za vahe'mo'za amanage hugahaze,

16 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felől megesküdött nékik, azért öldöste le őket a pusztában.

Ra Anumzamo huhampri zamanteno huvempa huzmante'nea mopare zamavareno vugara osuno, ka'ma mopafi zamahe fanane hie hu'za hugahaze.

17 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen szólottál, mondván:

Hianagi menina, nagra nunamu hue, Kagrama hunana kere, Ra Anumzamoka atregeno hihamu hanavekamo'a eama hino.

18 Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.

Ra Anumzamofo rimpa ahe'zamo'a ame huno oranotigeno, rimpa fru huno avesinte zamo'a mareri avitegeno, kumi'ene kefozantine eri atre'nerante. Hianagi aza'o kasege'ama agatere'simofona, kumi'mofo nona'a nezmafanteti vuno, nemofonte vuteno henkama fore'ma hu anante anantema huno 3'o 4'a vahe'enema fore hu anante anante'ma hanaza vahete ana havizamo'a meno vugahie.

19 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.

Kagra vagaore kavesizanka'agu nentahinka nunamu huanki kumi'zmi ama vahera atrezmanto. Ama vahe'ma Isipima mani'nagenka Kagrama kumizamima eri atrenka menima e'nana kna hunka eri atre zamanto.

20 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.

Anage higeno Ra Anumzamo'a amanage huno Mosesena asmi'ne, Nagra kema nasmi'naza hu'na kumi'zmia eri atre zamantegahue.

21 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsősége az egész földet.

Hianagi tamage hu'na Nagra kasefa hu'na mani'noa Anumzamo'na huankino, Ra Anumzamo'na hihamune, msazamo e'nena maka mopafi vuno eno huno avitegahie.

22 Hogy mindazok az emberek, a kik látták az én dicsőségemet és csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e pusztában, és megkisértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak:

Tamage hu'za maka vahe'mo'za Nagri masane kaguvazana Isipine, ka'ma hagege mopafine eri fore huge'za nege'zagi, anazankura ontahi'za 10ni'a zupa Nagrira renahe'za nege'za, Nagri kemofona amagera onte'naze.

23 Nem látják meg azt a földet, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak; senki nem látja azt azok közöl, a kik gyaláztak engem.

Ana hu'nazagu tamage hu'za nezmafama huvempa hu'na Nagrani'a zami'noa mopa, namefiga'a ke nehazamo'za onke'tfa hugahaze.

24 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségül bírja azt az ő magva.

Hianagi Nagri eri'za ne' Kalepi'a kegahie. Na'ankure agripina ruzahu avamu me'negeno maka agu'areti huno Nagrira maka zampina namage ante'negu ana mopare Nagra avre'na vanugeno, ana mopa agehe'za eri nafa'a hugahaze.

25 De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába, a veres tenger útján.

Menia Ameleki vahe'ene Kenani vahe'mo'za ana aguporamimpina mani'nazagu, okina rukre hunka ka'ma hagage mopafi ru kitaginka Koranke Hageri me'nerega vuo.

26 Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

Ra Anumzamo'a anage huno Mosesene, Aronikizni znasami'ne,

27 Meddig tűrjek e gonosz gyülekezetnek, a mely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, a kik zúgolódnak ellenem!

Nama'a zupa ama'i kumike vea kevumo'za, Nagri'ma huhaviza hunenantaza vahe'mokizmi knazana erigahue? Israeli vahe'mo'za Nagri'ma hunenantaza kea nentahue.

28 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen szólottatok az én füleim hallására!

Menina zamasmio, tamage hu'na kasefa hu'na mani'noa Ra Anumzamo'na nehue, nagesa kami'nogenka hankena antahuankina inankna zanku'ma hana zana amne hugahue.

29 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendőstől fogva és azon felül, a kik zúgolódtatok ellenem.

Kagrama hampri'nana vahe'ene, maka 20'a kafureti mareri anagate'nesia vahe'ene, Nagri'ma namefi'age hu'nesaza vahe'mo'za ka'ma hagege mopafi fregahaze.

30 És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve.

Tamage huvempa hurmante'na tamagri tamamigahuema hu'noa mopafina ovugahaze. Hianagi Jefune nemofo Kalepi'ene Nuni nemofo Josuake, zanagrake vugaha'e.

31 De kicsinyeiteket, a kik felől azt mondtátok, hogy prédára lesznek; őket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet megútáltatok.

Hianagi tamagrama huta, mofavreti zamahe fanane hugahaze huta koro'ma hu'naza mopare, ana mofavremokizmi Nagra zamavare'na vanuge'za, i'oma hu'naza mopa ome erigahaze.

32 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.

Hagi tamagra, ama ka'ma hagage mopafi frigahaze!

33 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában.

Hagi tamagrama Nagri kemofo amage onte'naza nona'a, mofavretmimo'za ama ka'ma hagage mopafi 40'a kafufina knazana eri'za vano nehu'za, anama maka'mo'za ama ka'ma hagage kokampi frigahaze.

34 A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.

Zamagrama ana mopafi 40'a zagegnafi vano nehu'za oku'a afure'za kenazankna huta, kumi'tmimofo nona mago mago knamo'a mago mago kafu huvame hanigeta, 40'a kafufi knazana erita vano hugahaze. Nagrama hurmantesua navu'navara kegahaze.

35 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.

Nagra Ra Anumzamo'na kea nehue, kumike vahe'mo'za atru hu'za Nagri'ma hu haviza nehazana tamage hu'na kna zamigahue. Ama ka'ma hagage mopafi zamazeri haviza ha'nena fri hana hugahaze.

36 A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földről:

Mosese'ma huzmantege'za oku'a vu'za mopa ome afure'za kete'za e'naza vahe'mo'za maka vahe kevu havige eme zamasmi'naze.

37 Azok a férfiak azért, a kik rossz hírt terjesztének a földről, meghalának az Úr előtt csapás által.

Hagi mopa afureho huno huzmantege'za vute'za, ete eza havige eme hu'naza vahera, Ra Anumzamo'a kri atregeno zamahe fri'ne.

38 Csak Józsué, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, maradának életben ama férfiak közül, a kik mentek vala a földet megkémlelni.

Hianagi huzamantege'za vuza mopama ome afure'za ome kete'za e'naza nagapintira, Nun nemofo Josuane, Jefune nemofo Kalepikizni znatregeke zanagrake mani'na'e.

39 A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.

Mosese'ma ana kema Israeli vahe'ma nezmasmige'za, vahe kevumo'za tusiza hu'za zavira nete'za zamasunku hu'naze.

40 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyről szólott az Úr, mert vétkeztünk.

Hianagi ame' nanterampi oti'za mika'zazimia tro hu'za agonarega mareri'za nevu'za anage hu'naze, Tagra ama one, tamage kumi' hu'nonanagi, Ra Anumzamo'ma huhampri tante'nea moparega vugahune.

41 És monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az néktek.

Hagi Mosese'a amanage huno zamasmi'ne, Tamagri antahizamo'a eri'zana e'origahie. Tamagra Ra Anumzamofo ke ruha'nentagize.

42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.

Anantega Anumzamo'a tamagranena ovanigeno ha' vahetamimo'za tamahegahazanki tamagra mareorigahaze.

43 Mert az Amálek és a Kananeus van ott előttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.

Tamagri ha' vahe'mo'za Ameleki vahe'ene Kenani vahe'mo'zatamavuga mani'nazeanki'za kazinknonteti tamahegahaze. Hagi Ra Anumzamofo ke'a tamefi hunte'naza nona'a, Ra Anumzamo'a tamagra'nena ovugahie.

44 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.

Hianagi mago'a Israeli vahe'mo'za Mosese kea eri amne nehu'za, agonarega mareri'za vu'naze. Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisimo'a anampi me'negeno, Mosese'enena kumara atreno ovu'ne.

45 Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.

Hagi Ameleki vahe'ene Kenani vahe'ma ana agona mopafi nemaniza vahe'mo'za erami'za zamahe'za zamarotgo hazage'za fre'za Homa kumate ehanati'naze.