Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
Yesu pakagawoniti mapinga ga wantu, kakweniti kulugongu, kalivagiti pasi. Wafundwa wakuwi walivagiti pawamzyengeta,
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
na Yomberi kanjiti kuwafunda.
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
“Mbaka ya woseri yawawera wahushu wa shirohu, Toziya Ufalumi wa mpindi ndo wawu!
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Mbaka kwa woseri yawawera na hinginiku, Toziya Mlungu hakawazyangizyangi!
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Mbaka kwa woseri yawawera wapoli, Toziya hawayihali isi.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Mbaka kwa woseri yawawera na njala na yimiluwa ya kutenda gakafira Mlungu, Mlungu hakawayukutiziyi!
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Mbaka kwa woseri yawawera na lusungu kwa wamonga, Mlungu hakawawoneri lusungu womberi!
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Mbaka kwa woseri yawamfira Mlungu kwa myoyu yawu yoseri, Womberi hawamwoni Mlungu!
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Mbaka kwa woseri yawajega ponga, Mlungu hakawashemi wana wakuwi!
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
“Mbaka kwa woseri yawatabika toziya yakutenda gakafira Mlungu, Ufalumi wa kumpindi ndo gwawu!
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
“Mbaka mwenga wantu pawawigilanga na kuwazulumu na kuwatendera madoda ga ntambu zoseri toziya mwenga munjimila neni.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
Mwenga mnemeli na kusekelera toziya mafupu genu ndo makulu kumpindi kwa Mlungu. Hangu ndo ntambu yawalikaliti wambuyi wa makashu wa Mlungu pamberi pa mwenga.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
“Mwenga mulifana gambira munu gwa pasipanu. Kumbiti munu pagwasa unoga wakuwi, kwahera njira yingi yakugutenda gunogi kayi. Hapeni gufayi, su hawagwasi kunja na wantu hawagutimbangi.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
“Mwenga ndo langala ya pasipanu! Lushi lwa walunyawiti mulugongu hapeni lulififi.
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
“Kwahera wantu yawawasha shikoloboyi na kushigubikira na shiwiga, badala yakuwi hakashituli pampindi pa shintambi, su kulangala kwakuwi kulangali kwa kila muntu mnumba.
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Ntambu ira ayi, langala ya mwenga ilangali mpaka kulongolu kwa wantu, su wagaloli matendu genu gaherepa, wamkwisi Tati gwenu yakawera kumpindi.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
“Namulihola handa niza kuwusiya Lilagaliru lya Musa na mafundu ga wambuyi wa Mlungu. Niza ndiri kugawusiya Malagaliru, kumbiti kutenda mafundu gawu gatendeki.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
Nukugambirani nakaka, kumpindi na pasipanu pazipelera, kumbiti hapeni ata shisoweru shididini ama seemu ndidini yavilembitwi Mumalagaliru yiwusiwi, su mpaka mafundu goseri gatendeki.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Su yoseri yakamegi ata lilagaliru limu lididini na kuwafunda wamonga watendi viraa, ayu hakaweri mdidini muufalumi wa kumpindi kwa Mlungu. Kumbiti ulii yakabatira malagaliru na kuwafunda wamonga kutenda viraa, muntu ayu hakaweri mkulu muufalumi wa kumpindi kwa Mlungu.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
Toziya nukugambirani, handa kumfiriziya Mlungu kwamwenga pakakanka ndiri ulii wa Mafalisayu na wafunda wa Malagaliru, hapeni mwingiri nakamu muufalumi wa kumpindi kwa Mlungu.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
“Mpikaniriti ntambu ya wantu wagona wawagambiriti, ‘Nagulaga! Na yoseri yakalaga hawamtozi.’
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
Kumbiti vinu neni nukugambirani, yoseri yakawera na maya kwa mlongu gwakuwi hawamtozi, yakamzarawu mlongu gwakuwi hawamjegi mumahakama. Na yakamshema mlongu gwakuwi, ‘Mzigizigi’ hakaweri muhatari ya kwingira mumotu gwa Jehanamu. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
Su pagulaviya mafupu gaku pashitalawanda sha kutambikira na gulihola gwana ungondu na mlongu gwaku,
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
guleki mafupu gaku pashitalawanda sha kutambikira, guwuyi huti gwakatendi ponga na mlongu gwaku, su gwizi na gulaviyi mafupu gaku kwa Mlungu.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
“Gupatani na mstaki gwaku kanongola pamuwera mwankali munjira kugenda kumahakama. Pagutenda ndiri hangu, mstaki gwaku hakakujegi kwa mtoza, nayomberi hakakujegi kwa wanjagila wakutatili mushibetubetu.
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
Nakaka nukugambira, hapeni gulawi mulii mpaka gulipi ligwala lya kumalalira.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
“Mpikanira handa wantu wawagambiriti, ‘Nagutenda uhumba!’
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
Su vinu neni nukugambirani, yoseri yakamlola mdala kwa kufira kutenda nayu undiyandiya, muntu ayu katenda kala uhumba mumoyu mwakuwi.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Su, lisu lyaku lya kumliwu palitenda gutendi vidoda, gulikolopoli na kuliyasa kutali! Mbaka nentu kwasa shiwungu shimu sha nshimba yaku, kuliku nshimba yaku yoseri wayasi mumotu gwa Jehanamu. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Handa liwoku lyaku lya kumliwu litenda gutendi vidoda, gulidumuli na kulyasa kutali! Mbaka nentu gwenga kwasa shiwungu shimu munshimba yaku, kuliku nshimba yaku yoseri kwingira mumotu gwa Jehanamu. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
“Itakulitwi kala viraa, ‘Yakamleka mdala gwakuwi ifiruwa kampanani malembu ga kumleka.’
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
Kumbiti neni nukugambirani, yakamupanana mdala gwakuwi malembu ga kumleka, tembera ndiri kwa shitwatira, kamtenda kaweri mndiyandiya, na muntu pakamyuga mdala yawampananiti malembu ga kumleka, katenda uhumba.”
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
“Kayi mpikanira handa wantu wagona wawagambiriti, ‘Naguleka kulirapa kwaku, kumbiti gutendi ntambu yagulirapa kwa Mtuwa.’
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
Kumbiti neni nukugambirani, nagulirapira kwa ntambu yoseri ilii. Nagulirapira kwa kumpindi, toziya ndo shibanta sha ufalumi sha Mlungu,
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
ama mupasipanu, mana ndo shiti shakuwi sha kutulila magulu, ama kwa Yerusalemu toziya ndo lushi lwa Mfalumi mkulu.
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
Nagulirapira ata kwa mtuwi gwaku, toziya hapeni guwezi kutenda ata vilii yimu iweri neru ama ntiti.
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
Pagutakula ‘Yina’ su iweri ‘Yina’, pagutakula ‘Ndala’ su iweri ‘Ndala’. Shoseri shilii shagutakula kunja na ashi shilawa kwa ulii Shetani.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
“Mpikaniriti ntambu yawatakulaga, ‘Lisu kwa lisu na linu kwa linu.’
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
Kumbiti neni nukugambirani, namumwuzilira muntu mdoda. Muntu pakakukoma lisaya lya kumliwu gumleki kakukomi viraa na lya kumshigi.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
Muntu pakakujegera kumahakama kafira kalitoli lishati lyaku, gumlekeri viraa na likoti lyaku.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
Na muntu pakakulazimisha kupapa shisanka shakuwi kilumita yimu, gushipapi kilumita mbili.
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Muntu yakakuluwa gumpanani, nagumpanana shisogu muntu yakafira kukuwanda shintu.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
“Mpikanira ntambu yawatakuliti, ‘Guwafiri waganja waku na guwakalaliri wang'ondu waku.’
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
Kumbiti neni nukugambirani, muwafiri wang'ondu wenu na muwaluwili kwa Mlungu walii yawakuzulumani,
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
su hamuweri wana wa Tati gwenu kakumpindi. Yomberi kawawalira mshenji wantu wadoda na wantu waheri na kawatowera viraa wantu woseri yawamfiriziya Mlungu na wantu yawamfiriziya ndiri Mlungu.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
Hashi, Mlungu hakakupanani mafupu ga ntambu gaa pamuwafira hera walii yawawafira mwenga? Ata watola kodi watenda viraa!
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
Handa pamuwalamusiya hera walongu wenu, hashi, mtenda shitwatira sha hera hangu ndiri? Ata wantu yawamumana ndiri Mlungu watenda viraa!
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Muweri waheri ntambu yakawera muheri Tati gwenu kakumpindi!
