4 Mózes 14
1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.
All the congregation lifted up their voice, and cried; and the people wept that night.
2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!
All the children of Israel [God prevails] murmured against Moses [Drawn out] and against Aaron [Light-bringer]. The whole congregation said to them, “We wish that we had died in the land of Egypt [Abode of slavery], or that we had died in this wilderness!
3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?
Why does Adonai bring us to this land, to fall by the sword? Our wives and our little ones will be captured or killed! Wouldn’t it be better for us to teshuvah ·completely return· into Egypt [Abode of slavery]?”
4 És mondának egymásnak: Szerezzünk előttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.
They said to one another, “Let us make a captain, and let us teshuvah ·completely return· into Egypt [Abode of slavery].”
5 Akkor arczczal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe előtt.
Then Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer] fell on their faces before all the assembly of the congregation of the children of Israel [God prevails].
6 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelői közül valók valának, meghasogaták ruháikat.
Joshua [Yah Salvation] the son of Nun and Caleb [Dog] the son of Jephunneh, who were of those who spied out the land, tore their clothes.
7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.
They spoke to all the congregation of the children of Israel [God prevails], saying, “The land, which we passed through to spy it out, is an exceeding good land.
8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.
If Adonai delights in us, then he will bring us into this land, and give it to us; a land which flows with milk and honey.
9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk csak olyanok, mint a kenyér; eltávozott tőlök az ő oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlök!
Only don’t rebel against Adonai, neither fear the people of the land; for they are bread for us. Their defense is removed from over them, and Adonai is with us. Don’t fear them.”
10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze őket: megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.
But all the congregation threatened to stone them with stones. The kavod Yahweh ·weighty glory of He sustains breathing· appeared in the Tent of Meeting to all the children of Israel [God prevails].
11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?
Adonai said to Moses [Drawn out], “How long will this people despise me? and how long will they not trust in me, for all the signs which I have worked among them?
12 Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket; téged pedig nagy néppé teszlek, és ő nálánál erősebbé.
I will strike them with the pestilence, and disinherit them, and will make of you a nation greater and mightier than they.”
13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):
Moses [Drawn out] said to Adonai, “Then the Egyptians [people from Abode of slavery] will sh'ma ·hear obey· it; for you brought up this people in your might from among them.
14 Elmondják majd e föld lakosainak, a kik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtől szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhőd megállott ő rajtok, és felhőoszlopban jársz te ő előttök nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.
They will tell it to the inhabitants of this land. They have sh'ma ·heard obeyed· that you Adonai are in the middle of this people; for you Adonai are seen face to face, and your cloud stands over them, and you go before them, in a pillar of cloud by day, and in a pillar of fire by night.
15 Hogyha mind egyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, a melyek hallották a te híredet, mondván:
Now if you killed this people as one man, then the nations which have sh'ma ·heard obeyed· the fame of you will speak, saying,
16 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felől megesküdött nékik, azért öldöste le őket a pusztában.
‘Because Adonai was not able to bring this people into the land which he swore to them, therefore he has slain them in the wilderness.’
17 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen szólottál, mondván:
Now please let the power of 'Adonay [Lord] be great, according as you have spoken, saying,
18 Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.
‘Adonai is slow to anger, and abundant in chesed ·loving-kindness·, forgiving depravity (moral evil) and rebellious breach of relationship; and that will by no means clear the guilty, visiting the depravity (moral evil) of the fathers on the children, on the third and on the fourth generation.’
19 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.
Please pardon the depravity (moral evil) of this people according to the greatness of your chesed ·loving-kindness·, and according as you have forgiven this people, from Egypt [Abode of slavery] even until now.”
20 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.
Adonai said, “I have pardoned according to your word:
21 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsősége az egész földet.
but in very deed, as I live, and as all the earth shall be filled with the kavod Yahweh ·weighty glory of He sustains breathing·;
22 Hogy mindazok az emberek, a kik látták az én dicsőségemet és csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e pusztában, és megkisértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak:
because all those men who have seen my glory, and my signs, which I worked in Egypt [Abode of slavery] and in the wilderness, yet have tempted me these ten times, and have not sh'ma ·heard obeyed· my voice;
23 Nem látják meg azt a földet, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak; senki nem látja azt azok közöl, a kik gyaláztak engem.
surely they shall not see the land which I swore to their fathers, neither shall any of those who despised me see it.
24 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségül bírja azt az ő magva.
But my servant Caleb [Dog], because he had another spirit with him, and has followed me fully, him I will bring into the land into which he went. His offspring shall possess it.
25 De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába, a veres tenger útján.
Since the Amalekite [Descendant of Man who licks up] and the Canaanite [Descendant of Humbled] dwell in the valley, tomorrow turn, and go into the wilderness by the way to the Sea of Suf [Reed Sea].”
26 Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
Adonai spoke to Moses [Drawn out] and to Aaron [Light-bringer], saying,
27 Meddig tűrjek e gonosz gyülekezetnek, a mely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, a kik zúgolódnak ellenem!
“How long shall I bear with this evil congregation, that murmur against me? I have sh'ma ·heard obeyed· the murmurings of the children of Israel [God prevails], which they murmur against me.
28 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen szólottatok az én füleim hallására!
Tell them, ‘As I live, says Adonai, surely as you have spoken in my ears, so will I do to you.
29 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendőstől fogva és azon felül, a kik zúgolódtatok ellenem.
Your dead bodies shall fall in this wilderness; and all who were counted of you, according to your whole number, from twenty years old and upward, who have murmured against me,
30 És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve.
surely you shall not come into the land, concerning which I swore that I would make you dwell therein, except Caleb [Dog] the son of Jephunneh, and Joshua [Yah Salvation] the son of Nun.
31 De kicsinyeiteket, a kik felől azt mondtátok, hogy prédára lesznek; őket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet megútáltatok.
But your little ones, that you said should be captured or killed, them I will bring in, and they shall know the land which you have rejected.
32 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.
But as for you, your dead bodies shall fall in this wilderness.
33 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában.
Your children shall be wanderers in the wilderness forty years, and shall bear your prostitution, until your dead bodies are consumed in the wilderness.
34 A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.
After the number of the days in which you spied out the land, even forty days, for every day a year, you will bear your depravities (moral evils), even forty years, and you will know my alienation.’
35 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.
I, Adonai, have spoken. I will surely do this to all this evil congregation, who are gathered together against me. In this wilderness they shall be consumed, and there they shall die.”
36 A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földről:
The men, whom Moses [Drawn out] sent to spy out the land, who teshuvah ·completely returned·, and made all the congregation to murmur against him, by bringing up an evil report against the land,
37 Azok a férfiak azért, a kik rossz hírt terjesztének a földről, meghalának az Úr előtt csapás által.
even those men who brought up an evil report of the land, died by the plague before Adonai.
38 Csak Józsué, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, maradának életben ama férfiak közül, a kik mentek vala a földet megkémlelni.
But Joshua [Yah Salvation] the son of Nun, and Caleb [Dog] the son of Jephunneh, remained alive of those men who went to spy out the land.
39 A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.
Moses [Drawn out] told these words to all the children of Israel [God prevails], and the people mourned greatly.
40 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyről szólott az Úr, mert vétkeztünk.
They rose up early in the morning, and went up to the top of the mountain, saying, “Behold, we are here, and will go up to the place which Adonai has promised: for we have sinned ·deviated (from the standard goal)·.”
41 És monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az néktek.
Moses [Drawn out] said, “Why are you disobeying the order of Adonai? You shall not succeed!
42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.
Don’t go up, for Adonai is not among you; that you not be struck down before your enemies.
43 Mert az Amálek és a Kananeus van ott előttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.
For there the Amalekite [Descendant of Man who licks up] and the Canaanite [Descendant of Humbled] are before you, and you shall fall by the sword, because you turned back from following Adonai, therefore Adonai will not be with you.”
44 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.
But they presumed to go up to the top of the mountain. Nevertheless, the ark of Adonai’s covenant and Moses [Drawn out] didn’t depart out of the camp.
45 Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.
Then the Amalekites [Descendants of Man who licks up] came down, and the Canaanites [Descendants of Humbled] who lived in that mountain, and struck them and beat them down, even to Hormah.
