Holy Bible Aionian Edition® ~ Hungarian---Hungarian-Karoli ~ Matthew Chapter 26

< Máté 26 >

1 És mikor mindezeket a beszédeket elvégezte vala Jézus, monda az ő tanítványainak:

Hanchu Jisua'n ha chongngei murdi hah a ril zoiin chu a ruoisingei kôm,

2 Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.

“Sûnnik suoleh, Kalkân kût hong om atih iti nin rieta. Miriem Nâipasal hih jêmdel rangin pêk nîng atih,” a tia.

3 Akkor egybegyűlének a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, a kit Kajafásnak hívtak,

Hanchu ochaisingei le Upangei hah Ochai Inlal Caiaphas inpuia intongna an neia,

4 És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.

inrûkin an sûra, an that rang lam an mintuoa.

5 De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.

Nikhomrese, “Kût sûngin chu ni no rese, mipui lâia injêlna tete om duoi nih,” an tia.

6 És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,

Hanchu, Jisua hah Bethany'a aphârpa Simon inah a oma.

7 Méne ő hozzá egy asszony, a kinél vala drága kenetnek alabástrom szelenczéje, és az ő fejére tölté, a mint az asztalnál ül vala.

Jisua bu a nêk lâitakin, nupang inkhat alabaster bilôrin sariek mirimhoi man luttak ahong chôia, a luah a buok pea.

8 Látván pedig ezt az ő tanítványai, bosszankodának, mondván: Mire való ez a tékozlás?

Ruoisingeiin an mu inchu an ningathika. “Irangmo hi anga a inchek hi?

9 Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és adhatták volna a szegényeknek.

Hi mirimhoi hih man tamtaka zuora, inriengngei kôma sem thei kêng ani,” an tia.

10 Mikor pedig ezt eszébe vette Jézus, monda nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? hiszen jó dolgot cselekedett én velem.

Jisua'n an ti ngei hah a rieta, an kôm, “Ithomo hi nupangnu hih nin rokôk? kata rangin sin asa le enhoi tak ai tho ani.

11 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.

Inriengngei chu nin kôma om tit an nia, hannirese, kei chu nin kôma om bang noning.

12 Mert hogy ő ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.

Hi sariek mirimhoi ka takpuma ai buok hih phûm ranga ni sinsiamna ranga ai tho ani.

13 Bizony mondom néktek: Valahol az egész világon prédikáltatik az evangyéliom, a mit ez én velem cselekedék, az is hirdettetik az ő emlékezetére.

Atûn, chongdiktak nangni ki ril, rammuol pumpuia thurchisa an misîrna nâma, hi nupangnu sintho khom hih ama riettitna rangin misîr sa ngâi an tih,” a tia.

14 Akkor a tizenkettő közül egy, a kit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén,

Masuole Ruoisi sômleinik ngei lâia inkhat a riming Judas Iscariot an ti hah ochaisingei kôm a sea

15 Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harmincz ezüst pénzt.

Male ama'n, “Jisua nangni ki minsûr inte imo mi nin pêk rang?” a tia. Anni han sumdâr sômthum an tela ama an pêka.

16 És ettől fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja őt.

Masuo renga chu Judas han Jisua an kuta a pêk theina rangin chuminrên a rok tit zoi.

17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?

Cholboivâipôl Kût ni sûn motontakah han, ruoisingei an honga, Jisua kôm, “Kalkân Kût hih khotieng mo va minsûk unglang nu nuom?” tiin an rekela.

18 Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.

Ama han an kôm, “khopuiliena mi inkhat kôm se ungla, a kôm. ‘Minchupu'n ko zora anâi zoia; ku ruoisingei leh Kalkân Kût ni inah mang kin tih,’ a ti va ti roi,” a tia.

19 És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.

Jisua'n an kôm he a be lam angtakin an thoa, Kalkân Kût hah an va minsûk zoia.

20 Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,

Kholoi ahong nînchu, Jisua le ruoisi sômleinik hah khalâi ottin an insung lâiin.

21 És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.

Khalâi an ot lâitakin Jisua'n an kôm, “Nangni ki ril, nin lâia mi inkhat hin ni minsûr a tih,” a tipe ngeia.

22 És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?

Hanchu ruoisingei mulung dûkatonga, a kôm, “Pumapa, keima mo mi ni ti?” tiin inkhat inkhatin an rekel paka.

23 Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.

Jisua'n an kôm, “Khênga vâipôl mi pûrpuipu hin ni minsûr a tih.

24 Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.

Pathien Lekhabu'n ai ti anghan, Miriem Nâipasal hih thîng a tih, nikhomrese, Miriem Nâipasal minsûrpu chung chu arik bâk rang na! Ha miriem ha chu ânzir tetloi nisenla ata rangin sa uol a tih,” a tia.

25 Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.

A minsûr rangpu Judas hah a hongchonga, “Minchupu, keima mo mini ti tatak?” tiin a rekela. Jisua'n a kôm, “Nên ti hate” tiin a thuona.

26 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.

Hanchu an sâk lâitakin, Jisua'n vâipôl a lâka, râisânchong a ril zoiin chu a khoia, a ruoisingei kôm a pêka, an kôma, “Lâk ungla, sâk roi, hi hih ka taksa ani,” a tia.

27 És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;

Masuole chu, kilât a lâka, Pathien kôm râisânchong a ril zoiin chu an kôm a pêka, “Nêk roi, nin rêngin;

28 Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

ma hih ki thisen mi tamtak nunsie ngâidamna ranga suok rang, Pathien chonginkhit mindet rang chu ani.

29 Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.

Nangni ki ril, Ka Pa Rêngrama nangni leh uain thar ke nêk ni atung mâka chu hi uain hih nêk nôk khâi no ning,” a tia.

30 És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.

Masuole chu la inkhat an thoa, an tho suolechu Oliv tâng tieng an se zoi.

31 Akkor monda nékik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.

Hanchu Jisua'n an kôm, “Avien jân lelea hin nin rêngin rot let nin ta, ni mâk riei nin tih, Pathien Lekhabu'n, ‘Pathien'n belrihôlpu hah that an ta, belringei hah chekinchâi chit an tih,’ a ti sikin.

32 De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.

nikhomrese, kên thoinôk suoleh Galilee rama nin motona lei sêng ki tih,” a tia.

33 Péter pedig felelvén, monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.

Peter'n a kôm, “Adangngeiin nang mâk riei khomrese ngei, keiman chu nang mâk tet no ning!” a tia.

34 Monda néki Jézus: Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.

Jisua'n Peter kôm, “Nang ki ril, avien jân ârkhuong mân nangma'n voithum keima hih riet ngâi mu-ung ni tîng ni tih,” a tipea.

35 Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólnak vala a többi tanítványok is.

Peter'n a kôm, “Ni thina thisa rang khom nînlang ma anghan ti tet no ning,” tiin a thuona. Ruoisi dangngei khomin ha angdên han an ti paka.

36 Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.

Hanchu Jisua hah a ruoisingei leh munkhatin Gethsemani an tina han an sea, Jisua'n an kôm, “Soson chubai ka va tho sûngkâr chu hin lên sung roi,” a tipe ngeia.

37 És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni.

Peter le Jebedee nâipasal inik ngei hah a tuonga, Rathainvâina le mulungdûk tongnân ahong sipa,

38 Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem.

male an kôm, “ka mulungdûk atong raia athi rang dôrin kêng ki ni zoi. Hin om ungla mên ning pui roi,” a tia.

39 És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.

Hanchu, mântieng ava se uol vieta, pila ânboka, chubai a thoa, “O Pa, anitheiin chu, hi tuongna kilât hih ko kôm renga ni khâi pai pe roh! Nikhomrese, keima racham niloiin nangma racham ni rese,” a tia.

40 Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá őket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?

Masuole chu a hongkîr nôka, ruoisi inthum ngei hah an inin a hong mua; Peter kôm, “Inmo nangni inthum hite dârkâr khat luo khom mi inningpui thei loi tie hi?

41 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.

Huongna nin lût loina rangin intûng chienin chubai roi. Ratha'n chu a nuoma, taksa'n ai phari loi ani” a tia.

42 Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.

Hanchu, avoiniknân Jisua a se nôka, a chubai nôka, “O pa hi tuongna kilât hi ke nêk loia pai thei aninônchu nangma racham ni rese,” a tia.

43 És mikor visszatér vala, ismét aluva találá őket; mert megnehezedtek vala az ő szemeik.

A hong nôkin chu ruoisingei hah ain dênin a mu nôka; an mitngei reng an meng zoi loi sikin.

44 És ott hagyva őket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván.

Jisua'n a mâk ngei nôka, a voithumnân a ti nanâk hah tiin chubai a tho nôka.

45 Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.

Male ruoisingei kôm a hong nôka, an kôm, “Atûn tena inngamin nin la in bang na? En ta u, Miriem Nâipasal hih mi nunsiengei kuta pêk rang zora ahongtung zoi.

46 Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, a ki engem elárul.

Inthoi ungla, sêng ei ti zoi. En ta u, ni sûr rangpu hih ahong nâi zoi!” a tia.

47 És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettő közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a főpapoktól és a nép véneitől.

Hanchu, Jisua a chong la mong loiin ruoisi sômleinik ngei lâia Judas hah a hong tunga. Ama lômin Ochaisingei le Upangei hongtîr mipui, khandai le tôkmol chôiin an hong sa.

48 A ki pedig őt elárulja vala, jelt ada nékik, mondván: A kit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok meg őt.

A minsûr rangpu han, “A bieng ku tum takhah nin rokpu nîng a tih, sûr kelen roi!” tiin minsinna a lei pêksai ani.

49 És mindjárt Jézushoz lépvén, monda: Üdvöz légy Mester! és megcsókolá őt.

Judas hah Jisua kôm a se pata, a kôm, “Minchupu, nu chunga rathanngamna om rese,” tiin a bieng a tuma.

50 Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél? Akkor hozzámenvén, kezeiket Jézusra veték és megfogák őt.

Jisua'n a kôm, “Mal, no hongna abi tho kelen roh!” a ti pea, Hanchu an honga, Jisua hah an sûr zoi.

51 És ímé egyik azok közül, a kik a Jézussal valának, kinyújtván kezét, szablyáját kirántá, és a főpap szolgáját megcsapván, levágá annak egyik fülét.

Jisua kôma om ngei lâia inkhatin a khandai a leka Ochai Inlaltak, a tîrlâmpa kuor a tukthâk pea.

52 Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.

Jisua'n a kôm, “Na khandai hah a koka thun nôk ta roh. khandai a lek ngei chu khandai nanâkin thîng an tih.

53 Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?

Ka Pa kôm sanna ko zong theia, ama'n voikhatrengin vântîrton isâng ruk pâl sômleinik nêka tam a juongtîr thei iti ni riet loi mini?

54 De mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?

Nikhomrese, ngên ta inlang, i angin mo Pathien chong hih hi anga hong iom rang hih ai tung thei ranga?” a tia.

55 Ugyanekkor monda Jézus a sokaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok meg engem.

Hanchu, Jisua'n lokongei kôm han, “Khandai leh tôkmol chôiin inru sûr rang leh in-ang bangin misûr rangin nin hong na? Nîngtin Biekinah kên sunga, ki minchu ngâia, mahan misûr mak cheia.

56 Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák őt a tanítványok mind, és elfutának.

Nikhomrese, dêipungei chong miziek ngei hah ahong tung dik theina rangin, hi ngei murdi hih a hong iom ani hi,” a tia. Hanchu, ruoisingei murdi'n ama an mâk raka an rêngin an rot riei zoi.

57 Amazok pedig megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, a hol az írástudók és a vének egybegyűltek vala.

Hanchu, Jisua sûrngei han, Ochai Inlaltak Caiaphas inah Balam minchupungei le Upangei lei intûpna han an tuong zoia.

58 Péter pedig követi vala őt távolról egész a főpap pitvaráig; és bemenvén, ott ül vala a szolgákkal, hogy lássa a végét.

Peter'n alazanin a jûia, Ochai Inlaltak in khalâi dênin a jûia. Khalâidung a lûta a mongna mu rang nuomin a rungpungei kâra han ânsunga.

59 A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt;

Jisua an that theina rangin Ochaisingei le roijêkpu murdi han theiloi an mintum theina rang abi an roka;

60 És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú,

nikhomrese, mu mak ngei, mi tamtak hongin a chungroia milak ril khom senla ngei. Anûktakah mi inik an honga,

61 Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.

male, “Hi mi hin, Biekin hih setin sûnthumin ki sin nôk thei,” a ti an tia.

62 És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?

Ochai Inlaltak hah ândinga, Jisua kôm, “Hi nang an nônna roia hin ite thuonna ni nei loi rang mo?” a tia.

63 Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?

Nikhomrese, Jisua chu a dâireka. Ochai Inlaltak han arkôk nôka, “Pathien aring rimingin nang ki ti; ni ril roh, Pathien Nâipasal Messiah hah nini mo?” a tia.

64 Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben.

Jisua'n a kôm, “Ni na ti hate. Mahah ninôn khom nang ki ril; atûn renga Miriem Nâipasal hih Râtinchung chang tienga, insunga, invâna sûm chunga juong la mûng nin tih,” a tia.

65 Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását.

Ochai Inlal han a puonsilngei a potkhêra, “Pathien a rilsiet zoi; Rietpuipu dang nâng khâi mak meh! Pathien a rilsiet tie chu nin riet zoi!

66 Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra.

I angin mo nin mindon?” a tia. Anni han, “A tho minchâi, athi ngêt rang ani” an tia.

67 Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák őt, némelyek pedig botokkal verék,

Hanchu a mâia an michila male an jêma; senkhatin,

68 Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, a ki üt téged?

“Ni ril roh, Messiah, Tumo nang a jêm?” tiin an bêna.

69 Péter pedig künn ül vala az udvaron, és hozzá menvén egy szolgálóleány, monda: Te is a Galileabeli Jézussal valál.

Hanchu, Peter hah rukul sûng khalâiah ânsunga, Ochai Inlaltak tîrlâm dôngmate inkhat a honga, a kôm, “Nang khom, Jisua Galilee rama mi kôm no om ngâi,” a tipea.

70 Ő pedig mindenkinek hallatára megtagadá, mondván: Nem tudom, mit beszélsz.

Hannirese, an rênga makunga a minlêma. “I thurchi mo nin misîr reng riet mu-ung” tiin a thuona.

71 Mikor pedig kiméne a tornáczra meglátá őt egy másik szolgálóleány, és monda az ott levőknek: Ez is a názáreti Jézussal vala.

Rukul mokot pêntieng ava jôka, tîrlâm dôngmate dangin a lei mu nôka. Ha takah omngei kôma han, “Hi mi hih, Nazareth Jisua kôma a om ngâi” a tia.

72 És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.

Peter'n a minlêm nôka, “Khomâk insâmin ki ti ani, ha mi hah riet mu-ung!” a ti nôka.

73 Kevés idő múlva pedig az ott álldogálók menének hozzá, és mondának Péternek: Bizony te is közülök való vagy; hiszen a te beszéded is elárul téged.

Chomolte suoleh chu hataka inding ngei hah Peter kôm an honga, a kôm, “Nang khom an lâia mi nini khet, No chong lam renga hin ei riet thei!” an tipea.

74 Ekkor átkozódni és esküdözni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. És a kakas azonnal megszólala.

Male Peter'n an kôm, “Chongdik rillin khomâk kên sâm ani! Adik nônchu Pathien'n dûk ni mintong rese! Ha mi hah riet tet mu-ung!” a tia. Masuolechu âr akhuong kelen zoi,

75 És megemlékezék Péter a Jézus beszédéről, ki ezt mondotta vala néki: Mielőtt a kakas szólana, háromszor megtagadsz engem; és kimenvén onnan, keservesen síra.

male Peter han, Jisua'n a kôma, “Âr akhuong mân voithum ni minlêm ni tih,” ai tipe chong hah a hong rietsuok nôka. A jôka a chap ngu-ngui zoi.

Go to > Bookmark / Concordance / Maps / Report Issue