Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
When he sawe the people he went vp into a mountayne and when he was set his disciples came to hym
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
and he opened hys mouthe and taught them sayinge:
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed are the povre in sprete: for theirs is the kyngdome of heven.
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Blessed are they that morne: for they shalbe conforted.
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Blessed are the meke: for they shall inheret the erth.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Blessed are they which honger and thurst for rightewesnes: for they shalbe filled.
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Blessed are ye mercifull: for they shall obteyne mercy.
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Blessed are the pure in herte: for they shall se God.
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Blessed are the peacemakers: for they shalbe called the chyldren of God.
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed are they which suffre persecucio for rightwesnes sake: for theirs ys the kyngdome of heuen.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Blessed are ye when men reuyle you and persecute you and shall falsly say all manner of yvell saynges agaynst you for my sake.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
Reioyce and be glad for greate is youre rewarde in heven. For so persecuted they ye Prophetes which were before youre dayes.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
ye are ye salt of the erthe: but and yf ye salt have lost hir saltnes what can be salted ther with? It is thence forthe good for nothynge but to be cast oute and to be troade vnder fote of men.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
Ye are ye light of the worlde. A cite yt is set on an hill cannot be hid
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
nether do men lyght a cadell and put it vnder a busshell but on a candelstick and it lighteth all that are in the house.
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Let youre light so shyne before men yt they maye se youre good workes and glorify youre father which is in heven.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
Thinke not yt I am come to destroye the lawe or the Prophets: no I am nott come to destroye them but to fulfyll them.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
For truely I saye vnto you till heven and erth perisshe one iott or one tytle of the lawe shall not scape tyll all be fulfilled.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Whosoever breaketh one of these lest commaundmentes and teacheth men so he shalbe called the leest in the kyngdome of heve. But whosoever obserueth and teacheth ye same shal be called greate in the kyngdome of heven.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
For I saye vnto you except youre rightewesnes excede the righetewesnes of ye Scribes and Pharises ye canot entre into ye kyngdome of heven.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
Ye have herde howe it was sayd vnto the of ye olde tyme: Thou shalt not kyll. For whoso ever kylleth shall be in daunger of iudgemet.
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
But I say vnto you whosoever is angre with hys brother shalbe in daunger of iudgement. Whosoeuer sayeth vnto his brother Racha shalbe in dauger of a cousell. But whosoeuer sayeth thou fole shalbe in dauger of hell fyre. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
Therfore whe thou offrest thy gifte at the altare and their remembrest that thy brother hath ought agaynst the:
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
leue there thyne offrynge before the altre and go thy waye first and be reconcyled to thy brother and then come and offre thy gyfte.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
Agre with thyne adversary quicklye whyles thou arte in ye waye with hym lest that adversary deliver ye to ye iudge and ye iudge delivre ye to ye minister and the thou be cast into preson.
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
I say vnto ye verely: thou shalt not come out thece till thou have payed ye utmost farthige.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
Ye haue hearde howe it was sayde to the of olde tyme: Thou shalt not comitt advoutrie.
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
But I say vnto you that whosoeuer looketh on a wyfe lustynge after her hathe comitted advoutrie with hir alredy in his hert.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Wherfore yf thy right eye offende ye plucke hym out and caste him from the. Better it is for the yt one of thy membres perisshe then that thy hole bodye shuld be cast into hell. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Also if thy right honde offend ye cut hym of and caste hym from the. Better yt ys that one of thy membres perisshe then that all thy body shulde be caste in to hell. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
It ys sayd whosoever put awaye his wyfe let hym geve her a testymonyall also of the devorcement.
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
But I say vnto you: whosoever put awaye his wyfe (except it be for fornicacion) causeth her to breake matrymony. And whosoever maryeth her that is devorsed breaketh wedlocke.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
Agayne ye haue hearde how it was sayd to the of olde tyme thou shalt not forsuere thy selfe but shalt performe thyne othe to God.
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
But I saye vnto you swere not at all nether by heue for it ys Goddes seate:
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
nor yet by the erth for it is his fote stole: nether by Ierusalem for it ys ye cyte of yt greate kynge:
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
nether shalt thou sweare by thy heed because thou canst not make one white heer or blacke:
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
But your comunicacion shalbe ye ye: nay nay. For whatsoeuer is more then yt cometh of yvell.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
Ye have hearde how it ys sayd an eye for an eye: a tothe for a tothe.
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
But I saye to you that ye resist not wroge. But whosoever geve the a blowe on thy right cheke tourne to him the other.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
And yf eny man will sue the at the lawe and take awaye thy coote let hym have thy cloocke also.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
And whosoever wyll copell the to goo a myle goo wyth him twayne.
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Geve to him that axeth and fro him that wolde borowe tourne not awaye.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
Ye have hearde how it is sayde: thou shalt love thyne neghbour and hate thine enimy.
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
But I saye vnto you love youre enimies. Blesse the that coursse you. Do good to them that hate you. Praye for them which doo you wronge and persecute you
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
that ye maye be ye chyldern of youre father that is in heauen: for he maketh his sunne to aryse on ye yvell and on the good and sendeth his reyn on the iuste and vniuste.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
For yf ye love them which love you: what rewarde shall ye have? Doo not the Publicans euen so?
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
And yf ye be frendly to youre brethren onlye: what singuler thynge doo ye? Do not the Publicans lyke wyse?
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
ye shall therfore be perfecte eve as youre father which is in heauen is perfecte.
