4 Mózes 14
1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.
Iti dayta a rabii, nagsangit iti napigsa dagiti amin a tattao.
2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!
Inuyaw dagiti amin a tattao ti Israel da Moises ken Aaron. Kinuna dagiti tattao kadakuada, “Nataykami la koman idiay daga iti Egipto, wenno iti daytoy a let-ang!
3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?
Apay nga impannakami ni Yahweh iti daytoy a daga a matay babaen iti kampilan? Agbalin a biktima dagiti assawa ken dagiti annakmi. Saan kadi a nasaysayaat nga agsublikami idiay Egipto?”
4 És mondának egymásnak: Szerezzünk előttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.
Kinunada iti tunggal maysa, “Mangpilitayo iti sabali a pangulo, ket agsublitayo idiay Egipto.”
5 Akkor arczczal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe előtt.
Ket nagpakleb da Moises ken Aaron iti sangoanan dagiti amin a gimong dagiti tattao ti Israel.
6 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelői közül valók valának, meghasogaták ruháikat.
Ni Josue nga anak a lalaki ni Nun ken ni Caleb nga anak a lalaki ni Jefone, a dadduma kadagiti naibaon a mangsukimat iti daga, ket rinay-abda dagiti badoda.
7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.
Nagsaoda kadagiti amin a tattao ti Israel. Kinunada, “Ti daga a napananmi ken sinukimatmi ket nasayaat unay.
8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.
No maay-ayo ni Yahweh kadatayo, ipannatayo ngarud iti daytoy a daga ket itedna daytoy kadatayo. Ti daga nga agay-ayus iti gatas ken diro.
9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk csak olyanok, mint a kenyér; eltávozott tőlök az ő oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlök!
Ngem saankayo nga agsukir kenni Yahweh, ken saankayo nga agbuteng kadagiti tattao iti daga. Ibusentayo ida a kas kalaka ti pannangan iti taraon. Maikkatto kadakuada ti salaknibda, gapu ta adda kadatayo ni Yahweh. Saankayo nga agbuteng kadakuada.”
10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze őket: megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.
Ngem binutbuteng ida dagiti amin a tattao a batoenda ida agingga a matayda. Ket nagparang ti dayag ni Yahweh idiay tabernakulo kadagiti amin a tattao ti Israel.
11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?
Kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Kasano pay kabayag ti panangumsi dagitoy a tattao kaniak? Kasano pay kabayag ti saanda a panagtalek kaniak, iti laksid dagiti amin nga inaramidko kadakuada a pagilasinan iti pannakabalinko?
12 Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket; téged pedig nagy néppé teszlek, és ő nálánál erősebbé.
Darupek ida babaen kadagiti didigra, ikkatek dagiti tawidda, ken manipud iti pulim mangaramidak iti maysa a nasion a dakdakkel ken nabilbileg ngem isuda.”
13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):
Kinuna ni Moises kenni Yahweh, “No aramidem daytoy, ket mangeg dagiti Egipcio ti maipanggep iti daytoy, gapu ta insalakanmo dagitoy a tattao manipud kadakuada babaen iti pannakabalinmo.
14 Elmondják majd e föld lakosainak, a kik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtől szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhőd megállott ő rajtok, és felhőoszlopban jársz te ő előttök nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.
Ibagadanto kadagiti agnanaed iti daytoy a daga. Nangngegda a sika, O Yahweh ket adda kadagitoy a tattao, gapu ta nakitadaka iti rupan-rupa. Agtalinaed ti ulepmo iti ngatoen dagiti tattaomi. Umun-unaka ngem isuda babaen iti adigi nga ulep iti aldaw ken iti adigi nga apuy iti rabii.
15 Hogyha mind egyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, a melyek hallották a te híredet, mondván:
Ita no patayem dagitoy a tattao a kas maysa a tao, ket agsao ken ibaga dagiti nasion a nakangngeg iti kinalatakmo a,
16 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felől megesküdött nékik, azért öldöste le őket a pusztában.
'Gapu ta saan a maipan ni Yahweh dagitoy a tattao iti daga nga inkarina nga itedna kadakuada, pinatayna ida idiay let-ang.'
17 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen szólottál, mondván:
Ita, agpakpakaasiak kenka, usarem ti naindaklan a pannakabalinmo. Ta kinunam,
18 Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.
“Saan a nalaka nga agunget ni Yahweh ken aglaplapusanan ti kinapudnona iti tulagna. Pakpakawanenna ti pagkurkurangan ken pagbasbasolan. Ikkatenna dagiti nagbasol inton iyegna kadagiti kaputotanda ti dusa ti basol dagiti kapuonanda, kadagiti maikatlo ken maika-uppat a henerasion.'
19 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.
Agpakaasiak kenka a pakawanem ti basol dagitoy a tattao gapu iti naindaklan a kinapudnom iti tulagmo, kas iti kanayon a panangpakawanmo kadagitoy a tattao manipud idi addada pay laeng idiay Egipto agingga ita.”
20 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.
Kinuna ni Yahweh, “Pinakawanko ida kas iti dinawatmo,
21 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsősége az egész földet.
ngem iti kinapudnona, iti panagbibiagko, ken kas mapunno iti dayagko ti entero a daga,
22 Hogy mindazok az emberek, a kik látták az én dicsőségemet és csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e pusztában, és megkisértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak:
amin dagiti tattao a nakakita ti dayagko ken dagiti pagilasinan iti pannakabalin nga inaramidko idiay Egipto ken idiay let-ang—sinuotdak latta dagitoy iti naminsangapulo ken saanda a dimngeg iti timekko.
23 Nem látják meg azt a földet, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak; senki nem látja azt azok közöl, a kik gyaláztak engem.
Isu nga ibagak a sigurado a saandanto a makita ti daga nga inkarik kadagiti kapuonanda. Awan ti uray maysa kadakuada a nangumsi kaniak ti makakita iti daytoy,
24 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségül bírja azt az ő magva.
malaksid kenni Caleb nga adipenko, gapu ta adda sabali nga espirituna. Naan-anay a sinurotnak; ipankonto isuna iti daga a napanna sinukimat. Tagikuaento daytoy dagiti kaputotanna.
25 De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába, a veres tenger útján.
(Ita, agnanaed dagiti Amalekita ken Canaaneo idiay tanap.) Agsublikayo inton bigat ket mapankayo idiay let-ang babaen iti dalan nga agturong iti baybay dagiti Runo.”
26 Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
Nagsao ni Yahweh kada Moises ken Aaron. Kinunana,
27 Meddig tűrjek e gonosz gyülekezetnek, a mely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, a kik zúgolódnak ellenem!
“Kasano pay kabayag ti panangib-ibturko kadagitoy a nadangkes a tattao a manguy-uyaw kaniak? Nangngegko dagiti panagrekreklamo dagiti tattao ti Israel kaniak.
28 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen szólottatok az én füleim hallására!
Ibagam kadakuada, kinuna ni Yahweh, ‘Iti panagbibiagko,' 'kas insaoyo iti panagdengngegko, Aramidek daytoy kadakayo:
29 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendőstől fogva és azon felül, a kik zúgolódtatok ellenem.
Mataykayonto iti daytoy a let-ang, aminkayo a nagreklamo maibusor kaniak, dakayo a nabilang iti sensus, ti sibubukel a bilang dagiti amin a tattao manipud iti agtawen iti duapulo ken agpangato.
30 És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve.
Awan duadua a saankayo a makastrek iti daga nga inkarik a pagnaedanyo, malaksid kenni Caleb nga anak a lalaki ni Jefone ken ni Josue nga anak a lalaki ni Nun.
31 De kicsinyeiteket, a kik felől azt mondtátok, hogy prédára lesznek; őket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet megútáltatok.
Ngem ipankonto iti dayta a daga dagiti annakyo a kinunayo nga agbalin a biktima. Mapadasandanto ti daga a linaksidyo!
32 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.
No maipapan kadakayo, mataykayonto iti daytoy a let-ang.
33 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában.
Agalla-allanto dagiti annakyo iti let-ang iti uppat a pulo a tawen. Rumbeng a lak-amenda dagiti supapak dagiti panagsukiryo agingga a patayen ti let-ang dagiti bagbagiyo.
34 A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.
Kas iti bilang dagiti aldaw idi sinukimatyo ti daga iti uppat a pulo nga aldaw, kasta met ti masapul a pananglak-amyo kadagiti supapak dagiti basolyo iti uppat a pulo a tawen—maysa a tawen para iti maysa nga aldaw, ken masapul a maammoanyo ti pagbanagan ti agbalin a kabusorko.
35 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.
Siak, ni Yahweh, ti nagsao. Awan duadua nga aramidek daytoy kadagiti amin a nadangkes a tattao a nagtitipon a sangsangkamaysa a maibusor kaniak. Maibusdanto iti daytoy a let-ang. Ditoydanto a matay.'”
36 A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földről:
37 Azok a férfiak azért, a kik rossz hírt terjesztének a földről, meghalának az Úr előtt csapás által.
Isu a natay iti sangoanan ni Yahweh dagiti amin a lallaki nga imbaon ni Moises a mangkita iti daga babaen ti didigra. Dagitoy dagiti lallaki a nagsubli ken nangipadamag iti saan a nasayaat maipanggep iti daga. Daytoy ti gapuna a nagreklamo amin a tattao maibusor kenni Moises.
38 Csak Józsué, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, maradának életben ama férfiak közül, a kik mentek vala a földet megkémlelni.
Kadagiti lallaki a napan nangkita iti daga, ni laeng Josue nga anak a lalaki ni Nun ken ni Caleb nga anak a lalaki ni Jefone ti nagtalinaed a sibibiag.
39 A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.
Idi impadamag ni Moises dagitoy a sasao kadagiti amin a tattao ti Israel, nagladingitda iti kasta unay.
40 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyről szólott az Úr, mert vétkeztünk.
Nasapada a bimmangon iti bigbigat ket napanda iti tuktok ti bantay ket kinunada, “Kitaenyo, addatayo ditoy, ket mapantayo iti lugar nga inkari ni Yahweh, ta nagbasoltayo.”
41 És monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az néktek.
Ngem kinuna ni Moises, “Apay a salsalangusingenyon ita dagiti bilin ni Yahweh? Saankayo nga agballigi.
42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.
Saankayo a mapan, gapu ta awan kadakayo ni Yahweh a manglapped iti pannakaparmekyo kadagiti kabusoryo.
43 Mert az Amálek és a Kananeus van ott előttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.
Adda sadiay dagiti Amalekita ken Cananeo, ket mataykayonto babaen kadagiti kampilan gapu ta timmalikodkayo manipud iti panangsursurotyo kenni Yahweh. Isu nga awanto isuna kadakayo.”
44 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.
Ngem pinilitda latta iti sumang-at iti katurturodan a pagilian; nupay kasta, saan a pimmanaw ni Moises wenno ti lakasa ti tulag ni Yahweh iti kampo.
45 Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.
Ket simmalog dagiti Amalekita, kasta met dagiti Cananeo nga agnanaed kadagitoy a turturod. Rinautda dagiti Israelita ket pinarmekda ida agingga idiay Horma.
