< Máté 8 >
1 Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt.
UYesu akiika kuhuma ku kidunda, ilipugha lya vaanhu likam, bingilila.
2 És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.
Pe umuunhu jumonga unya buuba akiisa na kufughama pa Yesu, akam'buula akati, “Ghwe Mutwa, nave ukeliile kukumbalasia nisuuma umbalasie!”
3 És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.
UYesu akgholosia uluvoko, akamwabasia, akati, Nikeela, valala!” Unsiki ghughuo umuunhu jula, akavalala.
4 És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik.
Pe UYesu akam'buula akati, “Nungam'bulaghe nambe muunhu imhola isi! Ulwene uluta ghuhufie kwa ntekesi, ukahumie ilitekelo ndavule alyalaghiile uMoose, neke vuuve vwolesi ku vaanhu vooni kuuti avalasivue.”
5 Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt,
UYesu akaluta mu likaaja ilya Kapelenaumu. Ye ikwingila mu likaaja ililo, um'baha jumonga ughwa vasikali ava kilooma akiisa,
6 És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved.
akampelepesia akati, “Ghwe Mutwa, um'bombi ghwango ighona ku kaaja, ali ni nhamu ija liteela, ivavua kyongo,”
7 És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.
UYesu akam'buula akati, “Nikwisa, ninsosie.”
8 És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.
Neke um'baha jula akamula, akati, “Ghwe Ntwa, uleke kukwingila mu nyumba jango ulwakuva une naninoghiile. Uve ujove li lisio lyene, um'bombi ghwngo isooka.
9 Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi.
Nijova enendiiki ulwakuva, na juune nipulika ku vavaha vango, kange nili na vasikali vano vipulika kulyune. Ningam'buule jumonga niiti, 'Luta!' Iluta. Ujunge, ningati, 'Isa!' Ikwisa. Naju m'bombi ghwango ningam'buule kuuti, 'vomba ndiiki,' ivomba.”
10 Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.
UYesu ye apulike amasio aghuo, akadegha, akavavuula vano valyale vikum'binglila, akati, “Kyang'haani nikuvavuula kuuti mu Vaisilaeli vooni nanimwaghile umuunhu unya lwitiko ulukome ndavule uju!
11 De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában:
Nikuvavuula kuuti avaanhu vinga kuhuma imbali sooni isa iisivilikwisa na kukukala pa kikulukulu nu lukeelo palikimo na vakulu viitu uAbulahamu, nu Isaka, nu Yakovo mu vutwa vwa kukyanya.
12 Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.
Looli aVayahudi vano vakanoghiile kuuva mu vutwa uvuo vilitaghua kunji ku ng'hiisi, ukuo vilililagha na kugwegwenula amiino ulwakuva vali mu vuvafi uvukome.”
13 És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.
Pe uYesu akam'buula um'baha jula akati, “Vujagha! Sivombeke kulyuve ndavule lulivuo ulwitiko lwako.” Unsiki ghula ghula, um'bombi ghwa m'baha jula akasooka.
14 És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas.
Pambele uYesu akingila mu nyumba ja Peteli, umuo akamwagha unkwive ghwa Peteli kwekuti ung'ina ghwa n'dala ali ni mhungu, aghonile pa kitala.
15 És illeté annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkele, és szolgála nékik.
Pe uYesu akamwabasia uluvoko, akasooka, akiima akategula kukuvatengelela.
16 Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget;
Ye vwimile, vakamuletela uYesu avaanhu vinga avanya mapepo. Pe akaghadaga amapepo ghala ku ngufu sa lisio lyake. Kange akavasosia avatamu vooni.
17 Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket.
Isio sikavombiike kukwilanisia sino silyajovilue nu m'bili uYesaya kuuti, “Akavusia inhamu siitu, akatusosia”
18 Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra.
ilipugha ilya vaanhu likansyungutila uYesu. UYesu ye aluvwene uluo, akavavuula avavulanisivua vaake kuuti valovoke valute imwambo jila.
19 És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.
Pe um'bulanisi jumonga ughwa ndaghilo sa Moose akaluta pa Yesu, akam'buula akati, “Gwe M'bulanisi, nilonda kuuva m'bingilili ghwako, nikukuvingililagha kwoni kuno ghuluta.”
20 És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.
UYesu akati, “Ing'heve sili ni mhanga, injuni sili ni fivwasu, neke ne Mwana ghwa Muunhu nili nsila nambe apa kughona!”
21 Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
Pambele, jumonga mu vavulanisivua vaake akam'buula akati, Ghwe Mutwa, unhavule nulute taasi ninsyile unhaata ghwango.”
22 Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat.
Neke uYesu akam'buula akati, “Umbingililaghe! Valeke avafue vavasyile avafue avaave.”
23 És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai.
Pe uYesu akingila mu ngalava, voope avavunisiavua vaake vakingila mula, vakavuuka viluta.
24 És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala.
Ye vali mu lisumbe, nakalingi imhepo imbaha jikagugula, amavingo amavaha ghakatengula kukupikila ingalava jila. Unsiki ughuo UYesu akaghoneliile.
25 És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk.
Avavulanisivua vaake vakaluta pa mwene vakansisimula, vakati, Mutwa, utupoke! Tufua!”
26 És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.
UYesu akavamula akati, “kiki muli voghofi, mwe vanya lwitiko ludebe umue? Pe akiima, akajidalikila imhepo nilisumbe, kukalitamalwoni.
27 Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki.
Avavulanisivua vaake vakadegha kyongo vakati, “Uju ghwe veeni juno imhepo na mavingo fikumpulika?”
28 És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton.
Pambele ye valovwike vali imwambo ija Vagelasi, uYesu akatang'hana na vaanhu vavili avanya mapepo, vahumile kuno vikukala ku mbiipa. Avaanhu avuo valyale vakali kyongo, nakwealyale umuunhu juno akaghelagha kukila isila jila.
29 És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?
Avaanhu avuo vakakoola fiijo vakati, “Ghwe Mwana ghwa Nguluve, tuli vuki nuuve? Ghwisile kuno kukutupumsia pano unsiki ghwitu ghukyale?”
30 Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.
Pa vutali padebe pwelilyale ilipugha ilya ngube, lidimua.
31 Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!
Pe amapepo ghala ghakampelepesia uYesu, ghakati, “Nave ukutudaga, utwitikisie tulute, twingile mu lipugha lila ilya ngube.
32 És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.
UYesu akati, “Lutagha!” pe ghakahuma mu vaanhu vala, ghakingila mu lipugha lila ilya ngube. Nakalingi ilipugha lilalyoni likiika luvilo, likaselebukila mu lisumbe, ingube sooni sikafua.
33 A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala.
Avadiimi va ngube vakakimbila luvilo, vakaluta mu likaaja, vakapanga sooni sino sivombiike, palikimo na sino sihumiile ku vanya mapepo vala.
34 És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.
Avaanhu vooi ava likaaja ilio vakahuma, vakuluta kwa Yesu. Ye vamwaghile, vakampelepesia avuuke mu iisi jaave.