< Nehemiás 5 >

1 Lőn pedig nagy kiáltása a népnek és feleségeiknek az ő atyjokfiai, a zsidók ellen.
Tam je bilo veliko vpitje ljudstva in njihovih žena zoper njihove brate Jude.
2 Valának, a kik ezt mondják vala: Fiainkkal és leányainkkal együtt sokadmagunkkal vagyunk, nékünk gabona kell, hogy együnk és éljünk.
Kajti tam so bili, ki so rekli: »Nas, naših sinov in naših hčera je mnogo. Zato zanje zbiramo žito, da bomo lahko jedli in živeli.«
3 És valának, a kik ezt mondják vala: Mind mezeinket, mind szőlőinket, mind házainkat zálogba kell adogatnunk, nékünk gabona kell, mert éhezünk.
Tam so bili tudi nekateri, ki so rekli: »Zaradi pomanjkanja smo zastavili svoje dežele, vinograde in hiše, da bi lahko kupili žito.«
4 Viszontag valának, a kik ezt mondják vala: Kölcsön vettünk pénzt a király adójáért a mi mezeinkre és szőlőinkre;
Tam so bili tudi, ki so rekli: »Izposodili smo si denar za kraljevi davek in to [za ceno] naših dežel in vinogradov.
5 És ímé, bár a mi testünk épen olyan, mint a mi atyánkfiainak testök, s a mi fiaink olyanok, mint az ő fiaik, mi nékünk mégis rabság alá kell adnunk fiainkat és leányainkat, sőt vannak már rabszolga leányaink is, és nincs erőnk arra, hogy őket megválthatnók, hisz mezeink és szőlőink másokéi már!
Vendar je sedaj naše meso kakor meso naših bratov, naši otroci kakor njihovi otroci. Glej, svoje sinove prinašamo v sužnost in svoje hčere, da bodo služabnice in nekatere izmed naših hčera so že privedene v sužnost. Niti to ni v naši moči, da jih odkupimo, kajti drugi možje imajo naše dežele in vinograde.«
6 Felette nagy haragra gerjedtem azért, mikor kiáltásukat s e dolgokat hallottam;
Bil sem zelo jezen, ko sem slišal njihovo vpitje in te besede.
7 És magamba szállva, gondolkodtam erről, és megfeddém az előljárókat és főembereket, ezt mondván nékik: Ti a ti atyátokfiaival szemben uzsoráskodtok! És szerzék ő ellenök nagy gyűlést;
Potem sem se posvetoval s seboj in oštel plemiče in vladarje ter jim rekel: »Vi terjate obresti, vsakdo od svojega brata.« In zoper njih sem postavil velik zbor.
8 És mondám nékik: Mi megváltottuk a mi atyánkfiait, a zsidókat, a kik a pogányoknak eladattak vala, a mi tehetségünk szerint; és ti is meg akarjátok venni a ti atyátokfiait, s ők nékünk adják el magokat?! És hallgatának és nem tudának felelni semmit.
Rekel sem jim: »Po svoji zmožnosti smo odkupili svoje brate Jude, ki so bili prodani poganom. Vi pa boste celo prodajali svoje brate? Ali naj bi bili oni prodani nam?« Potem so ohranili svoj mir in nič niso našli, da bi odgovorili.
9 És mondék: Nem jó dolog ez, a mit ti cselekesztek. Hát nem fogtok a mi Istenünk félelmében járni, hogy valahára ne gyalázzanak már minket a pogányok, a mi ellenségeink?
Prav tako sem rekel: »To ni dobro, kar delate. Ali ne bi morali hoditi v strahu našega Boga zaradi graje poganov, naših sovražnikov?
10 Hiszen én, atyámfiai és legényeim is pénzt és gabonát kölcsönöztünk nékik; engedjük el, kérlek, e tartozást!
Tudi jaz in moji bratje in moji služabniki bi lahko od njih terjali denar in žito. Prosim vas, prenehajmo s tem oderuštvom.
11 Adjátok vissza, kérlek, nékik még ma az ő mezeiket, szőlőiket, olajkerteiket és házaikat; ennekfelette, a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak századát engedjétek el.
Povrnite jim, prosim vas, celo ta dan, njihove dežele, njihove vinograde, njihove oljčne nasade in njihove hiše, tudi stoti del denarja in od žita, vina in olja, ki ste jih vzeli od njih.«
12 És felelének: Visszaadjuk és tőlök nem veszünk semmit; úgy cselekszünk, a mint te mondod. Ekkor egybehívám a papokat és megeskettetém őket, hogy e beszéd szerint fognak cselekedni.
Potem so rekli: »Povrnili jim bomo in ničesar ne bomo zahtevali od njih. Storili bomo tako, kakor praviš.« Potem sem poklical duhovnike in od njih vzel prisego, da bi storili glede na to obljubo.
13 Ruhámat is megrázám és mondék: Épen így rázzon ki az Isten minden embert az ő házából és vagyonából, és épen így legyen kirázatott és üres, valaki meg nem teljesíti e beszédet. És monda az egész gyülekezet: Ámen. És dícsérék az Urat, és e beszéd szerint cselekedett a nép.
Prav tako sem stresel svoje naročje in rekel: »Tako naj Bog iztrese vsakega človeka iz njegove hiše in od njegovega truda, ki ne izpolni te obljube, celo tako bo iztresen in izpraznjen.« In vsa skupnost je rekla: »Amen« in hvalili so Gospoda. In ljudstvo je storilo glede na to obljubo.
14 Sőt azon naptól fogva, melyen Júdának földére helytartójukul rendeltettem, Artaxerxes királynak huszadik esztendejétől fogva harminczkettedik esztendejéig, azaz tizenkét esztendeig, sem én, sem az én atyámfiai a helytartónak járó kenyeret nem evénk.
Poleg tega od časa, ko sem bil določen, da bi bil njihov voditelj v Judovi deželi, od dvajsetega leta, celo do dvaintridesetega leta kralja Artakserksa, to je dvanajst let, jaz in moji bratje nismo jedli kruha od voditelja.
15 Holott az előbbi helytartók, a kik én előttem valának, terhelék a népet és vevének tőlök kenyérért és borért negyven ezüst sikluson felül; sőt még legényeik is zsarnokoskodának a népen. De én nem cselekedém így az Isten félelme miatt.
Toda prejšnji voditelji, ki so bili pred menoj, so bili v breme ljudstvu in so od njih jemali kruh in vino, poleg štiridesetih šeklov srebra. Da, celo njihovi služabniki so vladali nad ljudstvom. Toda zaradi Božjega strahu jaz nisem tako storil.
16 Sőt még e kőfalon is dolgoztam; mezőt sem szereztünk; s minden én legényeim egybegyűltenek ott a munkára.
Da, prav tako sem nadaljeval pri delu tega obzidja niti nismo kupili nobene zemlje in vsi moji služabniki so bili zbrani tja k delu.
17 Annakfelette a zsidók, továbbá a másfélszáz főember és a kik jőnek vala mi hozzánk a körültünk lakó pogányok közül, az én asztalomnál esznek vala.
Poleg tega jih je bilo pri moji mizi sto petdeset izmed Judov in vladarjev, poleg tistih, ki so prišli k nam izmed poganov, ki so okoli nas.
18 A mit minden napra készítenek vala: egy ökröt, hat kövér juhot, és madarakat is készítének nékem, minden tíz napra vala mindenféle bor bőségesen; és mindemellett sem kivántam be a helytartó kenyerét, mert nehéz vala a szolgálat ezen a népen.
Torej tega, kar je bilo dnevno pripravljeno zame, je bilo: en vol in šest izbranih ovc. Tudi perjad je bila pripravljena zame in enkrat na deset dni izbor vseh vrst vina. Vendar za vse to nisem zahteval kruha od voditelja, ker je bilo suženjstvo težko nad tem ljudstvom.
19 Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra, mindarról, a mit én e néppel cselekedtem!
Misli name, moj Bog, za dobro, glede na vse, kar sem storil za to ljudstvo.

< Nehemiás 5 >