< Mikeás 4 >

1 És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá.
Hnukkhuem na ni ah Angraeng im loe mae nui ah sah tih, maenawk boih pong sang koek mae ah om ueloe, pakoeh hanah kaminawk boih to ah caeh o tih.
2 Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.
Paroeai prae kaminawk angzo o ueloe, Angraeng ih mae nuiah angzo oh; Jocob Sithaw im ah, caeh o tahang si; anih ih loklam ah a caeh o thai hanah, anih mah aicae han loklam patuek tih: Zion hoiah kaalok tacawt ueloe, Jerusalem hoiah Angraeng ih lok to tacawt tih, tiah thui o tih.
3 És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.
Anih mah pop parai kaminawk to lokcaek tih, thacak angthla parai prae kaminawk to thuitaek tih; nihcae ih sumsen loe laikok atokhaih sum ah sah o ving ueloe, tayaenawk doeh taoi ah sah o lat tih boeh; prae maeto mah maeto sumsen hoi angtukhaih om mak ai boeh, misa angtukhaih doeh amtuk o mak ai boeh.
4 És kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott.
Kaminawk boih angmah ih misur takha hoi thaiduetkung tlim ah anghnu o tih, nihcae pazih kami mi doeh om mak ai boeh, tiah misatuh Angraeng mah thuih boeh.
5 Mert minden nép a maga istenének nevében jár, és mi is a mi Urunk Istenünk nevében járunk örökkön örökké.
Kami boih angmacae ih sithaw ih ahmin hoiah caeh o tih, toe kaicae loe kaimacae ih Angraeng Sithaw ih ahmin hoiah ni dungzan hoi dungzan khoek to ka caeh o han.
6 Azon a napon, azt mondja az Úr, összegyűjtöm a sántát, és összeszedem az elszéledetteket, és a kiket megsanyargattam.
To na niah loe khokkhaem kami, pakak ih kami, ka pacaekthlaek ih kaminawk to ka pakhueng han.
7 És a sántát maradékká teszem, az elszélesztettet pedig erős nemzetté, és az Úr uralkodik rajtok a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké.
Khokkhaem kaminawk to anghmat kami ah ka sak moe, haek ih kaminawk to thacak kami ah ka sak han; vaihi hoi kamtong dungzan hoi dungzan khoek to Angraeng mah nihcae to Zion mae ah uk tih boeh.
8 És te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi hatalom, a Jeruzsálem leányának birodalma.
Nang Zion canu thacakhaih kaom, tuu toephaih imsang, hmaloe ah ukhaih to nang khaeah angzo let tih, Jerusalem canu ukhaih prae to angzo let tih.
9 Miért kiáltasz hát kiáltva? Nincsen-é közötted király? Elveszett-é a te tanácsadód, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a gyermek-szűlőt?!
Tipongah vaihi tha hoi na qah loe? Siangpahrang na tawn o ai maw? Kahoih poekhaih paek kami to anghmat ving boeh maw? To ahmuen ah nongpata mah pauep ih kana baktiah nathaih mah ang naeh boeh maw?
10 Gyötrődj és kinlódj, Sionnak leánya, mint a gyermek-szülő! Mert ímé, kimégy a városból, és a mezőn tanyázol, és egészen Bábelig mégysz. Ott szabadíttatol meg; ott vált ki téged az Úr, ellenségednek kezéből.
Aw Zion canu, nongpata mah nawkta oh nathuem ah pauep ih kana aham ih baktiah, kana to pauep ah: vaihi loe taw ah oh hanah, vangpui to na caehtaak tih boeh, Babylon ah doeh na caeh tih; nang loe to ah pahlong ah na om tih; to ah Angraeng mah na misanawk ban thung hoiah na loisak tih.
11 Mert ímé, sok nemzetség gyűlt össze ellened, a kik ezt mondják: Legyen szentségtelen, és legeltessük szemeinket a Sionon!
Toe pop parai prae kaminawk mah nang to naeh hanah vaihi nawnto amkhueng o, nihcae mah, Zion loe panuet thok ah om nasoe, Zion to anghoehaih hoiah ka dan o han, tiah thuih o.
12 De ők nem tudják az Úr gondolatait és nem értik az ő szándékát, hogy összegyűjti őket, mint a kévét a szérűre.
Toe nihcae loe Angraeng poekhaih to panoek o ai, a thuih ih lok doeh panoek o ai; Anih mah nihcae to cang atithaih ahmuen ih kangpop cangqui baktiah tapop tih.
13 Kelj fel és csépelj, Sionnak leánya! Mert vassá teszem a te szarvaidat, körmeidet pedig aczéllá teszem, és széttiporsz sok népeket, és rablott kincseiket az Úrnak áldozom, javaikat pedig az egész föld Urának.
Aw Zion canunawk, angthawk oh loe, atii oh; na takii to sum ah kang coengsak moe, na khokpadae to sum kamling ah kang coengsak han; kanoih parai kaminawk to na va phaeng tih; nihcae ih hmuenmae to Angraeng khaeah ka tathlang moe, long boih ukkung Angraeng khaeah nihcae ih hmuennawk to ka paek han.

< Mikeás 4 >