Máté 26
1 És mikor mindezeket a beszédeket elvégezte vala Jézus, monda az ő tanítványainak:
Jesu mah hae loknawk thuih pacoengah, a hnukbang kaminawk khaeah,
2 Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.
ni hnetto pacoeng ah misong loihhaih poih om tih, tito na panoek o, to naah kami Capa thinglam pong takhing hanah paek o tih.
3 Akkor egybegyűlének a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, a kit Kajafásnak hívtak,
To naah kalen koek qaimanawk, ca tarik kaminawk, kacoehtanawk, Kaiapha, tiah kawk ih kalen koek qaima im ah amkhueng o,
4 És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.
Jesu to zoek moe, naeh o pacoengah, hum hanah a thuih o.
5 De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.
Toe poihsakhaih niah sah hmah si, to tih ai nahaeloe rangpui palungpuihaih om moeng tih, tiah a thuih o.
6 És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,
Jesu loe Bethany vang ah kaom, ngansae maan Simon im ah oh naah,
7 Méne ő hozzá egy asszony, a kinél vala drága kenetnek alabástrom szelenczéje, és az ő fejére tölté, a mint az asztalnál ül vala.
atho kana parai hmuihoih tabu kasin nongpata maeto anih khaeah angzoh moe, anih buhcaak han anghnut naah lu nuiah a bawh pae.
8 Látván pedig ezt az ő tanítványai, bosszankodának, mondván: Mire való ez a tékozlás?
A hnukbang kaminawk mah hnuk o naah, palungphui o moe, tikhoe avang ai ah hae tiah a kraih vai?
9 Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és adhatták volna a szegényeknek.
Atho kana ah hmuihoih tui to zawh moe, amtang kaminawk hanah phoisa to a paek han oh, tiah a thuih o.
10 Mikor pedig ezt eszébe vette Jézus, monda nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? hiszen jó dolgot cselekedett én velem.
Jesu mah to tiah kaom hmuen to panoek naah, Tih hanah nongpata to na tavet o khing loe? Anih loe ka nuiah kahoih hmuen ni a sak.
11 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
Nangcae loe amtang kamminawk hoi nawnto na oh o toepsoep: toe kai loe nangcae hoi ka om poe mak ai.
12 Mert hogy ő ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.
Nongpata mah ka nuiah bawh ih hmuihoih tui loe Kai aphum hanah sak ih hmuen ah ni oh.
13 Bizony mondom néktek: Valahol az egész világon prédikáltatik az evangyéliom, a mit ez én velem cselekedék, az is hirdettetik az ő emlékezetére.
Loktang kang thuih o, Long pum ah hae kahoih tamthanglok thuih kruek, hae nongpata mah ka nuiah sak ih hmuen doeh anih panoek poehaih hanah thui o tih, tiah a naa.
14 Akkor a tizenkettő közül egy, a kit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén,
To naah a hnukbang hatlai hnetto thungah Judah Isakariot, tiah kawk ih kami maeto loe, kalen koek qaima khaeah caeh moe,
15 Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harmincz ezüst pénzt.
nihcae khaeah, Anih to kang paek nahaeloe timaw nang paek o han? tiah a naa. To naah nihcae mah anih khaeah phoisa quithumto paek hanah palungdue o.
16 És ettől fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja őt.
To nathuem hoi kamtong anih mah Jesu naeh thai han ih atue kahoih to pakrong boeh.
17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
Taeh thuh ai misong loihhaih poih nito naah loe, a hnukbang kaminawk Jesu khaeah angzoh o moe, nang hanah misong loihhaih poih hae naah maw saksak han na koeh? tiah a naa o.
18 Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
Anih mah, Vangpui thung ih kami maeto khaeah caeh oh loe, anih khaeah, Patukkung mah Kai ih atue loe zoi boeh; ka hnukbang kaminawk hoi nang im ah Misong loihhaih poih ka sak han, tiah a thuih, tiah thui pae oh, tiah a naa.
19 És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.
Jesu mah thuih ih lok baktih toengah a hnukbang kaminawk mah, Misong loihhaih poih to sak o.
20 Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
Duembang phak naah, anih loe buhcaak hanah kami hatlai hnettonawk hoi nawnto anghnut.
21 És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
Nihcae buhcaak o naah anih mah, Loktang kang thuih o, nangcae thung ih kami maeto mah kai angphat taak tih, tiah a naa.
22 És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
To naah nihcae loe palungset o moe, kami boih mah anih khaeah, Angraeng, kai maw? tiah a naa o.
23 Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
Anih mah, Kai hoi nawnto sabae tapawh kami mah, kai angphat taak tih.
24 Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
Kami Capa loe angmah kawng tarik ih baktih toengah caeh tih: toe kami Capa angphat taak kami loe khosak bing! To kami loe tapen ai ah om nahaeloe hoi kue tih, tiah pathim pae.
25 Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
Anih angphat taak kami, Judah mah, Rabbi, kai maw? tiah a naa. To naah anih mah, Na thuih ih baktih toengah nang ni, tiah a naa.
26 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
Nihcae buhcaak o nathuem ah, Jesu mah takaw to lak moe, tahamhoihhaih paek pacoengah, a aeh, a hnukbang kaminawk khaeah a paek, la oh loe, caa oh: hae loe ka taksa ah oh, tiah a naa.
27 És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
To pacoengah boengloeng to a lak moe, kawnhaih lawkthuih pacoengah, nihcae khaeah a paek, nae o boih ah;
28 Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
hae loe pop parai kaminawk ih zae tahmen hanah kalong, lokkamhaih kangtha, ka thii ah oh.
29 Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
Kang thuih o, Vaihi hoi kamtong Pa ih prae ah nangcae hoi nawnto kangtha naekhaih ni pha ai karoek to, hae misurtui hae ka nae mak ai boeh, tiah a naa.
30 És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.
Laa maeto a sak o pacoengah, Olive mae ah a caeh o.
31 Akkor monda nékik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.
Jesu mah nihcae khaeah, Tuutoep kami to ka boh han, tuunawk loe ahmuen kalah ah ampraek o phang tih, tiah tarik baktih toengah, kai pongah vaiduem poekhaih nam ro o boih tih.
32 De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.
Toe kang thawk let pacoengah, nangcae hmaa ah Kalili ah ka caeh han, tiah a naa.
33 Péter pedig felelvén, monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.
Piter mah anih khaeah, Nang pongah minawk poek amro o boih cadoeh, kai loe natuek naah doeh poek amro mak ai, tiah a naa.
34 Monda néki Jézus: Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.
Jesu mah anih khaeah, Loktang kang thuih, vaiduem aakhong ai naah, vai thumto kai nang phat taak tih, tiah a naa.
35 Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólnak vala a többi tanítványok is.
Piter mah anih khaeah, Nang hoi nawnto duek han om cadoeh, nang to kang phat taak mak ai, tiah a naa. A hnukbang kaminawk mah doeh to tiah thuih o boih.
36 Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.
To pacoengah Jesu loe Gethsemane, tiah kawk ih ahmuen ah a hnukbang kaminawk hoi caeh o, a hnukbang kaminawk khaeah, haeah anghnu oh, ho ah lawkthuih han ka caeh han, tiah a naa.
37 És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni.
Piter hoi Zebedi capa hnik to a caeh haih, anih loe palungset moe, paroeai dawnraihaih hoiah oh.
38 Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem.
Anih mah nihcae khaeah, Ka hinghaih pakhra loe duek han khoek to palungset parai; haeah om oh loe nawnto na hak o haih ah, tiah a naa.
39 És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.
Anih loe ahmuen kangthla kue ah caeh moe, mikhmai long ah akuep, Aw Pa, angcoeng thai nahaeloe, hae boengloeng hae kai khae hoi takhoe ving ah: toe ka koehhaih baktih na ai ah, na koehhaih baktiah om nasoe, tiah lawk a thuih.
40 Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá őket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?
A hnukbang kaminawk khaeah a caeh naah, ka-iip nihcae to a hnuk, Piter khaeah, atue maeto thung mataeng doeh nang hak o haih thai ai maw?
41 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.
Pacuekhaih thungah na kun o han ai ah, Hak oh loe, lawkthui oh: pakhra mah loe koeh, toe taksa loe thazok, tiah a naa.
42 Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.
Anih loe caeh let moe, Aw Pa, hae boengloeng hae kai khae hoiah ni takhoe ving thai ai moe, ka naek hanah om khruek nahaeloe, na koehhaih baktiah om nasoe, tiah lawk a thuih.
43 És mikor visszatér vala, ismét aluva találá őket; mert megnehezedtek vala az ő szemeik.
Anih angzoh let naah, iih kangmue khaang o ai pongah, ka-iip nihcae to a hnuk let bae.
44 És ott hagyva őket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván.
To pongah nihcae to a caeh taak moe, vai thumto haih, to tiah lawk a thuih let bae.
45 Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
To pacoengah a hnukbang kaminawk khaeah a caeh, nihcae khaeah, Vaihi khoek to nang song o moe, na iih o vop maw? Khenah, Kami Capa to angphat taak moe, kazae kaminawk ban ah paekhaih atue loe zoi boeh, tiah a naa.
46 Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, a ki engem elárul.
Angthawk oh, caeh o si boeh: khenah, kai angphat taak kami loe angzoh boeh, tiah a naa.
47 És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettő közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a főpapoktól és a nép véneitől.
Anih lokthuih li naah, khenah, hatlai hnetto thung ih maeto, Judah to angzoh, kalen koek qaima hoi rangpui kacoehtanawk mah patoeh ih, pop parai kaminawk loe haikaek hoi thingboengnawk to sin o moe, angzoh o.
48 A ki pedig őt elárulja vala, jelt ada nékik, mondván: A kit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok meg őt.
Anih angphat taak kami mah nihcae hanah angmathaih to paek, Ka mok ih kami loe, Anih to boeh ni; anih to naeh oh, tiah a naa.
49 És mindjárt Jézushoz lépvén, monda: Üdvöz légy Mester! és megcsókolá őt.
Judah loe Jesu khaeah caeh phrat moe, Patukkung, tiah lok tapring pacoengah, Anih to a mok.
50 Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél? Akkor hozzámenvén, kezeiket Jézusra veték és megfogák őt.
Jesu mah anih khaeah, Ampui, tih sak han ih maw nang zoh? tiah a naa. To naah kaminawk angzoh o moe, Anih to naeh o pacoengah, a caeh o haih.
51 És ímé egyik azok közül, a kik a Jézussal valának, kinyújtván kezét, szablyáját kirántá, és a főpap szolgáját megcsapván, levágá annak egyik fülét.
To naah khenah, Jesu hoi nawnto kaom kaminawk thung ih maeto loe a ban to phok moe, a sumsen to azuh pacoengah, kalen koek qaima tamna ih naa to takroek pae pat.
52 Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.
Jesu mah anih khaeah, angmah ih ahmuen ah na sumsen to suem ah: mi kawbaktih doeh sumsen sin kami loe suemsen hoiah dueh tih.
53 Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?
Kai paek hanah misatuh abu hatlai hnetto pongah kapop van kaminawk to Pa khaeah vaihi ka hni thai mak ai, tiah na poek o maw?
54 De mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?
Toe to tiah om nahaeloe, cabu thungah hae tiah om tih, tiah thuih ih lok to kawbangah maw akoep thai tih? tiah a naa.
55 Ugyanekkor monda Jézus a sokaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok meg engem.
To nathuem ah Jesu mah pop parai kaminawk khaeah, Kai hae kamqu baktiah naeh han ih maw, sumsen hoi thingboengnawk hoiah nang zoh o? Tikhoe ni thokkruek tempul thungah nangcae hoi nawnto kang hnut moe, kaminawk ka patuk naah nang naeh o ai loe?
56 Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák őt a tanítványok mind, és elfutának.
Toe tahmaanawk mah tarik ih cabu akoep han ih ni hae hmuen hae oh, tiah a naa. To pacoengah a hnukbang kaminawk mah anih to angphat o taak moe, cawnh o taak boih.
57 Amazok pedig megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, a hol az írástudók és a vének egybegyűltek vala.
Jesu naeh kaminawk mah anih to ca trik kaminawk hoi kacoehtanawk amkhuenghaih, kalen koek qaima, Kaiapha im ah caeh o haih.
58 Péter pedig követi vala őt távolról egész a főpap pitvaráig; és bemenvén, ott ül vala a szolgákkal, hogy lássa a végét.
Toe Piter loe qaima im khoek to ahmuen kangtla hoiah anih hnukah bang, kawbangah maw a sak o, tiah panoek hanah, a thungah akun moe, imtoep tamnanawk hoi nawnto anghnut.
59 A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt;
Qaimanawk, kacoehtanawk hoi lokcaekungnawk boih mah Jesu hum hanah, sak pazaehaih to pakrong o;
60 És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú,
toe tidoeh hnu o ai: ue, zae netkung paroeai angzoh o, toe nihcae mah zaehaih tidoeh hnu o ai. Hnukkhuem koek ah loe amsawn zaehaih hnukung hnetto angzoh moe,
61 Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.
hae kami mah, Sithaw ih tempul hae ka phraek moe, ni thumto thungah ka sak thaih, tiah thuih, tiah a thuih hoi.
62 És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?
To naah kalen koek qaima to angthawk moe, anih khaeah, lok nang pathim mak ai maw? Hae hnukung hnik mah zae nethaih loe kawbangah maw oh? tiah a naa.
63 Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?
Toe Jesu loe angam duem. Qaima mah anih khaeah, Kahing Sithaw ih ahmin palawkhaih hoiah lok kang dueng, nang loe Sithaw Capa, Kri maw? Na thui ah, tiah a naa.
64 Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben.
Jesu mah anih khaeah, Na thuih ih baktih toengah ka oh: toe nang khaeah lok ka thuih, hmabang ah loe Thacak bantang bangah kanghnu, tamai nui hoiah angzo Kami Capa to na hnu tih, tiah a naa.
65 Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását.
To naah kalen koek qaima mah angmah ih kahni to asih moe, Anih mah Sithaw to kasae thuih boeh; aicae mah kalah hnukungnawk timaw angaihaih oh vop? Khenah, a thuih ih Sithaw padaenghaih lok to vaihi na thaih o boeh.
66 Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra.
Kawbangah maw na poek o? tiah a naa. Nihcae mah, Anih loe duek han krah zaehaih a tawnh, tiah pathim pae o.
67 Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák őt, némelyek pedig botokkal verék,
Nihcae mah a mikhmai ah tamtui hoi pathoih o moe, anih to thong o; thoemto kaminawk mah anih to tabaeng o,
68 Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, a ki üt téged?
nang Kri, mi mah maw ang boh? Na thui ah, tiah a naa o.
69 Péter pedig künn ül vala az udvaron, és hozzá menvén egy szolgálóleány, monda: Te is a Galileabeli Jézussal valál.
Piter loe im tasa bangah anghnut: to naah nongpata maeto anih khaeah angzoh moe, nang doeh Kalili prae ih Jesu hoi nawnto na oh toeng bae, tiah a naa.
70 Ő pedig mindenkinek hallatára megtagadá, mondván: Nem tudom, mit beszélsz.
Toe Piter mah nihcae boih hma ah angphat, timaw na thuih ka panoek ai, tiah a naa.
71 Mikor pedig kiméne a tornáczra meglátá őt egy másik szolgálóleány, és monda az ott levőknek: Ez is a názáreti Jézussal vala.
Im hmabang ih khongkha ah a caeh naah, kalah nongpata maeto mah anih to hnuk, nongpata mah to ah kaom kaminawk khaeah, Hae kami doeh Nazareth Jesu hoi nawnto oh, tiah a thuih.
72 És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.
To naah anih mah, To kami to ka panoek ai, tiah lokmaihaih hoiah angphat taak let.
73 Kevés idő múlva pedig az ott álldogálók menének hozzá, és mondának Péternek: Bizony te is közülök való vagy; hiszen a te beszéded is elárul téged.
Akra ai ah to ah angdoe kaminawk anih khaeah angzoh o moe, Piter khaeah, nang doeh nihcae thung ih kami maeto ah ni na oh; na paeh ih lok pongah amnoek boeh, tiah a naa o.
74 Ekkor átkozódni és esküdözni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. És a kakas azonnal megszólala.
To naah anih mah, To kami to ka panoek ai, tiah tangoenghaih hoiah lokkamhaih to a sak. To pacoengah loe aa to khong roep.
75 És megemlékezék Péter a Jézus beszédéről, ki ezt mondotta vala néki: Mielőtt a kakas szólana, háromszor megtagadsz engem; és kimenvén onnan, keservesen síra.
Jesu mah, aakhong ai naah, vai thumto kai nang phat taak tih, tiah thuih ih lok to Piter mah panoek. To pongah tasa bangah a caeh moe, palungset loiah a qah.
