Máté 22
1 És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
Yesu kawa anin lira nani nin tinan kuguldo tutung, abenle,
2 Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
“Kilari tigo Kutelle masin umon unit na awa su usaune ubuki ni lumga.
3 És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
A too a cin me idi yicila ale na a wa duru nani ilumge idak, na ida ba.
4 Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
tutung a too among a cin, abenle nani, 'Benlang ale na ina duru nani ilumge, “Yenen, mmalu kanju imonle. Ina nan niyin nighe i malu basu, vat nimong nmalu zuru. Dan kiti nilumge.”'
5 De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
Bara nani na anit an nda ba. Among kpila udu anenmene kagisine kpila udu kitin lesu nin sesu mene.
6 A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
Amen ta acin me imancing, inin molo nani.
7 Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
Bara nani ugowe nana ayi. A too anang likum me idi mulsu nani, inin juju kagbire.
8 Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
Anin woro na cin me, 'Ilumge din cinu, uzuru tutung ale na ina belin nani na ida ba.
9 Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
Bara nani can kitene tibau idi beleng vat ule na iyeneghe adok kitin nilumge.'
10 És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
A cine do kitenen libauwe idi yicila va nle na iyeneghe, anit a acine nin na le na idi acine ba, bara nani kutii nilumge wa kula gbem nin nanit.
11 Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
Bara nani na ugowe nda aba da yenu ale na ida kutii nilumge, a yene umun ule na awa shon kultuk nilumghe ba.
12 És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
Ugowe woroghe, 'Udundun, utiza iyiziyari upira kikane sa kulutuk nilumge?' unite yisina nin kutike.
13 Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Ugowe nin woro na cin me, 'Teren unit ulele nacara nin nabunu i tuughe ndas nanyan nsirti, kika na ama gilu nin talu nayini.'
14 Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
Bara na anit gbardang na iwa yicila nani ma cunghari ina fere.”
15 Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
A Farasiyawa non do idi mune atee ikye inda na ima kifu Yesu nanyan nliru me.
16 És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
Inin too ghe nono katwa mene, ligowe nan na Hirudiyawa. I woro Yesu ku, “Kumalami, ti yiru fe unan kidegenari unin din dursuzu tibau Kutelle nanya kidegene, tutung na umong ma wantinfi ubenlu kibinai fe ba, na udin feru anit ba.
17 Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
Bara nani benle nari iyanghari udin kpilizu? Ukari i ugandu kitin Kaisar ra sa babu?”
18 Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
Bara nani Yesu yino nibinai ni nanzan mene anin woro, “Iyarin ta idin dumuzuni, anu anan kinuu?
19 Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
Duruni fikurfunghe.” Inin da nin fikurfunghe kiti me.
20 És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
Yesu woro nani, “Kuyelin ghari nin lisa di kiteme fikurfunghe?”
21 Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
Iworoghe, “Kaisar.” Yesu nin woro nani, “Bara nani nang kaisar ku imon ile na idi Kaisar, in Kutelle tutung imon ile na idi in Kutelle.”
22 És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
Na ilanza nani, ikifo ti nuu mene. Inin sunghe iya.
23 Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
Liri lole amon a Sandukiyawa da kitime, ale na ina woro na ufitun kul duku ba. I tiringhe,
24 Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
i woro, “Kumalami, Musa naworo, 'Unit wa ku na amara go ba, gwane yira uwane a se nono ku bara gwane.'
25 Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
Linwana kuzir wa duku, unan burne ku na asu ilumge, na ase nono ba. A suna gwane uwane.
26 Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
Unan mbe ta nafo ame, nanere unan tat udu unang zure.
27 Legutoljára pedig az asszony is meghala.
Kimal mine vat, uwane da kuu.
28 A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
Nene lirin fitun nyii, uwanin ghari ba yitu nanya mene? Bara na vat mene wa yininghe nafo uwani.”
29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
Bara nani Yesu kawa a woro nani, “I tana bara na iyiru uliru Kutelle sa likara me ba.
30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Bara na nin fitu nanan kull, na ilumga ma yitu ba a na ima nizu ilumga ba. Nnu nani, ima yiti nafo anan kadura Kutelle kitene kane.
31 A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
Bara ubelen nfitu nanan kull, na isa yene nanya niyerte ile imon na i wa beleng minu nuzu Kutelle,
32 Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
'Mere Kutellen Ibrahim, Kutellen Ishaku, nin Kutellen Yakub'? Kutelle na Kutelle na beari ba, bara na Kutelle nanang nlai yari.”
33 És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
Na ligozin na nite nlanza nani, ikifo tinuu nin ma dursuzu dursuzu me.
34 A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
Bara na a Farisiyawan nlanza au Yesu ntursu ti nuu na Sandukiyawa, i pitirino ati mene kiti kirum.
35 És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
Umon nanya mene, ulauya, tiringhe a dumunghe-
36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
“Kumallami, lome liduari lidya nanya na du fe?”
37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Yesu woroghe, “'U ma ti usu ncif Kutelle nin kibinaife, nin kidowe fe vat nin kibinai fe.'
38 Ez az első és nagy parancsolat.
Uleleunare udyawe nin unburne.
39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Un be masin ulele-'Uma ti usun nang kupoo fe nafo litife.'
40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Kitene na le adu abere uduke sosin ku nin liru nin nuu Kutelle.”
41 Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
Nene na a Farisiyawa wadu kiti kirum, Yesu tirino nani.
42 Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
A woro, “Iyanghari idin kpilizu nin Kristi? Gonon ghari ame?” I woroghe, “Gonon Dauda.”
43 Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
Yesu woro nani, “iyarin nta Dauda nanyan Ruhu din yecughe ucef, a benle,
44 Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
'Ucef uworon ncef nin, “Suu ncara uleme ning, saide nta anan nari fe imon patilu na bunu fe.'”
45 Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
Andi Dauda din yicu Kristi ku 'Ucif', a ta iyiziari a so Gonon Dauda?”
46 És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
Na umong ula kawughe imon ba, na umong kuru a tiringhe imomon tutung ba uworu lire.
