Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
And having seen the multitudes, He went up to the mountain, and He having sat down, His disciples came to Him,
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
and having opened His mouth, He was teaching them, saying,
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
“Blessed the poor in spirit—because theirs is the kingdom of the heavens.
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Blessed the mourning—because they will be comforted.
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Blessed the meek—because they will inherit the land.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Blessed those hungering and thirsting for righteousness—because they will be filled.
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Blessed the kind—because they will find kindness.
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Blessed the clean in heart—because they will see God.
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Blessed the peacemakers—because they will be called sons of God.
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed those persecuted for righteousness’ sake—because theirs is the kingdom of the heavens.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Blessed are you whenever they may reproach you, and may persecute, and may say any evil thing against you falsely for My sake—
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
rejoice and be glad, because your reward [is] great in the heavens, for thus they persecuted the prophets who were before you.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
You are the salt of the earth, but if the salt may lose savor, in what will it be salted? It is good for nothing from now on, except to be cast outside, and to be trodden down by men.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
You are the light of the world, a city set on a mountain is not able to be hid;
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
nor do they light a lamp and put it under the measure, but on the lampstand, and it shines to all those in the house;
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
so let your light shine before men, that they may see your good works, and may glorify your Father who [is] in the heavens.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
Do not suppose that I came to throw down the Law or the Prophets—I did not come to throw down, but to fulfill;
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
for truly I say to you, until the heaven and the earth may pass away, one iota or one tittle may not pass away from the Law, until all may come to pass.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Therefore whoever may loose one of these commands—the least—and may teach men so, he will be called least in the kingdom of the heavens, but whoever may do and may teach [them], he will be called great in the kingdom of the heavens.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
For I say to you that if your righteousness may not abound above that of the scribes and Pharisees, you may not enter into the kingdom of the heavens.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
You heard that it was said to the ancients: You will not murder, and whoever may murder will be in danger of the judgment;
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
but I say to you that everyone who is angry at his brother without cause will be in danger of the judgment, and whoever may say to his brother, Stupid, will be in danger of the Sanhedrin, and whoever may say, Moron, will be in danger of the Gehenna of fire. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
If, therefore, you may bring your gift to the altar, and there may remember that your brother has anything against you,
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
leave there your gift before the altar, and go—first be reconciled to your brother, and then having come, bring your gift.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
Be agreeing with your opponent quickly, while you are in the way with him, that the opponent may not deliver you to the judge, and the judge may deliver you to the officer, and you may be cast into prison;
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
truly I say to you, you may not come forth from there until you may pay the last penny.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
You heard that it was said to the ancients: You will not commit adultery;
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
but I say to you that everyone who is looking on a woman to desire her, already committed adultery with her in his heart.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
But if your right eye causes you to stumble, pluck it out and cast from you, for it is good to you that one of your members may perish, and not your whole body be cast into Gehenna. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
And if your right hand causes you to stumble, cut it off, and cast from you, for it is good to you that one of your members may perish, and not your whole body be cast into Gehenna. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
And it was said that, Whoever may put away his wife, let him give to her a writing of divorce;
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
but I say to you that whoever may put away his wife, except for the matter of whoredom, makes her to commit adultery; and whoever may marry her who has been put away commits adultery.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
Again, you heard that it was said to the ancients: You will not swear falsely, but you will pay to the LORD your oaths;
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
but I say to you not to swear at all; neither by Heaven, because it is the throne of God,
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
nor by the earth, because it is His footstool, nor by Jerusalem, because it is [the] city of [the] great King,
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
nor may you swear by your head, because you are not able to make one hair white or black;
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
but let your word be, Yes, Yes, No, No, and that which is more than these is of the evil [one].
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
You heard that it was said: Eye for eye, and tooth for tooth;
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
but I say to you not to resist the evil, but whoever will slap you on your right cheek, turn to him also the other;
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
and whoever is willing to take you to law, and to take your coat—also permit to him the cloak.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
And whoever will impress you one mile, go with him two;
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
to him who is asking of you be giving, and him who is willing to borrow from you, you may not turn away.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
You heard that it was said: You will love your neighbor, and will hate your enemy;
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
but I say to you, love your enemies, bless those cursing you, do good to those hating you, and pray for those accusing you falsely, and persecuting you,
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
that you may be sons of your Father in the heavens, because He causes His sun to rise on evil and good, and He sends rain on righteous and unrighteous.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
For if you may love those loving you, what reward do you have? Do the tax collectors not also do the same?
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
And if you may greet your brothers only, what do you do abundant? Do the nations not also do so?
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
You will therefore be perfect, as your Father who [is] in the heavens is perfect.”
