Máté 9
1 És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.
ⲁ̅ⲁϥⲁⲗⲉ ⲇⲉ ⲉⲡϫⲟⲓ ⲁϥϫⲓⲟⲟⲣ ⲁϥⲉⲓ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲉϥⲡⲟⲗⲓⲥ ⲙⲙⲓⲛ ⲙⲙⲟϥ
2 És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.
ⲃ̅ⲁⲩⲱ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ⲁⲩⲉⲓⲛⲉ ⲛⲁϥ ⲛⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲉϥⲥⲏϭ ⲉϥⲛⲏϫ ϩⲓϫⲛ ⲟⲩⲙⲁ ⲛⲛⲕⲟⲧⲕ ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲛⲁⲩ ⲉⲧⲉⲩⲡⲓⲥⲧⲓⲥ ⲡⲉϫⲁϥ ⲙⲡⲉⲧⲥⲏϭ ϫⲉ ⲧⲱⲕ ⲙⲙⲟⲕ ⲡⲁϣⲏⲣⲉ ⲛⲉⲕⲛⲟⲃⲉ ⲕⲏ ⲛⲁⲕ ⲉⲃⲟⲗ
3 És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲉⲓⲥ ϩⲟⲓⲛⲉ ⲛⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲡⲉϫⲁⲩ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧⲟⲩ ϫⲉ ⲡⲁⲓ ⲉϥϫⲓⲟⲩⲁ
4 És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
ⲇ̅ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲉϥⲥⲟⲟⲩⲛ ⲛⲛⲉⲩⲙⲉⲉⲩⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲁϩⲣⲱⲧⲛ ⲧⲉⲧⲛⲙⲉⲉⲩⲉ ⲉϩⲉⲛⲡⲉⲑⲟⲟⲩ ϩⲣⲁⲓ ϩⲛ ⲛⲉⲧⲛϩⲏⲧ
5 Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
ⲉ̅ⲁϣ ⲅⲁⲣ ⲡⲉⲧⲙⲟⲧⲛ ⲉϫⲟⲟⲥ ⲡⲉ ϫⲉ ⲛⲉⲕⲛⲟⲃⲉ ⲕⲏ ⲛⲁⲕ ⲉⲃⲟⲗ ϫⲛⲉϫⲟⲟⲥ ⲡⲉ ϫⲉ ⲧⲱⲟⲩⲛ ⲛⲅⲙⲟⲟϣⲉ
6 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
ⲋ̅ϫⲉⲕⲁⲥ ⲇⲉ ⲉⲧⲉⲧⲛⲉⲉⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲟⲩⲛⲧⲉⲡϣⲏⲣⲉ ⲙⲡⲣⲱⲙⲉ ⲉⲝⲟⲩⲥⲓⲁ ⲉϩⲣⲁⲓ ϩⲓϫⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲉⲕⲁⲛⲟⲃⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲧⲟⲧⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲙⲡⲉⲧⲥⲏϭ ϫⲉ ⲧⲱⲟⲩⲛ ⲛⲅϥⲓ ⲙⲡⲉⲕϭⲗⲟϭ ⲛⲅⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉⲕⲏⲓ
7 És az felkelvén, haza méne.
ⲍ̅ⲁϥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲇⲉ ⲁϥⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϥⲏⲓ
8 A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
ⲏ̅ⲁⲩⲛⲁⲩ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲙⲙⲏⲏϣⲉ ⲁⲩⲣ ϩⲟⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϯ ⲉⲟⲟⲩ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲡⲉⲛⲧⲁϥϯⲉⲝⲟⲩⲥⲓⲁ ⲛⲧⲉⲓⲙⲓⲛⲉ ⲛⲛⲣⲱⲙⲉ
9 És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.
ⲑ̅ⲛⲧⲉⲣⲉ ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲡⲁⲣⲁⲅⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲙⲁ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁϥⲛⲁⲩ ⲉⲩⲣⲱⲙⲉ ⲉϥϩⲙⲟⲟⲥ ϩⲓⲡⲉϥⲧⲉⲗⲱⲛⲓⲟⲛ ⲉⲡⲉϥⲣⲁⲛ ⲡⲉ ⲙⲁⲑⲑⲁⲓⲟⲥ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲟⲩⲁϩⲕ ⲛⲥⲱⲓ ⲁϥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲇⲉ ⲁϥⲟⲩⲁϩϥ ⲛⲥⲱϥ
10 És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.
ⲓ̅ⲁⲥϣⲱⲡⲉ ⲇⲉ ⲉϥⲛⲏϫ ϩⲣⲁⲓ ϩⲙ ⲡⲉϥⲏⲓ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ⲛⲉⲩⲛϩⲁϩ ⲛⲧⲉⲗⲱⲛⲏⲥ ϩⲓⲣⲉϥⲣⲛⲟⲃⲉ ⲉⲩⲛⲏⲩ ⲉⲩⲛⲟⲩϫⲉ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲙⲛ ⲓⲏⲥ ⲁⲩⲱ ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ
11 És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
ⲓ̅ⲁ̅ⲁⲩⲛⲁⲩ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲟⲩ ⲡⲉⲧⲛⲥⲁϩ ⲟⲩⲱⲙ ⲙⲛ ⲛⲧⲉⲗⲱⲛⲏⲥ ⲁⲩⲱ ⲛⲣⲉϥⲣⲛⲟⲃⲉ
12 Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.
ⲓ̅ⲃ̅ⲛⲧⲟϥ ⲇⲉ ⲁϥⲥⲱⲧⲙ ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ ⲛⲉⲧⲧⲏⲕ ⲁⲛ ⲛⲉⲧⲣⲭⲣⲓⲁ ⲙⲡⲥⲁⲉⲓⲛ ⲁⲗⲗⲁ ⲛⲉⲧⲙⲟⲕϩ ⲛⲉ
13 Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.
ⲓ̅ⲅ̅ⲃⲱⲕ ⲇⲉ ⲛⲧⲉⲧⲛⲉⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲟⲩ ⲡⲉ ⲉⲓⲟⲩⲉϣⲟⲩⲛⲁ ⲉϩⲟⲩⲉⲟⲩⲑⲩⲥⲓⲁ ⲛⲧⲁⲓⲉⲓ ⲅⲁⲣ ⲁⲛ ⲉⲧⲉϩⲙⲛⲇⲓⲕⲁⲓⲟⲥ ⲁⲗⲗⲁ ⲛⲣⲉϥⲣⲛⲟⲃⲉ ⲉⲩⲙⲉⲧⲁⲛⲟⲓⲁ
14 Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?
ⲓ̅ⲇ̅ⲧⲟⲧⲉ ⲁⲩϯⲡⲉⲩⲟⲩⲟⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲙⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲛⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲟⲩ ⲁⲛⲟⲛ ⲙⲛ ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲧⲛⲛⲏⲥⲧⲉⲩⲉ ⲛϩⲁϩ ⲛⲥⲟⲡ ⲛⲉⲕⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲇⲉ ⲛⲥⲉⲛⲏⲥⲧⲉⲩⲉ ⲁⲛ
15 És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak.
ⲓ̅ⲉ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ϫⲉ ⲙⲏ ⲟⲩⲛϭⲟⲙ ⲛⲛⲉϣⲏⲣⲉ ⲙⲡⲙⲁ ⲧϣⲉⲗⲉⲉⲧ ⲉⲛⲏⲥⲧⲉⲩⲉ ⲉⲫⲟⲥⲟⲛ ⲡⲁⲧϣⲉⲗⲉⲉⲧ ϣⲟⲟⲡ ⲛⲙⲙⲁⲩ ⲥⲉⲛⲏⲩ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ϩⲉⲛϩⲟⲟⲩ ϩⲟⲧⲁⲛ ⲉⲩϣⲁⲛϥⲓ ⲙⲡⲁⲧϣⲉⲗⲉⲉⲧ ⲛⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲧⲟⲧⲉ ⲥⲉⲛⲁⲛⲏⲥⲧⲉⲩⲉ
16 Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
ⲓ̅ⲋ̅ⲙⲉⲣⲉⲗⲁⲁⲩ ϩⲓⲟⲩⲧⲟⲉⲓⲥ ⲛϣⲁⲓ ⲉⲩϣⲧⲏⲛ ⲙⲡⲗϭⲉ ⲥⲛⲁϥⲓ ⲅⲁⲣ ⲙⲡⲉⲥⲕⲱⲧⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉϣⲧⲏⲛ ⲛϥϣⲱⲡⲉ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲛⲟϭ ⲙⲡⲱϩ
17 Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.
ⲓ̅ⲍ̅ⲟⲩⲇⲉ ⲙⲉⲩⲛⲉϫⲙⲣⲓⲥ ⲉϩⲱⲧ ⲛⲁⲥ ⲉϣⲱⲡⲉ ⲙⲙⲟⲛ ϣⲁⲩⲡⲱϩ ⲛϭⲓ ⲛϩⲱⲧ ⲛⲧⲉⲡⲏⲣⲡ ⲡⲱⲛ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲧⲉⲛⲕⲉϩⲱⲧ ⲧⲁⲕⲟ ⲁⲗⲗⲁ ⲛϣⲁⲩⲛⲉϫⲏⲣⲡ ⲛⲃⲣⲣⲉ ⲉⲁⲥⲕⲟⲥ ⲛⲃⲣⲣⲉ ⲛⲥⲉϣⲱⲡⲉ ⲉⲩⲟⲩⲟϫ ⲙⲡⲉⲥⲛⲁⲩ
18 Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.
ⲓ̅ⲏ̅ⲛⲁⲓ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲛⲁⲩ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ⲉⲓⲥ ⲟⲩⲁⲣⲭⲱⲛ ⲁϥϯ ⲡⲉϥⲟⲩⲟⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲁϥⲟⲩⲱϣⲧ ⲛⲁϥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲁⲧⲁϣⲉⲉⲣⲉ ⲙⲟⲩ ⲧⲉⲛⲟⲩ ⲁⲗⲗⲁ ⲁⲙⲟⲩ ⲛⲅⲧⲁⲗⲟ ⲛⲧⲉⲕϭⲓϫ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲱⲥ ⲁⲩⲱ ⲥⲛⲁⲱⲛϩ
19 És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.
ⲓ̅ⲑ̅ⲁϥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲁϥⲟⲩⲁϩϥ ⲛⲥⲱϥ ⲙⲛ ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ
20 És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét.
ⲕ̅ⲉⲓⲥⲟⲩⲥϩⲓⲙⲉ ⲇⲉ ⲉⲣⲉⲡⲉⲥⲛⲟϥ ϣⲟⲟⲡ ϩⲁⲣⲟⲥ ⲙⲙⲛⲧⲥⲛⲟⲟⲩⲥⲉ ⲛⲣⲟⲙⲡⲉ ⲁⲥϯⲡⲉⲥⲟⲩⲟⲓ ⲡⲁϩⲟⲩ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲥϫⲱϩ ⲉⲡⲧⲟⲡ ⲙⲡⲉϥϩⲟⲓⲧⲉ
21 Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.
ⲕ̅ⲁ̅ⲛⲉⲥϫⲱ ⲅⲁⲣ ⲙⲙⲟⲥ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧⲥ ϫⲉ ⲉⲓϣⲁⲛϫⲱϩ ⲙⲙⲁⲧⲉ ⲉⲡⲧⲟⲡ ⲛⲧⲉϥϣⲧⲏⲛ ϯⲛⲁⲟⲩϫⲁⲓ
22 Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
ⲕ̅ⲃ̅ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲁϥⲕⲟⲧϥ ⲁϥⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟⲥ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲥ ϫⲉ ⲧⲱⲕ ⲙⲙⲟ ⲧⲁϣⲉⲉⲣⲉ ⲧⲟⲩⲡⲓⲥⲧⲓⲥ ⲧⲉ ⲛⲧⲁⲥⲛⲁϩⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲥⲟⲩϫⲁⲓ ⲛϭⲓ ⲧⲉⲥϩⲓⲙⲉ ϫⲓⲛ ⲧⲉⲩⲛⲟⲩ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ
23 És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,
ⲕ̅ⲅ̅ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲉⲓ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲏⲓ ⲙⲡⲁⲣⲭⲱⲛ ⲁϥⲛⲁⲩ ⲉⲛⲣⲉϥϫⲟⲟⲩⲉ ⲙⲛ ⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲉⲩϣⲧⲣⲧⲱⲣ
24 Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt.
ⲕ̅ⲇ̅ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ ⲁⲛⲁⲭⲱⲣⲉⲓ ⲛⲏⲧⲛ ⲙⲡⲉⲥⲙⲟⲩ ⲅⲁⲣ ⲛϭⲓ ⲧϣⲉⲉⲣⲉ ϣⲏⲙ ⲁⲗⲗⲁ ⲉⲥⲛⲕⲟⲧⲕ ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲛⲉⲩⲥⲱⲃⲉ ⲛⲥⲱϥ ⲉⲩⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲁⲥⲙⲟⲩ
25 Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.
ⲕ̅ⲉ̅ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲛⲟⲩϫⲉ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲁϥⲃⲱⲕ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁϥⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲛⲧⲉⲥϭⲓϫ ⲁⲥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲛϭⲓ ⲧϣⲉⲉⲣⲉ ϣⲏⲙ
26 És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.
ⲕ̅ⲋ̅ⲡⲉϥⲥⲟⲉⲓⲧ ⲁϥⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲧⲏⲣϥ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ
27 És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!
ⲕ̅ⲍ̅ⲉϥⲡⲁⲣⲁⲅⲉ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲙⲁ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲁⲩⲟⲩⲁϩⲟⲩ ⲛⲥⲱϥ ⲛϭⲓ ⲃⲗⲗⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲉⲩϫⲓϣⲕⲁⲕ ⲉⲃⲟⲗ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲛⲁ ⲛⲁⲛ ⲓⲏⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲇⲁⲩⲉⲓⲇ
28 Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.
ⲕ̅ⲏ̅ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲉⲓ ⲇⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲏⲓ ⲁⲩϯⲡⲉⲩⲟⲩⲟⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲛⲃⲗⲗⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ϫⲉ ⲧⲉⲧⲛⲡⲓⲥⲧⲉⲩⲉ ϫⲉ ⲟⲩⲛϭⲟⲙ ⲙⲙⲟⲓ ⲉⲣ ⲡⲁⲓ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲥⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ
29 Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.
ⲕ̅ⲑ̅ⲧⲟⲧⲉ ⲁϥϫⲱϩ ⲉⲛⲉⲩⲃⲁⲗ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲕⲁⲧⲁⲧⲉⲧⲛⲡⲓⲥⲧⲓⲥ ⲙⲁⲣⲉⲥϣⲱⲡⲉ ⲛⲏⲧⲛ
30 És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!
ⲗ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲟⲩⲱⲛ ⲛϭⲓ ⲛⲉⲩⲃⲁⲗ ⲁϥϩⲱⲛ ⲉⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ϭⲱϣⲧ ⲙⲡⲣⲧⲣⲉⲗⲁⲁⲩ ⲉⲓⲙⲉ
31 Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.
ⲗ̅ⲁ̅ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲁⲩⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ⲁⲩϯ ⲙⲡⲉϥⲥⲟⲉⲓⲧ ϩⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲧⲏⲣϥ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ
32 Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki.
ⲗ̅ⲃ̅ⲉϥⲛⲏⲩ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ⲁⲩⲉⲓⲛⲉ ⲛⲁϥ ⲛⲟⲩⲙⲡⲟ ⲉⲣⲉⲟⲩⲇⲁⲓⲙⲱⲛⲓⲟⲛ ϩⲓⲱⲱϥ
33 És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!
ⲗ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲇⲁⲓⲙⲱⲛⲓⲟⲛ ⲁϥϣⲁϫⲉ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲙⲡⲟ ⲁⲩⲣϣⲡⲏⲣⲉ ⲛϭⲓ ⲙⲙⲏⲏϣⲉ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲡⲉⲟⲩⲟⲛ ⲛⲧⲉⲓϩⲉ ⲟⲩⲱⲛϩ ⲉⲃⲟⲗ ⲉⲛⲉϩ ϩⲙ ⲡⲓⲥⲣⲁⲏⲗ
34 A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
ⲗ̅ⲇ̅ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲇⲉ ⲛⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ϩⲣⲁⲓ ϩⲙ ⲡⲁⲣⲭⲱⲛ ⲛⲛⲇⲁⲓⲙⲱⲛⲓⲟⲛ ⲉϥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲛⲇⲁⲓⲙⲱⲛⲓⲟⲛ
35 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.
ⲗ̅ⲉ̅ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩϣⲧ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲛⲙⲡⲟⲗⲓⲥ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲙⲛ ⲛϯⲙⲉ ⲉϥϯ ⲥⲃⲱ ϩⲣⲁⲓ ϩⲛ ⲛⲉⲩⲥⲩⲛⲁⲅⲱⲅⲏ ⲁⲩⲱ ⲉϥⲧⲁϣⲉⲟⲉⲓϣ ⲙⲡⲉⲩⲁⲅⲅⲉⲗⲓⲟⲛ ⲛⲧⲙⲛⲧⲣⲣⲟ ⲉϥⲣⲡⲁϩⲣⲉ ⲉϣⲱⲛⲉ ⲛⲓⲙ ϩⲓⲗⲟϫⲗⲉϫ ⲛⲓⲙ
36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
ⲗ̅ⲋ̅ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲛⲁⲩ ⲇⲉ ⲉⲙⲙⲏⲏϣⲉ ⲁϥϣⲛϩⲧⲏϥ ϩⲁⲣⲟⲟⲩ ϫⲉ ⲛⲉⲩⲥⲕⲩⲗⲗⲉⲓ ⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲩⲛⲏϫ ⲛⲑⲉ ⲛⲛⲓⲉⲥⲟⲟⲩ ⲉⲧⲉⲙⲛⲧⲟⲩϣⲱⲥ
37 Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
ⲗ̅ⲍ̅ⲧⲟⲧⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ϫⲉ ⲡⲱϩⲥ ⲙⲉⲛ ⲛⲁϣⲱϥ ⲛⲉⲣⲅⲁⲧⲏⲥ ⲇⲉ ⲥⲟⲃⲕ
38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
ⲗ̅ⲏ̅ⲥⲉⲡⲥⲡϫⲟⲉⲓⲥ ϭⲉ ⲙⲡⲱϩⲥ ϫⲉⲕⲁⲥ ⲉϥⲉⲛⲉϫⲉⲣⲅⲁⲧⲏⲥ ⲉⲃⲟⲗ ⲉⲡⲉϥⲱϩⲥ
