Máté 21
1 És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,
Mpobalashika pepi ku Yelusalemu, balashika nanshi ku Betifage ku mulundu wa maolifi, Yesu walatuma beshikwiya bakendi babili,
2 És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.
ne kubambileti, “Kamuyani mu munshi uwu ngomulabononga pantangu apa, mwaya mwengila, nimucane mbongolo wasungililwa pamo ne mwanendi, mu basungulule mubalete kuno.”
3 És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket.
Na muntu amwipushe, mumwambileti, “Mwami labayandanga, apwisha kubasebensesha nabalete.”
4 Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:
“Ici calenshika kwambeti maswi alamba mushinshimi akwanilishiwe, akwambeti,
5 Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.
“Kamwambilani munshi wa Siyoni kwambeti Kobona Mwami wakobe lesanga kulinjobe, Walicepesha, kayi watanta pa mbongolo. Watanta pa mwana mbongolo, nyama ishikumanta mitolo.”
6 A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,
Popelapo beshikwiya balensa mbuli Yesu ncalabambila.
7 Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.
Balaleta mbongolo pamo ne mwanendi, balayansa bikwisa pamusana pa mwanambongolo, uyo ngwalatantapo Yesu.
8 A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.
Bantu bangi balayansa bikwisa munshila, nabambi balakwakula misampi yabitondo ne kwiyansa munshila.
9 Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!
Bantu bangi balikuba pantangu ne balikuba panyuma, balatatika kubilikisheti, “Hosana kuli Mwanendi Dafeti. Walelekwa uyo lesanga mu Lina lya Lesa, Hosana kuli Lesa wakwilu ku Mayoba.”
10 És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?
Yesu mpwalengila mu Yelusalemu, bantu bonse balakankamana, nabambi balikabepusheti, “Anu uyu niyani?”
11 A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
Bantu bangi balakumbuleti, “Uyu emushinshimi, Yesu waku Nasaleti, mucishi ca Galileya.”
12 És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.
Yesu walengila mu Ng'anda ya Lesa, ne kutandanyamo bantu bonse balikulisha ne kula. Walawishila panshi matebulu ngobalikulishilapo beshikushintanisha mali, ne bipuna bya beshikulisha nkulimba,
13 És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
Walabambileti, “Mabala alambangeti, ‘Ng'anda yakame nikabe yakupaililamo,’ Nomba amwe mulaisandulu kuba mwakuyubila bakabwalala.”
14 És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá őket.
Popelapo balema ne bashipilwa balesa kuli Yesu mu Ng'anda ya Lesa mopelemo, nendi walabasengula.
15 A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,
Bamakulene beshimilumbo ne beshikwiyisha milawo ya Mose, mpobalabona byeshikukondwelesha mbyalensa kayi ne kunyumfwa batwanike mu ng'anda ya Lesa kababilikisheti, “Hosana kuli Mwanendi Dafeti,” Calabepila mu moyo.
16 És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?
Neco, Yesu balamwipusheti, “Sena mulanyumfunga mbyobalambanga batwanike aba?” Nendi Yesu walabakumbuleti, “Ee, kanshi nkamuna mubelengapo Maswi alambangeti Lesa walabambilalimo batwanike ne bakateta kwambeti nibakamutembaule kwakupwililila?”
17 És ott hagyván őket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.
Popelapo Yesu walabashiya, ne kuya ku Betani nkwalakona.
18 Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék.
Mpobwalaca mumene mene, Yesu mpwalikubwelela ku Yelusalemu walanyumfwa nsala.
19 És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada. (aiōn g165)
Mpwalabona citondo ca mukuyu pepi ne nshila, walayapo, nomba walacana kacikutowa matewu. Popelapo walacambila citondo camukuyu, “citondobe, kufuma lelo nteti ukasemepo bisepo sobwe.” Cindi copeleco citondo camukuyu cisa calayuma nta. (aiōn g165)
20 És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?
Beshikwiya mpobalaboneco balakankamana balamwipusha Yesu, “Inga citondo ca mukuyu ici cilafwambaneconi kuyuma?”
21 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, a mi e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen;
Yesu walakumbuleti, “Cakubinga ndamwambilishingeti na lushomo lwenu ntelo lwakutonshanya nimukacikonshenga kwinsa mbuli ncondenshili citondo ca mukuyu ici. Nteconkeco sobwe, nsombi na muwambila mulundu uwu, kwambeti, ‘Fuma apa, koya uliwale mu lwenje, mpaka nicikenshike.’
22 És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.
Na mupaila ne lushomo ciliconse nceti mukasenge nimukapewe.”
23 És mikor bement vala a templomba, hozzámenének a főpapok és a nép vénei, a mint tanít vala, mondván: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked ezt a hatalmat?
Cindi Yesu ncalengila mu Ng'anda ya Lesa, ne kutatika kwiyisha, bamakulene beshimilumbo, ne bamakulene Baciyuda, balesa kumwipusheti, “Mwalashifunya kupeyo ngofu shakwinsa cisa? Niyani walamupa ngofu ishi?”
24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, a mire ha megfeleltek nékem, én is megmondom néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Nendi Yesu walabakumbuleti, “ne njame nindimwipushe mwipusho umo, mwankumbula, bacu, nindimwambile nkondalafunya ngofu shakwinsa cisa.
25 A János keresztsége honnan vala? Mennyből-é, vagy emberektől? Azok pedig tanakodnak vala magukban, mondván: Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?
Kwambeti Yohane abatishenga, ngofu walashifunya kupeyo, kuli Lesa nambi kubantu?” Balo balatatika kutotekeshana pa lwabo bene, “Natukumbuleti walashifunya kuli Lesa, nendi nambeti, inga mwalabulila cani kumushoma?
26 Ha pedig azt mondjuk: emberektől; félünk a sokaságtól; mert Jánost mindnyájan prófétának tartják.
Nomba kayi natukumbuleti walashifunya kubantu, bantu nteti batulekepo sobwe, pakwinga balambangeti, Yohane nimushinshimi.”
27 És felelvén Jézusnak, mondának: Nem tudjuk. Monda nékik ő is: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Neco balamukumbuleti, “Afwe nkatucishipo sobwe.” Nendi walambeti, “Anu ne njame nteti ndimwambilepo sobwe nkondalashicana ngofu shakwinsa cisa.”
28 De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.
“Amwe ngamuyeyapo aconi? Muntu naumbi walikukute bana batuloba babili. Walaya kumwanendi mukulene ne kumwambileti, ‘Mwaname, koya lelo usebense kumabala.’
29 Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.
Walakumbuleti ‘Sobwe nkasuni,’ Nsombi panyuma pakendi walalitibuka, walaya ku mabala kuya kusebensa.
30 A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; de nem méne el.
Baishi balaya kumwanabo kanike ne kumwambila maswi amo amo ngobalambila mwanabo mukulene. Nendi walambeti, ‘Ndanyumfu ta, ndenga kusebensa.’ Nsombi uliya kuyako.
31 E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az első. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek: A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
Pa bana babili aba walensa ncobalikuyanda baishi nupeyo?” Balo balambeti, “wakutanguna usa.” Yesu walabambileti, “Cakubinga ndamwambilishingeti, beshikusonkesha misonko ne batukashi bapombo balengilinga mu Bwami bwa Lesa, amwe kamutana.
32 Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek néki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek néki; ti pedig, a kik ezt láttátok, azután sem tértetek meg, hogy hittetek volna néki.
Yohane Mubatishi walesa kumulesha nshila yabululami, amwe muliya kushoma sobwe, kakuli beshikusonkesha misonko, ne batukashi bapombo balo balamushoma, Amwe nambi mwalabibona, muliya kulitibuka kwambeti mumushome.”
33 Más példázatot halljatok: Vala egy házigazda, a ki szőlőt plántála, és azt gyepűvel körülvevé, sajtót ása le benne, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
Yesu walambeti, “Kamunyumfwani mukoshanyo naumbi, Muntu naumbi walikukute libala. Mulibalo'mo walabyalamo minyansa, walebaka luba kushinguluka libala lyonse, walaimba cisengu mwakutyanina minyansa, walaibaka lupingwe lwa kupembelelapo libala. Panyuma pakendi walalibwelekesha libala lisa ku balimi, nendi walaya bulwendo kucishi cimbi.
34 Mikor pedig a gyümölcs ideje elérkezett vala, elküldé szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át az ő gyümölcsét.
Cindi cakutebula mpocalashika, muntu usa walatuma basebenshi bakendi ku balimi basa, kwambeti bamupeko bisepo bya mulibala lisa.
35 És a munkások megfogván az ő szolgáit, az egyiket megverék, a másikat megölék, a harmadikat pedig megkövezék.
Nomba balimi basa balabekata basebenshi basa, umo balamuma, naumbi balamushina, naumbi balamupwaya mabwe.
36 Ismét külde más szolgákat, többet mint előbb; és azokkal is úgy cselekedének.
Muntu usa walatumako basebenshi nabambi bangi kupita basa bakutanguna. Kayi balimi basa balabensa cimo cimo.
37 Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
Kumapwililisho balimi basa walabatumina Mwanendi, ne kwambeti, ‘Mwaname uyu enka nibenga bamupe bulemu.’
38 De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
Nomba balimi basa mpobalamubona Mwanendi usa, balatatika kumufwiya, kabambeti, ‘uyu eshakapyane buboni bonse. Tiyeni tumushine kwambeti buboni ubu bukabe bwetu.’
39 És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.
Neco balamwikata, nekumuwala kunsa kwa libala ne kumushina.”
40 Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?
“Inga mwine libala lisa lya minyansa akesa nakabenseconi balimi basa?”
41 Mondának néki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, a kik beadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében.
Balo balakumbuleti, “Nakabashine balimi baipa basa, ne kulibwelekesha libala lisa kubalimi nabambi belela kumupako bisepo pacindi cakendi celela.”
42 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Yesu walabepusheti, “Sena muliya kubelengapo Mabala alambangeti, ‘Libwe lyacandanshi ndyobalakana beshikwibaka,’ Elilaba libwe lya nkokola ya ng'anda lilayandikinga? Lesa mwine ewalacinseci, kayi cilatukankamanishi kucibona.”
43 Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.
Encondamwambililingeti, “Bwami bwa Lesa, nibukalamunwe kulinjamwe ne kubupa bantu bambi abo belela kusema bisepo.”
44 És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Uliyense eshakawile palibwe ili, nakapasauke pasauke. Uyo ngoshi likamuwile, nendi nakashanyaukilelimo.
45 És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól.
Bamakulene beshimilumbo, ne Bafalisi mpobalanyumfwa mikoshanyo njalikwamba Yesu, balenshibeti wambangendibo.
46 És mikor meg akarák őt fogni, megfélemlének a sokaságtól, mivelhogy úgy tartják vala őt mint prófétát.
Neco balayanda kumwikata nsombi balatina bantu, pakwinga bantu bangi balikuba bashometi, Yesu nimushinshimi.
