Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
Jesus el liye un mwet puspis ac el fahsryak nu fineol uh, ac ke el muta, mwet tumal lutlut elos fahsr nu yorol,
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
ac el mutawauk in luti nu sin mwet uh ac fahk:
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
“Insewowo elos su sukasrup in ngun; Tuh Tokosrai lun kusrao ma lalos!
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
“Insewowo elos su asor, Tuh elos fah pwarak!
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
“Insewowo elos su fakpap, Tuh faclu fah ma lalos.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
“Insewowo elos su masrinsral ac malukin ma suwoswos, Tuh elos fah kihp!
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
“Insewowo elos su pakomuta; Tuh elos fah eis pakomuta!
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
“Insewowo elos su nasnas insialos; Tuh elos fah liye God!
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
“Insewowo elos su akiwe mwet uh; Tuh pangpang elos tulik nutin God!
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
“Insewowo elos su kalyeiyuk ke ma suwoswos; Tuh Tokosrai lun kusrao ma lalos.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
“Insewowo kowos ke mwet akangonye kowos, ac kalyei kowos, ac fahk kain koluk nukewa lain kowos in kikiap keik.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
Kowos enganak ac arulana insewowo, tuh yohk ma lacne lowos inkusrao; tuh ouinge elos kalyei mwet palu su muta meet liki kowos.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
“Kowos sohl lun faclu. Tuh fin wanginla eman sohl uh, wangin ma ku in sifil folokunang eman sohl. Ouinge wanginla sripa, ac fal in sisila in longyuki ye nien mwet uh.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
“Kowos kalem nu sin faclu nufon. Sie siti su musaiyukla fin eol uh, tia ku in wikla.
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
Wangin mwet akosak sie lam ac filiya ye sie ahlu, a el ac filiya fin sukan lam uh, yen ma kalem kac ac tolak in lohm uh nufon.
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Ouinge, kowos sang kalem lowos in tolak ye mutun mwet uh, tuh elos in ku in liye orekma wo lowos, ac kaksakin Papa tomowos su inkusrao.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
“Nimet nunku mu nga tuku in kunausla Ma Sap lal Moses ac mwe luti lun mwet palu uh. Nga tia tuku in kunausla, a in akpwayei mwe luti lalos.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
Pwayena nga fahk nu suwos, lah ke lusenna pacl ma kusrao ac faclu ac oan uh, sie leta ku akul srisrik ke Ma Sap uh koflana wanginla, nwe ke akpwayeyuk ma nukewa.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Ke ma inge, kutena mwet su tia akos kutena sin ma sap uh, finne ma sap srisrik se, ac luti nu sin mwet saya in oru oapana, el ac fah srik liki nukewa in Tokosrai lun kusrao. Ac kutena mwet su akos ma sap ac luti nu sin mwet saya in oru oapana, el pa ac yohk in Tokosrai lun kusrao.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
Nga fahk nu suwos lah moul in oaru lowos in oru ma lungse lun God, fin tia wo liki moul lun mwet luti ke Ma Sap ac mwet Pharisee, kowos fah tia ku in ilyak nu in Tokosrai lun kusrao.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
“Kowos lohng lah fwack nu sin mwet in pacl meet ah mu, ‘Nik kom akmas; kutena mwet su akmas ac fah utukyak el nu ke nununku.’
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
Tuh inge nga fahk nu suwos: Kutena mwet su kasrkusrak sin mwet lel, ac fah utukyak el nu ke nununku; el su fahk nu sin mwet wial, ‘Wangin sripom!’ ac fah utukyak nu ye mutun Un Mwet Pwapa Fulat; ac kutena mwet su fahk nu sin mwet wial, ‘Kom lalfon!’ fal elan fosrgna ke e in hell. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
Ke ma inge kom fin akola in oru mwe kisa lom nu sin God fin loang in kisa uh, ac kom esamak ingo lah oasr ma sufal lom nu sin mwet lim,
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
filiya mwe kisa lom an sisken loang an, ac folokla akwoyela inmasrlomtal meet, na kom fah foloko ac oru mwe kisa lom nu sin God.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
“Fin oasr mwet akola in us kom nu ke nununku, kom in aksaye akwoyela inmasrlomtal meet liki komtal sun acn in nununku. Kom fin tia, na el ac ku in eiskomyang nu ye mutun mwet nununku, su ac fah eiskomyang nu sin mwet roso, ac elos fah siskomyang nu in presin.
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
Pwayena nga fahk nu sum, kom ac fah muta we nwe ke na kom akfalyela ma nukewa pakpuki kom in moli uh.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
“Kowos lohng tuh fwack tari, ‘Nik kom kosro.’
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
A inge nga fahk nu suwos: Kutena mwet su ngetang nu sin sie mutan ac oasr nunak in kena lal nu sel, el orek kosro nu sel tari in nunak lun insial.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Ke ma inge, atronmotom layot fin akkolukye kom, tipalla ac sisla! Ac wo nu sum in tuhlac sie ip ke monum, liki na monum nufon in sisila nu in hell. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Lac poum layot fin akkolukye kom, pakela ac sisla! Ac wo nu sum in wanginla la poum, liki na monum nufon in som nu in hell. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
“Oasr pac fahkya meet, ‘Kutena mwet su sisla mutan kial, enenu in orala sie pwepu in fahsrelik ac sang nu sin mutan sac.’
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
Tusruktu, inge nga fahk nu suwos: Sie mukul fin sisla mutan kial ke kutena sripa sayen ke kosro, na oasr mwatan mukul sac ke el oru mutan sac in orek kosro el fin sifilpa marut nu sin siena mukul. Ac mukul se su marut nu sel el oayapa orek kosro.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
“Kowos lohng tari ma fwack nu sin mwet uh in pacl meet, ‘Nik kom kunausla wulela lom, a kom in akfalye ma kom wulela kac nu sin Leum God.’
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
A inge nga fahk nu suwos: Nik kom fulahk ke kutena ma ke kom orala wulela lom nu sin God. Tia ke kusrao, tuh nien muta lun God;
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
ac tia ke faclu, tuh faclu ma loangeyen nial; ac tia pac ke acn Jerusalem, tuh acn we siti lun Tokosra fulat.
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
Nimet kom fulahk pac ke insifom, tuh kom tia ku in orala soko aunsuf in fasrfasr ku sroalsroal.
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
Fahk na ‘Aok’ ku ‘Mo’ — kutena ma saya ma kom ac fahk, ma tuku sin el su Koluklana.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
“Kowos lohng tari oakwuk meet ah: ‘Atronmuta molin atronmuta, ac wihs molin wihs.’
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
Tusruktu inge nga fahk nu suwos: Nimet foloksak nu sin kutena mwet su oru ma koluk lain kom. Mwet se fin puokya la oalum layot, sang pac elan puokya layen lese an.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
Ac mwet se fin uskomyak nu in nununku in eisla nuknukfon lom an, sang pac nu sel coat lom an.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
Ac sie mwet fin sap kom in us pak lal uh ke mael se, kom welul us ke mael luo.
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Mwet se fin siyuk sum ke kutena ma, kom sang nu sel; mwet se fin ngisre in orekmakin kutena ma lom ac sifil folokonma, kom sang.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
“Kowos lohng tuh fwack tari, ‘Lungse mwet tulan lom, ac srunga mwet lokoalok lom.’
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
A inge nga fahk nu suwos: Lungse mwet lokoalok lowos ac pre kaclos su kalyei kowos,
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
tuh kowos fah ku in pangpang tulik nutin Papa tomowos su inkusrao. Tuh El oru kalmen faht lal uh in sreya mwet koluk ac mwet wo oana sie, ac El sang pac af nu fin mwet suwohs ac mwet sesuwos.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
Efu ku God Elan sot mwe moul nu suwos fin kowos lungse na mwet ma lungse kowos? Finne mwet ma eisani tax uh elos oru pac ouingan!
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
Ac kowos fin paing mwet kawuk lowos mukena, kowos tia sie liki mwet ngia, mweyen finne mwet pegan uh, elos oru pac ouingan!
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Kowos enenu in suwosna, oana ke Papa tomowos inkusrao El suwosna.
