4 Mózes 10
1 Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Још рече Господ Мојсију говорећи:
2 Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
Начини себи две трубе од сребра, коване да буду; њима ћеш сазивати збор и заповедати да полази војска.
3 És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
Кад обе затрубе, тада нека се скупља к теби сав збор на врата шатора од састанка.
4 Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
А кад једна затруби, тада нека се скупљају к теби кнезови, главари од хиљада Израиљевих.
5 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
А кад затрубе потресајући, тада нека се креће логор који лежи према истоку.
6 Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
А кад затрубите други пут потресајући, онда нека се креће логор који је на југу; потресајући нека се труби кад треба да пођу.
7 Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
А кад сазивате збор, трубите, али не потресајући.
8 A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
А нека трубе у трубе синови Аронови свештеници; то да вам је уредба вечна од колена до колена.
9 És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
И кад пођете на војску у земљи својој на непријатеља који удари на вас, трубите у трубе потресајући; и Господ Бог ваш опоменуће вас се, и сачуваћете се од непријатеља својих.
10 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Тако и у дан весеља свог и на празнике своје и почетке месеца својих трубите у трубе приносећи жртве своје паљенице и жртве своје захвалне, и биће вам спомен пред Богом вашим. Ја сам Господ Бог ваш.
11 Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
И у двадесети дан другог месеца друге године подиже се облак изнад шатора од сведочанства.
12 És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.
И пођоше синови Израиљеви својим редом из пустиње Синајске, и устави се облак у пустињи Фаранској.
13 Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
Тако пођоше први пут, као што Господ заповеди преко Мојсија.
14 Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
И пође напред застава војске синова Јудиних у четама својим; и над војском њиховом беше Насон, син Аминадавов;
15 Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
А над војском племена синова Исахарових Натанаило, син Согаров;
16 És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
А над војском племена синова Завулонових Елијав, син Хелонов.
17 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
И сложише шатор, па пођоше синови Гирсонови и синови Мераријеви носећи шатор.
18 Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
Потом пође застава војске синова Рувимових, а над њиховом војском беше Елисур, син Седијуров,
19 A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
А над војском племена синова Симеунових Саламило, син Сурисадајев,
20 És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
А над војском племена синова Гадових Елисаф син Рагуилов.
21 Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
И пођоше синови Катови носећи светињу, да би они подигли шатор докле ови дођу.
22 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
Потом пође застава војске синова Јефремових у четама својим, а над војском њиховом беше Елисама, син Емијудов,
23 A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
А над војском племена синова Манасијиних Гамалило син Фадасуров,
24 A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
А над војском племена синова Венијаминових Авидан син Гадеонијев.
25 Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
Најпосле пође застава војске синова Данових у четама својим, задња војска, и над војском њиховом беше Ахијезер, син Амисадајев,
26 Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
А над војском племена синова Асирових Фагаило, син Ехранов,
27 És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
А над војском племена синова Нефталимових Ахиреј, син Енанов.
28 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
Тим редом пођоше синови Израиљеви у четама својим, и тако иђаху.
29 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
А Мојсије рече Јоваву, сину Рагуиловом Мадијанину тасту свом: Идемо на место за које рече Господ: Вама ћу га дати. Хајде с нама, и добро ћемо ти учинити, јер је Господ обећао Израиљу много добра.
30 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
А он му рече: Нећу ићи, него идем у своју земљу и у род свој.
31 És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
А Мојсије рече: Немој нас оставити, јер знаш места у пустињи где бисмо могли стајати, па нам буди вођ.
32 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
И ако пођеш с нама кад дође добро које ће нам учинити Господ, учинићемо ти добро.
33 Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
И тако пођоше од горе Господње, и иђаху три дана, и ковчег завета Господњег иђаше пред њима три дана тражећи место где би починули.
34 És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
И облак Господњи беше над њима сваки дан кад полажаху с места, где беху у логору.
35 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.
И кад полажаше ковчег, говораше Мојсије: Устани Господе, и нека се разаспу непријатељи Твоји, и нека беже испред Тебе који мрзе на Те.
36 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.
А кад се устављаше, говораше: Уврати се, Господе, к мноштву хиљада Израиљевих.
