< 4 Mózes 10 >

1 Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
2 Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
Gör dig två trummeter af tätt silfver, att du brukar dem till att kalla tillhopa menighetena, och när hären af stad skall.
3 És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
När man blås slätt med dem båda, skall församla sig till dig hela menigheten inför dörrena af vittnesbördsens tabernakel.
4 Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
När man slätt blås med enom, så skola höfvitsmännerna församla sig till dig; de öfverste öfver tusende i Israel.
5 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
Men när I trummeten, så skola de lägren draga af stad, som ligga österut.
6 Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
Och när I trummeten annan gång, då skola de lägren draga af stad, som ligga söderut; förty, när de resa skola, så skolen I trummeta.
7 Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
Men när menigheten skall församlas, skolen I slätt blåsa, och icke trummeta.
8 A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
Och det blåsandet med trummeterna skola Prestens Aarons söner göra. Och det skall vara eder ett evigt sätt till edra efterkommande.
9 És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
När I dragen till någon strid uti edro lande emot edra fiendar, som strida på eder, så skolen I trummeta med trummeterna, att uppå eder skall tänkt varda för Herranom edrom Gud, och I mågen löste varda ifrån edra fiendar.
10 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Sammalunda ock, när I ären glade, på edra högtider och edra nymånader, skolen I blåsa med trummeterna öfver edor bränneoffer och tackoffer; att det skall vara eder till åminnelse för edrom Gud. Jag är Herren edar Gud.
11 Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
På tjugonde dagen i dem andra månadenom, i de andra årena, gaf molnskyn sig upp af vittnesbördsens tabernakel.
12 És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.
Och Israels barn drogo i deras skarar utu Sinai öken; och molnskyn blef uti den öknene Paran.
13 Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
Och de förste drogo af stad, efter Herrans ord genom Mose;
14 Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
Nämliga det baneret af Juda barnas lägre drog först åstad med deras här; och öfver deras här var Nahesson, Amminadabs son.
15 Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
Och öfver den hären af Isaschars barnas slägte var Nathaneel, Zuars son.
16 És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
Och öfver den hären af Sebulons barnas slägte var Eliab, Helons son.
17 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
Då lade man tillsamman tabernaklet; och Gersons och Merari barn drogo åstad, och båro tabernaklet.
18 Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
Dernäst följde det baneret af Rubens lägre med deras här; och öfver deras här var Elizur, Sedeurs son.
19 A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
Och öfver den hären af Simeons barnas slägte var Selumiel, ZuriSadai son.
20 És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
Och Eliasaph, Deguels son, öfver Gads barnas slägtes här.
21 Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
Så drogo ock de Kehatiter åstad, och båro helgedomen; och hine uppsatte tabernaklet tilldess denne kommo efter.
22 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
Dernäst drog det baneret åstad af Ephraims barnas lägre med deras här; och öfver dem var Elisama, Ammihuds son.
23 A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
Och Gamliel, Pedahzurs son, öfver den hären af Manasse barnas slägte.
24 A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
Och Abidan, Gideoni son, öfver den hären af BenJamins barnas slägte.
25 Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
Dernäst följde det baneret af Dans barnas lägre med deras här; och så voro all lägren uppe; och Ahieser, AmmiSadai son, var öfver deras här;
26 Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
Och Pagiel, Ochrans son, öfver den hären af Assers barnas slägte;
27 És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
Och Ahira, Enans son, öfver den hären af Naphthali barnas slägte.
28 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
Så foro Israels barn med deras härar.
29 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
Och Mose sade till sin svåger Hobab, Reguels son, af Midian: Vi drage till de rum, om hvilka Herren sagt hafver: Jag skall gifva eder dem; så kom nu med oss, vi vilje göra det bästa med dig; ty Herren hafver Israel godt tillsagt.
30 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
Han svarade: Jag vill icke med eder, utan fara i mitt land till mina slägt.
31 És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
Han sade: Käre, öfvergif oss icke; förty du vetst hvar vi skole lägra oss i öknene, och skall vara vårt öga.
32 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
Och om du far med oss, det goda, som Herren gör med oss, det vilje vi göra med dig.
33 Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
Så drogo de ifrå Herrans berg tre dagsresor; och Herrans förbunds ark drog för dem tre dagsresor, till att visa dem hvar de hvila skulle.
34 És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
Och Herrans molnsky var öfver dem om dagen, när de drogo utu lägret.
35 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.
Och när arken for, så sade Mose: Herre, statt upp, att dine fiender måga förströs; och de som dig hata, måga flyktige varda för dig.
36 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.
Och när han sattes ned, sade han: Kom igen, Herre, till de många Israels tusend.

< 4 Mózes 10 >