Máté 27
1 Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
Buna buisi bukia, bapfumu zioso zi banganga Nzambi ayi bakulutu ba Bayuda bakutakana ayi bawizana mu tomba diluaku di bamvondila Yesu.
2 És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
Bankanga minsinga, bannata ayi banyekula mu mioko mi nyadi Pilatu.
3 Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
Yuda, mutu wuyekula Yesu bu kamona ti bazengila Yesu nkanu wu lufua, wumona phasi mu ntima; diawu wuyenda vutula makumatatu ma zimbongo zi bisengo kuidi bapfumu banganga Nzambi ayi kuidi bakulutu ba Bayuda.
4 Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.
Mbadi wuba kamba: —Mbeni vola masumu bila ndiekudi mutu wukambu vanga kadi kiasa. Bawu bamvutudila: —Momo masi tutala ko! Matedi kuaku!
5 Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.
Buna wusia loza zimbongo beni vana tsi, muna Nzo Nzambi, wubotuka ayi wuyenda kidengidika.
6 A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.
Bapfumu banganga Nzambi zitota zimbongo beni ayi zituba ti: —Tuisi ko minsua mu tula zimbongo ziphila yayi mu kesi yi makaba ma Nzo Nzambi bila ziawu zidi zimbongo zi menga.
7 Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.
Buna bamana wizana, basumba tsola mu zimbongo beni muingi bazikilanga banzenza. Tsola beni yiba yi mutu wumosi wuba bumbanga zinzungu zituma.
8 Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.
Diawu nate buabu tsola beni yintedolongo: “Tsola yi menga”.
9 Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,
Buawu bobo budedikinina mambu mabikula mbikudi Yelemi ti: Babonga makumatatu ma zimbongo zi bisengo, yawu thalu yizenga bana ba Iseli mu diambu diandi
10 És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.
Ayi ziawu basumbila tsola yi mutu wumbumbanga zinzungu zituma banga bobo Pfumu kathumina.
11 Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
Buna Yesu wutelama va ntuala nyadi, ayi niandi wunyuvula: —Ngeyo widi ntinu Bayuda e? Yesu wumvutudila: —Nyinga! Yidi banga bu tubidi.
12 És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
Vayi thangu bapfumu banganga Nzambi ayi bakulutu ba Bayuda bu bayiza kumfunda, niandi kasia vutula kadi diambu ko.
13 Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
Pilatu wunyuvula: —Wulembo wi kuaku mambu momo balembo kufundila e?
14 És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
Vayi Yesu kadi diambu dimosi kasia vutula ko. Diawu nyadi kasiminina buwombo.
15 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
Kifu kiba yawu, mu thangu nyengo, nyadi, wuba totulanga mutu wumosi wunloko, wowo wuba nlombongo kuidi batu.
16 Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
Vayi mu thangu yina, mutu wumosi wuyenda tsangu, wuba mu nloko dizina diandi Balabasi.
17 Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
Nkangu bu wukutakana, Pilatu wuba yuvula: —A nani lutidi ndiluyekudila, Balabasi voti Yesu wuba ntedilanga Klisto e?
18 Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
Bila wuzaba kuandi ti mu diambu di kikhenene banyekudila Yesu.
19 A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
Mu thangu Pilatu kavuanda va kundu ki kizuzi ku tilibinadu, nketoꞌandi wumfidisila thumu yayi: —Kadi kota mambu ma mutu wowo wu busonga bila mu builu buabu phasi mbueni, mu ndozi, mu diambu diandi!
20 A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
Vayi bapfumu banganga Nzambi ayi bakulutu ba Bayuda beka sindisila nkangu wu batu muingi batuba ti bayekula Balabasi vayi bavonda Yesu.
21 Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
Buna nyadi wuba yuvula diaka: —A nani lutidi ndiluyekudila muna badi bawu buadi e? Batuba: —Balabasi!
22 Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
Pilatu wuba yuvula: —A vayi mbi phangila Yesu, wubeti tedilanga Klisto e? Bawu boso bavutula: —Wumbanda va dikulusi!
23 A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
Pilatu wuyuvula: —Diambu mbi dimbimbi kavengi e? Vayi baluta yamikina ngolu: —Wumbanda va dikulusi!
24 Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!
Pilatu bu kamona ti kalendi buela vanga kadi diambu dimosi ko ayi divunzi ditona, wubonga nlangu; wusukula mioko va ntuala batu boso ayi wukamba: —Ndisi ko bila mu menga ma mutu wawu. Vayi beno veka matedi!
25 És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.
Batu boso bavutula: —Bika menga mandi mabua va beto ayi va bana beto!
26 Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.
Pilatu wubayekudila Balabasi. Bu kamana betisa Yesu bikoti, wunyekula mu mioko miawu muingi bambanda va dikulusi.
27 Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.
Masodi ma nyadi makotisa Yesu ku khati nzo ayi makutikisa dikabu di masodi mu kunzungidila.
28 És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.
Bamvula minledi miandi ayi bamvuika yunga ki mbuaki.
29 És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!
Bavanga budu ki kipfumu ki zitsendi, bamvuika kiawu ku ntu; bansimbisa nti va koko kuandi ku lubakala, bamfukimina, bansekinina ayi batuba: —Mboti e, Ntinu wu Bayuda!
30 És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
Banlobudila madita bosi babonga nti, wawu baba kunzubanga ku ntu.
31 És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.
Buna bamanisa kunsekinina, bamvula yunga beni; bamvuika minledi miandi bosi bannata muingi bambanda va dikulusi.
32 Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
Bu baba totuka, badengana mutu wumosi mu nzila, dizina diandi Simoni wuba muisi Silene, bankuika kanata dikulusi.
33 És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
Batula ku buangu kimosi baba ntedilanga ngolongota. Tsundu Ngolongota: “Buangu ki mvesi wu ntu”,
34 Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
kuna bamvanina vinu kisobakana ayi kiti ki ndudi muingi kanua. Buna kabimba, wumanga ku kinua.
35 Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
Buna bamana ku mbanda va dikulusi, babula tsombo mu diambu di kabana minledi miandi.
36 És leülvén, ott őrzik vala őt.
Mbadi bavuanda kuna mu kunsunga.
37 És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
Batula muna dikulusi tini ki dibaya vana mbata ntuꞌandi, musonama bila kioki banzengila nkanu: “Niandi niawu Yesu, ntinu wu Bayuda”.
38 Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől.
Bidovula biodi bibandu va dikulusi va kimosi ayi Yesu, wumosi ku koko ku lubakala, wunkaka ku koko ku lumoso.
39 Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.
Batu bobo baba mviokila vana, baba kumfinga, baba nikunanga mintu
40 És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
ayi baba nyoluka: —E! Ngeyo mutu wuntiolumunanga Nzo Nzambi ayi kuyitungila diaka mu bilumbu bitatu; wukivukisa ngeyo veka. Enati widi Muana Nzambi, kuluka va Dikulusi!
41 Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
Bapfumu banganga Nzambi, minlongi mi Mina ayi bakulutu ba Bayuda mamvawu bansekinina ayi bakamba:
42 Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.
—A! Niandi wuvukisidi batu bankaka vayi niandi veka kalendi kukivukisa ko e! Enati niandi widi ntinu Iseli, kakulumuka va dikulusi muingi tunkikinina.
43 Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
Niandi diana diandi didi mu Nzambi, bika kamvukisa buabu enati weta kunzola; bila niandi wuba ntubanga: “Ndidi Muana Nzambi.”
44 A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.
Bidovula biobi bibandu yandi va kimosi va dikulusi mamvawu bobo baba kumfingila.
45 Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.
Tona thangu midi nate thangu yintatu mu masika, ntoto wumvimba wuba mu tombi kinkobo.
46 Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
Nduka-nduka mu thangu yintatu Yesu wuyamikina mu ndinga yingolo: —Eli, Eli, Lama sabakatani e? Bu dinsundula: Nzambi ama! Nzambi ama! Bila mbi wundiekudidi e?
47 Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.
Batu bankaka, bobo batelama vana bu bawa bobo, batuba: —Eli kantela.
48 És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.
Wumosi mu bawu, wuzawula, wuyenda bonga eponzi, wukifulusa mu vnu kidi ngami; wukisomika va tsongi nti bosi wumvana muingi kanua.
49 A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?
Vayi bankaka bakamba: —Bika tutala kani Eli weka kuiza mvukisa.
50 Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
Yesu wubuela yamikina diaka mu ndinga yingolo; buna wuzenga vumunu.
51 És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
Muna thangu beni kaka lido yi Nzo Nzambi yikanzuka mu ndambu zizole tona kuna yilu nate ku tsi. Ntoto wunikuka, matadi mabasuka,
52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
biziami bizibuka, batu banlongo bawombo bafua bafuluka.
53 És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
Batotuka mu biziami. Yesu bu kafuluka buna bakota mu divula dinlongo. Batu bawombo baba mona kuna.
54 A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!
Pfumu yi masodi ma Loma ayi momo maba yandi mu sunga Yesu bu bamona phila ntoto wunikukina ayi mambu moso momo phila mavangimina, bamona boma yiwombo ayi batuba: —Bukiedika kuandi ti mutu wowo bedi Muana Nzambi!
55 Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
Baketo bawombo baba vana, thama baba ntadila. Bawu baba nlandakananga Yesu tona ku Ngalili mu diambu bansadila.
56 Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.
Mu bawu muba: Maliya muisi Mangadala, Maliya ngudi yi Zaki ayi Zozefi ayi ngudi yi bana ba Zebede.
57 Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
Va thangu masika, mutu wumosi wu kimvuama, muisi Alimate, dizina diandi Zozefi, wuba nlonguki wu Yesu,
58 Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.
wuyenda lomba nitu yi Yesu kuidi Pilatu. Buna Pilatu wuvana minsua muingi bamvana yawu.
59 És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,
Zozefi wubonga nitu, wuyizinga mu dilasola di lino yi vedila.
60 És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
Wuyitula mu dibumbi diandi dimona, disokolo mu ditadi. Wunengumuna ditadi dimosi dinneni va muelo wu dibumbi. Bosi wuyenda kuandi.
61 Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.
Maliya muisi Mangadala ayi Maliya mankaka baba bavuanda ku ndambu yinkaka yitalini ayi dibumbi.
62 Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
Lumbu ki khubumunu bu kivioka, mu lumbu kilanda, bapfumu banganga Nzambi ayi Bafalisi bayenda kuidi Pilatu.
63 Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
Bankamba: —A pfumu! Tulembo tebuka moyo ti mutu wowo wu luvunu bu kabedi moyo wubedi tubanga ti: “Ndiela fuluka bilumbu bitatu bu biela vioka:”
64 Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.
Diawu bulutidi mboti wuvana minsua basunga dibumbi nate bilumbu bitatu bivioka muingi minlonguki miandi mibika kuenda yibi nitu andi bila nganu miela kamba batu ti wufulukidi mu bafua. Buna luvunu beni luela viatuka tezo ayi viokila lolo lutheti mu mbimbi.
65 Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.
Pilatu wuba vutudila: —Bonganu masodi, yendanu, lusunga ziami boso bu luzodidi.
66 Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.
Bayenda, bazibika bumboti dibumbi mu tula dimbu mu ditadi, ayi babika masodi.
