< 4 Mózes 13 >
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Pǝrwǝrdigar Musaƣa sɵz ⱪilip: —
2 Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az ő atyáiknak mindenik törzséből egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki főember közöttök.
Mǝn Israillarƣa miras ⱪilip bǝrgǝn Ⱪanaan zeminini qarlap kelixkǝ adǝmlǝrni ǝwǝtkin; ⱨǝrbir ata jǝmǝtkǝ tǝwǝ ⱪǝbilidin birdin adǝm qiⱪirilsun, ular ɵz ⱪǝbilisidiki ǝmir bolsun, — dedi.
3 Elküldé azért őket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan főemberek valának Izráel fiai között.
Musa Pǝrwǝrdigarning ǝmri boyiqǝ, ularni Paran qɵlidin yolƣa saldi; ularning ⱨǝmmisi Israillarning baxliri idi.
4 Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségéből Sámmua, a Zakhúr fia.
Tɵwǝndikilǝr ularning isimliri: — Rubǝn ⱪǝbilisidin Zakkurning oƣli Xammuya,
5 A Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fia.
Ximeon ⱪǝbilisidin Horining oƣli Xafat,
6 A Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fia.
Yǝⱨuda ⱪǝbilisidin Yǝfunnǝⱨning oƣli Kalǝb,
7 Az Izsakhár nemzetségéből Igál, a József fia.
Issakar ⱪǝbilisidin Yüsüpning oƣli Igal,
8 Az Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fia.
Əfraim ⱪǝbilisidin Nunning oƣli Ⱨoxiya,
9 A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fia.
Binyamin ⱪǝbilisidin Rafuning oƣli Palti,
10 A Zebulon nemzetségéből Gaddiel, a Szódi fia.
Zǝbulun ⱪǝbilisidin Sodining oƣli Gaddiyǝl,
11 A József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Szúszi fia.
Yüsüp ⱪǝbilisidin, yǝni Manassǝⱨ ⱪǝbilisidin Susining oƣli Gaddi,
12 A Dán nemzetségéből Ammiél, a Gemálli fia.
Dan ⱪǝbilisidin Gimallining oƣli Ammiyǝl,
13 Az Áser nemzetségéből Szenthúr, a Mikaél fia.
Axir ⱪǝbilisidin Mikailning oƣli Sǝtur,
14 A Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Vofszi fia.
Naftali ⱪǝbilisidin Wofsining oƣli Naⱨbi,
15 A Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fia.
Gad ⱪǝbilisidin Makining oƣli Geuǝl.
16 Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.
Mana bular Musa qarlap kelinglar dǝp Ⱪanaan zeminiƣa ǝwǝtkǝn adǝmlǝrning ismi. Musa Nunning oƣli Ⱨoxiyani Yǝⱨoxuya dǝp atidi.
17 És mikor elküldé őket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felől, és hágjatok fel a hegyre.
Musa ularni qarlap kelixkǝ Ⱪanaanƣa sǝpǝrwǝr ⱪilip: — Silǝr muxu yǝrdin Nǝgǝw qɵli tǝrǝpkǝ ⱪarap menginglar, andin taƣliⱪ rayonƣa qiⱪinglar.
18 És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erős-é az vagy erőtlen, kevés-é az vagy sok?
U yǝrning ⱪandaⱪ ikǝnlikini, u yǝrdikilǝrning küqlük-ajizliⱪini, az yaki kɵplükini kɵrüp beⱪinglar;
19 És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erősségekben lakozik-é?
ular turuwatⱪan yǝrning ⱪandaⱪ ikǝnlikini, yahxi-yamanliⱪini kɵrünglar; ular turuwatⱪan xǝⱨǝrlǝrning ⱪandaⱪ ikǝnlikini, bargaⱨliⱪ xǝⱨǝr yaki sepil-ⱪǝlǝlik xǝⱨǝr ikǝnlikini;
20 És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élőfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai valának.
u yǝrning munbǝt yaki munbǝtsiz ikǝnlikini, dǝl-dǝrǝhlirining bar-yoⱪluⱪini kɵrüp kelinglar. Yürǝklikrǝk bolup, mewǝ-qiwiliridin alƣaq kelinglar, — dedi. Bu qaƣ dǝl üzüm pixip ⱪalƣan waⱪit idi.
21 Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.
Ular xu tǝrǝplǝrgǝ qiⱪip, zeminni Zin qɵlidin tartip taki Ⱨamat eƣizining yenidiki Rǝⱨobⱪiqǝ berip qarlaxti.
22 És felmenének dél felől, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendővel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).
Ular jǝnub tǝrǝptǝ Ⱨebronƣa bardi, u yǝrlǝrdǝ Anaⱪiylarning ǝwladliridin Aⱨiman, Xixay, Talmay degǝnlǝr olturuxluⱪ idi. Əslidǝ Ⱨebron xǝⱨiri Misirdiki Zoan xǝⱨiridin yǝttǝ yil ilgiri yasalƣanidi.
23 Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékből is szakasztának.
Ular «Əxkol jilƣisi»ƣa kǝldi, u yǝrdǝ bir sap üzümi bar bir üzüm xehini kesip, bir baldaⱪⱪa esip ikki adǝmgǝ kɵtürgüzüp mangdi; ular azraⱪ anar bilǝn ǝnjürmu elip ⱪaytip kǝldi.
24 Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szőlőfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.
Israillar xu yǝrdǝ kesiwalƣan ǝxu üzüm sǝwǝbidin u yǝr «Əxkol jilƣisi» («[üzüm sapiⱪi jilƣisi]») dǝp ataldi.
25 És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.
Ular ⱪiriⱪ kündin keyin u yǝrlǝrni qarlap tügitip, ⱪaytip kǝldi.
26 És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
Ular kelip, Paran qɵllükidiki Ⱪadǝxtǝ Musa, Ⱨarun wǝ pütün Israil jamaiti bilǝn kɵrüxti. Ular ikkiylǝngǝ ⱨǝm pütkül Israil jamaitigǝ mǝlumat bǝrdi ⱨǝm zeminning mewilirini ularƣa kɵrsǝtti.
27 Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!
Ular Musaƣa mǝlumat berip: — Biz ɵzliri beringlar degǝn yǝrlǝrgǝ barduⱪ, rasttinla süt bilǝn ⱨǝsǝl eⱪip turidiƣan yǝr ikǝn, mana bular xu yǝrning mewiliri.
28 Csakhogy erős az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erősítve vannak, és felette nagyok; sőt még Anák fiait is láttuk ott.
Biraⱪ u yǝrdikilǝr bǝk küqtünggür ikǝn, xǝⱨǝrlǝr sepilliⱪ bolup ⱨǝm puhta-ⱨǝywǝtlik ikǝn. Uning üstigǝ, biz u yǝrdǝ Anaⱪiylarning ǝwladlirinimu kɵrduⱪ.
29 Amálek lakik a dél felől való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.
Amalǝklǝr jǝnub tǝrǝptǝ turidikǝn; Ⱨittiylar, Yǝbusiylar, Amoriylar taƣlarda turidikǝn; Ⱪanaaniylar dengiz boylirida wǝ Iordan dǝryasi boylirida turidikǝn, — dedi.
30 És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal;
Kalǝb Musaning aldida kɵpqilikni tinqitip: — Biz dǝrⱨal atlinip berip u yǝrni igilǝyli! Qünki biz qoⱪum ƣalip kelimiz — dedi.
31 Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál.
Lekin uning bilǝn billǝ qiⱪⱪan baxⱪilar bolsa: — Ular bizdin küqlük ikǝn, xunga ularƣa ⱨujum ⱪilsaⱪ bolmaydu, — deyixti.
32 És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll.
Andin qarliƣuqilar ɵzliri qarlap kǝlgǝn zeminning ǝⱨwalidin Israillarƣa yaman mǝlumat berip: — Biz kirip qarlap ɵtkǝn zemin bolsa ɵz aⱨalisini yǝydiƣan zemin ikǝn; biz u yǝrdǝ kɵrgǝnlǝrning ⱨǝmmisi yoƣan adǝmlǝr ikǝn.
33 És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk.
Biz u yǝrlǝrdǝ «Nǝfiliylǝr» degǝn [gigant] adǝmlǝrni kɵrduⱪ (dǝrwǝⱪǝ Anaⱪiylarning ǝwladliri Nǝfiliylǝrdin qiⱪⱪandur); biz ɵzimizgǝ ⱪarisaⱪ qekǝtkidǝk turidikǝnmiz, biz ularƣimu xundaⱪ kɵrinidikǝnmiz, — dedi.