< Máté 25 >
1 Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.
U waⱪitta, ǝrx padixaⱨliⱪi huddi ⱪolliriƣa qiraƣlarni elip toyi bolƣan yigitni ⱪarxi elixⱪa qiⱪⱪan on ⱪiz ⱪoldaxⱪa ohxaydu.
2 Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
Bu ⱪizlarning bǝxi pǝmlik, bǝxi bolsa pǝmsiz.
3 A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;
Pǝmsiz ⱪizlar qiraƣlirini alƣan bolsimu, yeniƣa may eliwalmaptu.
4 Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.
Pǝmlik ⱪizlar bolsa qiraƣliri bilǝn billǝ ⱪaqilirida maymu eliwaptu.
5 Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
Yigit keqikip kǝlgǝqkǝ, ularning ⱨǝmmisini uyⱪu besip uhlap ⱪaptu.
6 Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!
Yerim keqidǝ: «Mana, yigit kǝldi, ⱪarxi elixⱪa qiⱪinglar!» degǝn awaz angliniptu.
7 Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
Buning bilǝn bu ⱪizlarning ⱨǝmmisi ornidin turup qiraƣlirini pǝrlǝptu.
8 A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
Pǝmsiz ⱪizlar pǝmlik ⱪizlarƣa: «Qiraƣlirimiz ɵqüp ⱪalƣiliwatidu, meyinglardin beringlarqu» dǝptu.
9 Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
Biraⱪ pǝmlik ⱪizlar: «Yaⱪ. bolmaydu! Bǝrsǝk, bizgimu ⱨǝm silǝrgimu yǝtmǝsliki mumkin. Yahxisi, ɵzünglar [may] satⱪuqilarning yeniƣa berip setiwelinglar!» dǝptu.
10 Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
Lekin ular may setiwalƣili ketiwatⱪanda, yigit kelip ⱪaptu, tǝyyar bolup bolƣan ⱪizlar uning bilǝn birliktǝ toy ziyapitigǝ kiriptu. Ixik taⱪiliptu.
11 Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
Keyin ⱪalƣan ⱪizlar ⱪaytip kelip: «Ƣojam, ƣojam, ixikni eqiwǝtkǝyla!» dǝptu.
12 Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
Biraⱪ u: «Silǝrgǝ bǝrⱨǝⱪ eytayki, mǝn silǝrni tonumaymǝn» dǝp jawab beriptu.
13 Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.
Xuning üqün sǝgǝk bolunglar, qünki nǝ Insan’oƣlining kelidiƣan künini nǝ saitini bilmǝysilǝr.
14 Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
[Ərx padixaⱨliⱪi] huddi yaⱪa yurtⱪa qiⱪmaⱪqi bolup, ɵz qakarlirini qaⱪirip dunyasini ularƣa tapxurƣan adǝmgǝ ohxaydu.
15 És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
U adǝm ⱨǝrbir qakarning ⱪabiliyitigǝ ⱪarap, birsigǝ bǝx talant, birisigǝ ikki talant, yǝnǝ birsigǝ bir talant kümüx tǝnggǝ berip, yaⱪa yurtⱪa yol aptu.
16 Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
Bǝx talant tǝnggǝ alƣan qakar berip oⱪǝt ⱪilip, yǝnǝ bǝx talant tǝnggǝ payda tepiptu.
17 Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
Xu yolda ikki talant tǝnggǝ alƣinimu yǝnǝ ikki talant tǝnggǝ payda aptu.
18 A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
Lekin bir talant tǝnggǝ alƣini bolsa berip yǝrni kolap, hojayini bǝrgǝn pulni kɵmüp yoxurup ⱪoyuptu.
19 Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
Əmdi uzun waⱪit ɵtkǝndin keyin, bu qakarlarning ƣojisi ⱪaytip kelip, ular bilǝn ⱨesablixiptu.
20 És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
Bǝx talant tǝnggǝ alƣini yǝnǝ bǝx talant tǝnggini ⱪoxup elip kelip: «Ƣojam, sili manga bǝx talant tǝnggǝ tapxurƣandila. Ⱪarsila, yǝnǝ bǝx talant tǝnggǝ payda aldim» dǝptu.
21 Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Hojayini uningƣa: Obdan boptu! Yahxi wǝ ixǝnqlik qakar ikǝnsǝn! Mǝn sanga ⱨawalǝ ⱪilƣan kiqikkinǝ ixta ixǝnqlik bolup qiⱪting, seni kɵp ixlarƣa ⱪoyimǝn. Kǝl, hojayiningning huxalliⱪiƣa ortaⱪ bol!» dǝptu.
22 Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
Ikki talant tǝnggǝ alƣinimu kelip: «Ƣojam, sili manga ikki talant tǝnggǝ tapxurƣandila. Ⱪarsila, yǝnǝ ikki talant tǝnggǝ payda aldim» dǝptu.
23 Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Hojayini uningƣa: «Obdan boptu! Yahxi wǝ ixǝnqlik qakar ikǝnsǝn! Mǝn sanga ⱨawalǝ ⱪilƣan kiqikkinǝ ixta ixǝnqlik bolup qiⱪting, seni kɵp ixlarƣa ⱪoyimǝn. Kǝl, hojayiningning huxalliⱪiƣa ortaⱪ bol!» dǝptu.
24 Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
Andin, bir talant tǝnggǝ alƣinimu kelip: «Ƣojam, silining qing adǝm ikǝnliklirini bilǝttim, qünki ɵzliri terimiƣan yǝrdin ⱨosulni oruwalalayla, ⱨǝmdǝ uruⱪ qaqmiƣan yǝrdinmu haman alila.
25 Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
Xunga ⱪorⱪup, silining bǝrgǝn bir talant tǝnggilirini yǝrgǝ kɵmüp yoxurup ⱪoyƣanidim. Mana pullirini alsila» dǝptu.
26 Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
Ƣojisi uningƣa: «Əy, rǝzil, ⱨurun qakar! Sǝn meni terimiƣan yǝrdin oruwalidiƣan, uruⱪ qaqmiƣan yǝrdin haman alidiƣan adǝm dǝp bilip,
27 El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
ⱨeq bolmiƣanda pulumni jazanihorlarƣa amanǝt ⱪoyuxung kerǝk idiƣu! Xundaⱪ ⱪilƣan bolsang mǝn ⱪaytip kǝlgǝndǝ pulumni ɵsümi bilǝn alƣan bolmamtim?!
28 Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
Xunga, uning ⱪolidiki talant tǝnggini elip, on talant tǝnggǝ bar bolƣanƣa beringlar!
29 Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
Qünki kimdǝ bar bolsa, uningƣa tehimu kɵp berilidu, uningda molqiliⱪ bolidu; ǝmma kimdǝ yoⱪ bolsa, ⱨǝtta uningda bar bolƣanlirimu uningdin mǝⱨrum ⱪilinidu.
30 És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Bu yaramsiz qakarni texidiki ⱪarangƣuluⱪⱪa aqiⱪip taxlanglar! U yǝrdǝ yiƣa-zarlar kɵtürülidu, qixlirini ƣuqurlitidu» dǝptu.
31 Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
Insan’oƣli ɵz xan-xǝripi iqidǝ barliⱪ pǝrixtiliri bilǝn billǝ kǝlginidǝ, xǝrǝplik tǝhtidǝ olturidu.
32 És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
Barliⱪ ǝllǝr uning aldiƣa yiƣilidu. Padiqi ⱪoylarni ɵqkilǝrdin ayriƣinidǝk u ularni ayriydu;
33 És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
u ⱪoylarni ong yeniƣa, ɵqkilǝrni sol yeniƣa ayriydu.
34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Andin Padixaⱨ ong yenidikilǝrgǝ: «Əy Atam bǝht ata ⱪilƣanlar, kelinglar! Alǝm apiridǝ bolƣandin beri silǝr üqün tǝyyarlanƣan padixaⱨliⱪⱪa waris bolup igǝ bolunglar!
35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Qünki aq ⱪalƣinimda silǝr manga yemǝklik bǝrdinglar, ussuz ⱪalƣinimda ussuluⱪ bǝrdinglar, musapir bolup yürginimdǝ ɵz ɵyünglǝrgǝ aldinglar,
36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
yalingaq ⱪalƣinimda kiydürdünglar, kesǝl bolup ⱪalƣinimda ⱨalimdin hǝwǝr aldinglar, zindanda yatⱪinimda yoⱪlap turdunglar» — dǝydu.
37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
U qaƣda, ⱨǝⱪⱪaniy adǝmlǝr uningƣa: «I Rǝb, biz seni ⱪaqan aq kɵrüp ozuⱪ bǝrduⱪ yaki ussuz kɵrüp ussuluⱪ bǝrduⱪ?
38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Seni ⱪaqan musapir kɵrüp ɵyümizgǝ alduⱪ yaki yalingaq kɵrüp kiygüzduⱪ?
39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
Sening ⱪaqan kesǝl bolƣiningni yaki zindanda yatⱪiningni kɵrüp yoⱪlap barduⱪ?» dǝp soraydu.
40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Wǝ Padixaⱨ ularƣa: «Mǝn silǝrgǝ bǝrⱨǝⱪ xuni eytayki, muxu ⱪerindaxlirimdin ǝng kiqikidin birǝrsigǝ xularni ⱪilƣininglarmu, dǝl manga ⱪilƣan boldunglar» dǝp jawab beridu.
41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett. (aiōnios )
Andin u sol yenidikilǝrgǝ: «Əy lǝnitilǝr, kɵzümdin yoⱪilinglar! Xǝytan bilǝn uning pǝrixtilirigǝ ⱨazirlanƣan mǝnggü ɵqmǝs otⱪa kiringlar! (aiōnios )
42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
Qünki aq ⱪalƣinimda manga ozuⱪ bǝrmidinglar, ussuz ⱪalƣinimda ussuluⱪ bǝrmidinglar;
43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
musapir bolup yürginimdǝ ɵz ɵyünglǝrgǝ almidinglar, yalingaq ⱪalƣinimda kiydürmidinglar, kesǝl bolƣinimda wǝ zindanda yatⱪinimda yoⱪlimidinglar» dǝydu.
44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
U qaƣda, ular: «I Rǝb, seni ⱪaqan aq, ussuz, musapir, yalingaq, kesǝl yaki zindanda kɵrüp turup hizmitingdǝ bolmiduⱪ?» dǝydu.
45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
Andin padixaⱨ ularƣa: «Mǝn silǝrgǝ bǝrⱨǝⱪ xuni eytayki, muxulardin ǝng kiqikidin birǝrsigǝ xundaⱪ ⱪilmiƣininglar mangimu ⱪilmiƣan boldunglar» dǝp jawab beridu.
46 És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre. (aiōnios )
Buning bilǝn ular mǝnggülük jazaƣa kirip ketidu, lekin ⱨǝⱪⱪaniylar bolsa mǝnggülük ⱨayatⱪa kiridu. (aiōnios )