Máté 22
1 És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
Nangibaga pay ni Jesus kadakuada kadagiti pangngarig a kunana,
2 Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
“Ti pagarian ti langit ket maiyarig iti maysa nga ari a nangrambak iti panagkasar ti anakna a lalaki.
3 És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
Imbaonna dagiti adipenna a mangayab kadagiti naawis nga umay iti boda, ngem saanda nga immay.
4 Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
Nangibaon manen ti ari kadagiti sabali nga adipen, a kunana, 'Ibagayo kadagiti naawis, “Kitaenyo, naisaganakon dagiti makan. Napartin dagiti baka ken dagiti napalukmeg nga urbon, ket nakasaganan ti amin. Umaykayon iti boda.'''
5 De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
Ngem saanda nga inkaskaso ket pimmanawda, maysa ken maysa, napan iti talonna, ken dadduma met ket kadagiti pagbirukanda.
6 A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
Kinemmeg ti dadduma dagiti adipen ti ari, ket pinabainanda ida, sada pinatay.
7 Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
Nakapungtot ti ari ket nangibaon kadagiti soldadona ket pinatayda dagiti mammapatay, sada pinuoran ti siudadda.
8 Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
Ket kinunana kadagiti adipenna, 'Nakasaganan ti padaya, ngem saan a maikari dagiti naawis.
9 Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
Ngarud mapankayo kadagiti kangrunaan a dalan a nagsasabatan dagiti kalkalsada ket awisenyo amin a tattao a masalawyo nga umay makiboda.'
10 És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
Napan dagiti adipen kadagiti kalkalsada ket inummongong amin a tattao a nasarakanda, dakes ken naimbag. Isu a napunno ti salunan kadagiti bisita.
11 Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
idi simrek ti ari a mangkita kadagiti sangaili, adda nakitana a maysa a lalaki a saan a nakakawes iti pangkasar.
12 És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
Kinuna ti ari kenkuana, 'Gayyem, kasanoka a nakastrek ditoy a saanka a nakakawes iti pangkasar?' Ket saan a nakatagari ti lalaki.
13 Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Ket kinuna ti ari kadagiti adipenna, 'Galutanyo ti ima ken saka daytoy a lalaki, ket ibellengyo idiay ruar a kasipngetan, a sadiay ket addanto ti panagsangsangit ken panagngaretnget dagiti ngipen.'
14 Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
Ta adu dagiti tattao a naayaban, ngem sumagmamano ti napili.”
15 Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
Kalpasanna, pimmanaw dagiti Pariseo ket pinagtutungtonganda no kasanoda a mapalab-ogan ni Jesus kadagiti saona.
16 És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
Ket imbaonda kenkuana dagiti adalanda, agraman dagiti Herodiano. Kinunada kenni Jesus, “Maestro, ammomi a napudnoka, ken isursurom ti kinapudno maipanggep iti wagas ti Dios. Saanmo nga ikaskaso ti kapanunotan ti siasinoman, ken awan ti idumdumam kadagiti tattao.
17 Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
Isu nga ibagam kadakami, ania ti kapanunotam? Nainkalintegan kadi ti panagbayad iti buis kenni Cesar wenno saan?”
18 Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
Ngem naawatan ni Jesus ti kinadakesda ket kinunana, “Apay a susuotendak, dakayo a managinsisingpet?
19 Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
Ipakitayo kaniak ti barya a maibayad iti buis.” Ket nangyegda kenkuana iti denario.
20 És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
Kinuna ni Jesus kadakuada, “Siasino ti makinladawan ken makinnagan kadagitoy?”
21 Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
Kinunada kenkuana, “ni Cesar.” Ket kinuna ni Jesus kadakuada, “Itedyo ngarud kenni Cesar dagiti banag a para kenni Cesar, ken iti Dios dagiti banag a para iti Dios.”
22 És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
Idi nangngegda dayta, nasdaawda. Ket imbatida isuna ket pimmanawda.
23 Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
Iti dayta met la nga aldaw, adda sumagmamano a Saduceo nga immasideg kenkuana, isuda dagiti mangibagbaga nga awan ti panagungar. Nagsaludsodda kenkuana,
24 Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
a kinunada, “Maestro, kinuna ni Moises, 'No matay ti maysa a lalaki, nga awanan iti annak, masapul nga asawaen ti kabsatna a lalaki ti asawana ket maaddaan isuna iti anak babaen iti kabsatna a lalaki.'
25 Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
Adda pito nga agkakabsat a lallaki. Nangasawa ti inauna ket kalpasanna natay. Agsipud ta awan putotna, imbatina ti asawana iti kabsatna a lalaki.
26 Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
Ket isu met laeng ti inaramid ti maikadua a kabsatna a lalaki, kasta met iti maikatlo, agingga iti maikapito a kabsatna a lalaki.
27 Legutoljára pedig az asszony is meghala.
Kalpasanda amin, natay ti babai.
28 A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
Ita iti panagungar, siasino kadagiti pito nga agkakabsat a lallaki ti makin-asawa iti babai? Ta aminda ket nagbalin nga asawana.”
29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
Ngem simmungbat ni Jesus ket kinunana kadakuada, “Nagbiddutkayo, gapu ta saanyo nga ammo ti Nasantoan a Sursurat wenno ti pannakabalin ti Dios.
30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Ta inton panagungar ket saandan a mangasawa, wenno agbalin nga asawa. Ngem ketdi, kasladanto kadagiti anghel idiay langit.
31 A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
Ngem no maipanggep iti panagungar dagiti natay, saanyo kadi a nabasa ti naisao kadakayo ti Dios, a kunana,
32 Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
’Siak ti Dios ni Abraham, ti Dios ni Isaac, ken ti Dios ni Jacob'? Ti Dios ket saan a Dios dagiti natay, ngem kadagiti sibibiag.”
33 És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
Idi nangngegan daytoy dagiti adu a tattao, nasdaawda iti panursurona.
34 A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
Ngem idi nangngeg dagiti Pariseo a napaulimek ni Jesus dagiti Saduceo, naguummongda.
35 És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
Maysa kadakuada, a maysa nga abogado ti nagsaludsod kenkuana, kas panangsuotna kenkuana—
36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
“Maestro, ania ti kangrunaan a bilin iti linteg?”
37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Kinuna ni Jesus kenkuana, '''Ayatem ti Apo a Diosmo iti amin a pusom, iti amin a kararruam, ken iti amin a panunotmo.'
38 Ez az első és nagy parancsolat.
Daytoy ti kangrunaan ken umuna a bilin.
39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Ket ti maikadua a bilin ket kas met la iti daytoy— ‘Ayatem ti kaarrubam kas iti bagim.
40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Kadagitoy dua a bilbilin, isu ti pagbatayan iti sibubukel a linteg ken dagiti profeta.”
41 Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
Ita, kabayatan a naummong pay laeng dagiti Pariseo, nagdamag ni Jesus iti maysa a saludsod kadakuada.
42 Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
Kinunana, “Ania iti kapanunutanyo maipapan iti Cristo? Siasino ti makin-anak kenkuana?” Kinunada kenkuana, “Anak a lalaki ni David.”
43 Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
Kinuna ni Jesus kadakuada, “Apay ngarud nga inawagan isuna ni David iti Apo babaen iti Espiritu, a kunana,
44 Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
'Kinuna ti Apo iti Apok, “Agtugawka iti makannawan nga imak, agingga a pagbalinek a pagbatayan dagiti sakam dagiti kabusormo.'”?
45 Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
No inawagan ni David ni Cristo iti Apo', kasano a nagbalin isuna a putot ni David?”
46 És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
Awan ti uray maysa a nakasungbat kenkuana, ken awanen ti uray maysa a tao a nakaitured a nagdamag iti adu pay a saludsod kenkuana manipud iti dayta nga aldaw.
