Máté 8
1 Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt.
Yesu peahelili kuhuma kuchitumbi, msambi wa vandu wamlandili.
2 És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.
Hinu abwelili mundu mmonga mweavi na mabudi, akamfugamila na kujova, “Bambu, ngati wigana, uhotola kuninyambisa!”
3 És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.
Yesu akatalambula chiwoko, akampamisa na kujova, “Nigana! Unyambasika!” Bahapo mundu yula akalama mabudi gaki.
4 És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik.
Kangi Yesu akamjovela, “Yuwanila! Kotoka kumjovela mundu yeyoha yula, ndi uhamba ukajilangisa kwa mteta wa Chapanga na kumpela teta ngati chealagizi Musa ya kulangisa kuvya unyambiswi.”
5 Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt,
Yesu peayingili ku Kapelanaumu, mkulu wa manjolinjoli mmonga wa Loma akambwelela na kujova amtangatila,
6 És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved.
akamjovela “Bambu mtumisi wangu agonili munyumba, ana utamu wa kupola na iviniswa neju.”
7 És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.
Yesu akamjovela, “Yati nibwela kumlamisa.”
8 És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.
Mkulu wa manjolinjoli yula akajova, “Bambu, nigana lepi veve kuyingila munyumba yangu. Nambu ujova ndu lilovi na mtumisi wangu yati ilama.
9 Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi.
Muni, hati namwene namundu mwenivii pahi ya uhotola wa vakulu vangu na nivii na manjolinjoli pahi yangu. Nikuvalagiza manjolinjoli vevavi pahi yangu. Nikumjovela mmonga, ‘Amba!’ Ihamba, na yungi, ‘Bwela,’ Ndi ibwela na mtumisi wangu, henga aga! Namwene ihenga mewa.”
10 Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.
Yesu peayuwini malovi ago akakangasa neju, akavajovela vandu vevamlandai vala, “Nikuvajovela chakaka, niwene lepi mundu mweavi na sadika yivaha ngati mwenuyu pa Isilaeli.
11 De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában:
Hinu, nikuvajovela vandu vamahele valabwela kuhuma kwe lihumila lilanga na kuhuma kwa litipama lilanga, vene valatama pamselebuko wa chakulya pamonga na Ibulahimu na Izaki na Yakobo. Muunkosi wa kunani kwa Chapanga.
12 Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.
Nambu vala vevaganikiwi kuvya muunkosi wenuwo yati vakuvataga kuvala, kuchitita, kwenuko yati vivemba na kuyaga minu.”
13 És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.
Kangi, Yesu amjovili mkulu wa manjolinjoli wa ku Loma, “Wuya kunyumba, gavyai mewa ngati cheusadika.” Ndi mtumisi waki alamili lukumbi lulalula.
14 És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas.
Yesu ahikili panyumba ya Petili, amkolili nyina wa mdala waki Petili agonili pachitanda, ndava ya utamu.
15 És illeté annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkele, és szolgála nékik.
Hinu, Yesu akampamisa mau yula chiwoko, na utamu waki wamlekili, akayima kumtelekela.
16 Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget;
Payavi kimihi, vamletili vandu vamahele vevatalaliwi na mizuka, mwene ayivingili mizuka kwa njila ya mawuliwu gaki. Ndi avalamisi vandu voha vevavi na utamu.
17 Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket.
Akitili chenicho, muni gatimila malovi geajovili Isaya mweavi mlota wa Chapanga, “Mwene atolili mang'ahiso gitu na ulenda witu, na kugega matamu gitu.”
18 Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra.
Yesu paauweni msambi wa vandu umtindili, akavalagiza vawuliwa vaki vakupuka kuhamba kumwambu ya nyanja.
19 És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.
Muwula mmonga wa Malagizu amhambili Yesu, akamjovela, “Muwula, nene yati nikukulanda kwokwoha kwewihamba.”
20 És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.
Yesu akayangula, “Lihogo lina mbugu na videge vina hisakanilu, nambu Mwana wa Mundu avi lepi na pandu pa kupumulila.”
21 Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
Mundu yungi pagati ya vawuliwa vaki akamjovela, “Bambu, nileka hoti nihamba nikamuzika Dadi wangu.”
22 Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat.
Nambu Yesu akamyangula, “Unilanda, valeka vevafwili vavazika vandu vavi vevafwili.”
23 És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai.
Yesu akayingila muwatu na vawuliwa vaki vakahamba pamonga nayu.
24 És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala.
Bahapo chimbungululu chivaha neju chikahumalila na manji gakatimbugana neju, hati gakatumbula kuugubika watu, nambu Yesu avi mulugono.
25 És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk.
Vawuliwa vakamhambila na kumuyumusa peagonili vakamjovela, “Bambu!” “Utisangula tifwa!”
26 És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.
Yesu akavajovela, “Nyenye vandu mwemusadika padebe! Ndava kyani muyogopa?” Hinu akayima akahakalila mpungu na manji gakutimbugana neju na nyanja yikaguna kukavya nuu.
27 Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki.
Vandu vakakangasa na kujova “Wu, mundu mwenuyu avi wuli? Hati mpungu na manji gakutimbugana neju vikumyidikila!”
28 És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton.
Yesu peakupwiki kumwambu ya nyanja akahika pamulima wa Wagadala, kwenuko akonganiki na vandu vavili vana mizuka vihumila kumatinda. Vandu venavo vavi na mizuka ya kuyogofya neju. Hati vandu valingili lepi kupita njila yeniyo.
29 És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?
Vakaywanga vijova, “Una kyani na tete veve Mwana wa Chapanga? Ubweli kutilemasa kwakona hati lukumbi lwitu?”
30 Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.
Papipi na penapo kwavili na msambi wa maguluvi gegilya.
31 Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!
Hinu penapo mizuka yila yikamjovela Yesu, “Ngati ukutiwusa, tileka tihamba tikayingili mumsambi wa maguluvi gala.”
32 És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.
Yesu akayangula “Ena muhamba.” Penapo gakawuka kwa vandu na kugayingila maguluvi. Msambi woha wa maguluvi wajumbili pamuhelelu na kujwigama munyaja, ndi goha gafwili mumanji.
33 A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala.
Vala vadimaji va maguluvi, vajumbili na kuhamba kumuji. Ndi vavadandaulili malovi na mambu gegavakolili vandu vavili vala vevatalaliwi na mizuka.
34 És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.
Hinu, vandu voha pamuji wula, vakawuka vakamhambila Yesu, pevamuweni vakamgana, awukayi pamulima wavi.
