Máté 25
1 Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.
»Takrat bo nebeško kraljestvo podobno desetim devicam, ki so vzele svoje svetilke in šle, da srečajo ženina.
2 Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
In pet izmed njih je bilo modrih, pet pa je bilo nespametnih.
3 A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;
Te, ki so bile nespametne, so vzele svoje svetilke, niso pa z njimi vzele olja,
4 Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.
toda modre so s svojimi svetilkami v svojih posodah vzele olje.
5 Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
Medtem ko se je ženin mudil, so vse podremale in zaspale.
6 Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!
Ob polnoči pa je nastalo vpitje: ›Glejte, ženin prihaja. Pojdite ven, da ga srečate.‹
7 Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
Tedaj so vse te device vstale in očistile svoje svetilke.
8 A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
In nespametne so rekle modrim: ›Dajte nam od svojega olja, kajti naše svetilke so ugasnile.‹
9 Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
Toda modre so odgovorile, rekoč: ›Ne tako, da ne bi bilo premalo za nas in vas, toda pojdite raje k tem, ki prodajajo in si kupite zase.‹
10 Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
Medtem ko so odšle kupovat, pa je prišel ženin, in tiste, ki so bile pripravljene, so vstopile z njim v zakon in vrata so se zaprla.
11 Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
Kasneje so prišle tudi druge device, rekoč: ›Gospod, Gospod, odpri nam.‹
12 Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
Toda odgovoril je in rekel: ›Resnično, povem vam: ›Ne poznam vas.‹‹
13 Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.
Stražite torej, kajti ne veste niti dneva niti ure, v kateri prihaja Sin človekov.
14 Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
Kajti nebeško kraljestvo je kakor človek, ki potuje v daljno deželo, ki je sklical svoje lastne služabnike ter jim izročil svoje dobrine.
15 És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
In enemu je dal pet talentov, drugemu dva in naslednjemu enega; vsakemu človeku glede na njegove razne sposobnosti; in nemudoma je odšel na svojo pot.
16 Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
Potem je tisti, ki je prejel pet talentov, šel in s temi trgoval in tem prislužil še pet drugih talentov.
17 Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
In podobno je tisti, ki je prejel dva, prav tako pridobil še dva druga.
18 A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
Toda tisti, ki je prejel enega, je šel in kopál v zemljo in skril denar svojega gospodarja.
19 Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
Po dolgem času pride gospodar teh služabnikov in z njimi poračuna.
20 És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
In tako je tisti, ki je prejel pet talentov, prišel in prinesel pet drugih talentov, rekoč: ›Gospodar, izročil si mi pet talentov. Glej, poleg teh sem pridobil še pet talentov.‹
21 Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Njegov gospodar mu je rekel: ›Dobro narejeno, ti dobri in zvesti služabnik. Zvest si bil nad malo stvarmi, naredil te bom za vladarja nad mnogimi stvarmi; vstopi v radost svojega gospodarja.‹
22 Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
Tudi tisti, ki je prejel dva talenta, je prišel in rekel: ›Gospodar, izročil si mi dva talenta; glej, poleg teh sem pridobil še dva druga talenta.‹
23 Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Njegov gospodar mu je rekel: ›Dobro narejeno, dobri in zvesti služabnik. Zvest si bil nad malo stvarmi, naredil te bom za vladarja nad mnogimi stvarmi; vstopi v radost svojega gospodarja.‹
24 Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
Potem je prišel tisti, ki je prejel en talent in rekel: ›Gospodar, poznal sem te, da si trd človek, žanješ, kjer nisi sejal in zbiraš, kjer nisi nastlal,
25 Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
in sem se bal in sem šel ter tvoj talent skril v zemljo. Glej tukaj imaš, kar je tvojega.‹
26 Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
Njegov gospodar je odgovoril in mu rekel: ›Ti zlobni in leni služabnik, vedel si, da žanjem, kjer nisem sejal in zbiram tam, kjer nisem nastlal;
27 El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
dolžan si bil torej dati moj denar menjalcem in tedaj, ob mojem prihodu, bi jaz svojo lastnino prejel z obrestmi.‹
28 Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
Vzemite mu torej talent in ga dajte temu, ki ima deset talentov.
29 Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
Kajti vsak, kdor ima, mu bo dano in bo imel obilje, toda od tistega, ki nima, bo vzeto proč celó to, kar ima.
30 És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Nekoristnega služabnika pa vrzite v zunanjo temo; tam bo jokanje in škripanje z zobmi.‹
31 Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
Ko bo prišel Sin človekov v svoji slavi in vsi sveti angeli z njim, potem bo sédel na prestol svoje slave,
32 És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
in pred njim bodo zbrani vsi narodi, in oddvojil jih bo ene od drugih, kakor pastir ločuje svoje ovce od koz;
33 És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
in ovce bo postavil na svojo desno roko, toda koze na levo.
34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Tedaj bo Kralj rekel tistim na svoji desnici: ›Pridite, blagoslovljeni od mojega Očeta, podedujte kraljestvo, za vas pripravljeno od ustanovitve sveta, ‹
35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
kajti bil sem lačen in ste mi dali obrok; bil sem žejen in ste mi dali piti; bil sem tujec in ste me sprejeli;
36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
nag in ste me oblekli; bil sem bolan in ste me obiskali; bil sem v ječi in ste prišli k meni.‹
37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
Tedaj mu bodo pravični odgovorili, rekoč: ›Gospodar, kdaj smo te videli lačnega in te nahranili ali žejnega in [ti] dali piti?
38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Kdaj smo te videli tujca in te sprejeli? Ali nagega in te oblekli?
39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
Ali kdaj smo te videli bolnega ali v ječi in prišli k tebi?‹
40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
In kralj jim bo odgovoril in rekel: ›Resnično, povem vam: ›V kolikor ste to storili enemu najmanjšemu izmed teh mojih bratov, ste to storili meni.‹‹
41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett. (aiōnios g166)
Tedaj bo prav tako rekel tem na levici: ›Odidite od mene, vi prekleti, v večni ogenj, pripravljen za hudiča in njegove angele; (aiōnios g166)
42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
kajti lačen sem bil, pa mi niste dali obroka; žejen sem bil, pa mi niste dali piti;
43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
tujec sem bil, pa me niste sprejeli; nag in me niste oblekli; bolan in v ječi, pa me niste obiskali.‹
44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
Tedaj mu bodo tudi oni odgovorili, rekoč: ›Gospodar, kdaj smo te videli lačnega ali žejnega ali tujca ali nagega ali bolnega ali v ječi in ti nismo postregli?‹
45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
Tedaj jim bo odgovoril, rekoč: ›Resnično, povem vam: ›V kolikor tega niste storili enemu izmed teh najmanjših, tega niste storili meni.‹‹
