Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
And when he sawe the multitude, he went vp into a mountaine: and when he was set, his disciples came to him.
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
And he opened his mouth and taught them, saying,
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed are the poore in spirit, for theirs is the kingdome of heauen.
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Blessed are they that mourne: for they shall be comforted.
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Blessed are the meeke: for they shall inherite the earth.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Blessed are they which hunger and thirst for righteousnes: for they shalbe filled.
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Blessed are the mercifull: for they shall obteine mercie.
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Blessed are the pure in heart: for they shall see God.
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Blessed are the peace makers: for they shall be called the children of God.
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed are they which suffer persecution for righteousnes sake: for theirs is the kingdome of heauen.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Blessed shall ye be when men reuile you, and persecute you, and say all maner of euill against you for my sake, falsely.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
Reioyce and be glad, for great is your reward in heauen: for so persecuted they the Prophets which were before you.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
Ye are the salt of the earth: but if the salt haue lost his sauour, wherewith shall it be salted? It is thenceforth good for nothing, but to be cast out, and to be troden vnder foote of men.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
Ye are the light of the world. A citie that is set on an hill, cannot be hid.
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
Neither doe men light a candel, and put it vnder a bushel, but on a candlesticke, and it giueth light vnto all that are in the house.
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Let your light so shine before men, that they may see your good workes, and glorifie your Father which is in heauen.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
Think not that I am come to destroy the Lawe, or the Prophets. I am not come to destroy them, but to fulfill them.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
For truely I say vnto you, Till heauen, and earth perish, one iote or one title of the Law shall not scape, till all things be fulfilled.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Whosoeuer therefore shall breake one of these least commandements, and teach men so, he shall be called the least in the kingdome of heauen: but whosoeuer shall obserue and teach them, the same shall be called great in the kingdome of heauen.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
For I say vnto you, except your righteousnes exceede the righteousnes of the Scribes and Pharises, ye shall not enter into the kingdome of heauen.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
Ye haue heard that it was sayd vnto them of the olde time, Thou shalt not kill: for whosoeuer killeth shalbe culpable of iudgement.
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
But I say vnto you, whosoeuer is angry with his brother vnaduisedly, shalbe culpable of iudgment. And whosoeuer sayth vnto his brother, Raca, shalbe worthy to be punished by the Councill. And whosoeuer shall say, Foole, shalbe worthy to be punished with hell fire. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
If then thou bring thy gift to the altar, and there remembrest that thy brother hath ought against thee,
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
Leaue there thine offring before the altar, and goe thy way: first be reconciled to thy brother, and then come and offer thy gift.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
Agree with thine aduersarie quickly, whiles thou art in the way with him, lest thine aduersarie deliuer thee to the Iudge, and the Iudge deliuer thee to ye sergeant, and thou be cast into prison.
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
Verely I say vnto thee, thou shalt not come out thence, till thou hast payed the vtmost farthing.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
Ye haue heard that it was sayd to them of olde time, Thou shalt not commit adulterie.
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
But I say vnto you, that whosoeuer looketh on a woman to lust after her, hath committed adulterie with her already in his heart.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Wherefore if thy right eye cause thee to offend, plucke it out, and cast it from thee: for better it is for thee, that one of thy members perish, then that thy whole body should be cast into hell. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
Also if thy right hand make thee to offend, cut it off, and cast it from thee: for better it is for thee that one of thy members perish, then that thy whole body should be cast into hell. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
It hath bene sayd also, Whosoeuer shall put away his wife, let him giue her a bill of diuorcement.
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
But I say vnto you, whosoeuer shall put away his wife (except it be for fornication) causeth her to commit adulterie: and whosoeuer shall marrie her that is diuorced, committeth adulterie.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
Againe, ye haue heard that it was sayd to them of old time, Thou shalt not forsweare thy selfe, but shalt performe thine othes to the Lord.
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
But I say vnto you, Sweare not at all, neither by heauen, for it is the throne of God:
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
Nor yet by the earth: for it is his footestoole: neither by Hierusalem: for it is the citie of the great King.
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
Neither shalt thou sweare by thine head, because thou canst not make one heare white or blacke.
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
But let your communication be Yea, yea: Nay, nay. For whatsoeuer is more then these, commeth of euill.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
Ye haue heard that it hath bene sayd, An eye for an eye, and a tooth for a tooth.
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
But I say vnto you, Resist not euill: but whosoeuer shall smite thee on thy right cheeke, turne to him the other also.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
And if any man wil sue thee at the law, and take away thy coate, let him haue thy cloke also.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
And whosoeuer will compell thee to goe a mile, goe with him twaine.
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Giue to him that asketh, and from him that would borowe of thee, turne not away.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
Ye haue heard that it hath bin said, Thou shalt loue thy neighbour, and hate your enemie.
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
But I say vnto you, Loue your enemies: blesse them that curse you: doe good to them that hate you, and pray for them which hurt you, and persecute you,
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
That ye may be the children of your father that is in heauen: for he maketh his sunne to arise on the euill, and the good, and sendeth raine on the iust, and vniust.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
For if ye loue them, which loue you, what rewarde shall you haue? Doe not the Publicanes euen the same?
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
And if ye be friendly to your brethren onely, what singular thing doe ye? doe not euen the Publicanes likewise?
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Ye shall therefore be perfit, as your Father which is in heauen, is perfite.
