< Máté 21 >

1 És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,
Lorsqu’ils approchèrent de Jérusalem, et furent arrivés à Bethphagé, vers le mont des Oliviers, Jésus envoya deux de ses disciples,
2 És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.
en leur disant: « Allez au village qui est devant vous; vous trouverez aussitôt une ânesse attachée et un ânon avec elle; détachez-les, et amenez-les-moi.
3 És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket.
Et si l’on vous dit quelque chose, répondez que le Seigneur en a besoin, et à l’instant on les laissera aller. »
4 Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:
Or ceci arriva, afin que s’accomplît la parole du prophète:
5 Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.
« Dites à la fille de Sion: Voici que ton roi vient à toi plein de douceur, assis sur une ânesse et sur un ânon, le petit de celle qui porte le joug. »
6 A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,
Les disciples allèrent donc et firent ce que Jésus leur avait commandé.
7 Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.
Ils amenèrent l’ânesse et l’ânon, mirent dessus leurs manteaux, et l’y firent asseoir.
8 A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.
Le peuple en grand nombre étendit ses manteaux le long de la route; d’autres coupaient des branches d’arbres et en jonchaient le chemin.
9 Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!
Et toute cette multitude, en avant de Jésus et derrière lui, criait: « Hosanna au fils de David! Béni soit celui qui vient au nom du Seigneur! Hosanna au plus haut des cieux! »
10 És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?
Lorsqu’il entra dans Jérusalem, toute la ville fut en émoi; on disait: « Qui est-ce? »
11 A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
Et le peuple répondait: « C’est Jésus le prophète, de Nazareth en Galilée. »
12 És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.
Jésus étant entré dans le temple, chassa tous ceux qui vendaient et achetaient dans le temple; il renversa les tables des changeurs et les sièges de ceux qui vendaient les colombes,
13 És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
et leur dit: « Il est écrit: Ma maison sera appelée une maison de prière, et vous en faites une caverne de voleurs. »
14 És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá őket.
Des aveugles et des boiteux vinrent à lui dans le temple, et il les guérit.
15 A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,
Mais les Princes des prêtres et les scribes, voyant les miracles qu’il faisait, et les enfants qui criaient dans le temple et disaient: « Hosanna au fils de David, » s’indignèrent,
16 És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?
et ils lui dirent: « Entendez-vous ce qu’ils disent? — Oui, leur répondit Jésus; n’avez-vous jamais lu: De la bouche des enfants et de ceux qui sont à la mamelle, vous vous êtes préparé une louange? »
17 És ott hagyván őket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.
Et les ayant laissés là, il sortit de la ville, et s’en alla dans la direction de Béthanie, où il passa la nuit en plein air.
18 Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék.
Le lendemain matin, comme il retournait à la ville, il eut faim.
19 És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada. (aiōn g165)
Voyant un figuier près du chemin, il s’en approcha; mais il n’y trouva que des feuilles, et il lui dit: « Que jamais aucun fruit ne naisse de toi! » Et à l’instant le figuier sécha. (aiōn g165)
20 És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?
A cette vue, les disciples dirent avec étonnement: « Comment a-t-il séché en un instant? »
21 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, a mi e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen;
Jésus leur répondit: « En vérité, je vous le dis, si vous avez de la foi et que vous n’hésitiez point, non seulement vous ferez comme il a été fait à ce figuier; mais quand même vous diriez à cette montagne: Ote-toi de là et jette-toi dans la mer, cela se ferait.
22 És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.
Tout ce que vous demanderez avec foi dans la prière, vous l’obtiendrez. »
23 És mikor bement vala a templomba, hozzámenének a főpapok és a nép vénei, a mint tanít vala, mondván: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked ezt a hatalmat?
Étant entré dans le temple, comme il enseignait, les Princes des prêtres et les Anciens s’approchèrent de lui et lui dirent: « De quel droit faites-vous ces choses, et qui vous a donné ce pouvoir? »
24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, a mire ha megfeleltek nékem, én is megmondom néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Jésus leur répondit: « Je vous ferai, moi aussi, une question, et, si vous y répondez, je vous dirai de quel droit je fais ces choses:
25 A János keresztsége honnan vala? Mennyből-é, vagy emberektől? Azok pedig tanakodnak vala magukban, mondván: Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?
Le baptême de Jean, d’où était-il? du ciel, ou des hommes? » Mais ils faisaient en eux-mêmes cette réflexion:
26 Ha pedig azt mondjuk: emberektől; félünk a sokaságtól; mert Jánost mindnyájan prófétának tartják.
« Si nous répondons: Du ciel, il nous dira: Pourquoi donc n’avez-vous pas cru en lui? Et si nous répondons: Des hommes, nous avons à craindre le peuple: car tout le monde tient Jean pour un prophète. »
27 És felelvén Jézusnak, mondának: Nem tudjuk. Monda nékik ő is: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Ils répondirent à Jésus: « Nous ne savons. — Et moi, dit Jésus, je ne vous dis pas non plus de quel droit je fais ces choses. »
28 De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.
« Mais que vous en semble? Un homme avait deux fils; s’adressant au premier, il lui dit: Mon fils, va travailler aujourd’hui à ma vigne.
29 Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.
Celui-ci répondit: Je ne veux pas; mais ensuite, touché de repentir, il y alla.
30 A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; de nem méne el.
Puis, s’adressant à l’autre, il lui fit le même commandement. Celui-ci répondit: J’y vais, seigneur; et il n’y alla point.
31 E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az első. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek: A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
Lequel des deux a fait la volonté de son père? — Le premier, » lui dirent-ils. Alors Jésus: « Je vous le dis en vérité, les publicains et les courtisanes vous devancent dans le royaume de Dieu.
32 Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek néki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek néki; ti pedig, a kik ezt láttátok, azután sem tértetek meg, hogy hittetek volna néki.
Car Jean est venu à vous dans la voie de la justice, et vous n’avez pas cru en lui; mais les publicains et les courtisanes ont cru en lui, et vous, qui avez vu cela, vous ne vous êtes pas encore repentis pour croire en lui.
33 Más példázatot halljatok: Vala egy házigazda, a ki szőlőt plántála, és azt gyepűvel körülvevé, sajtót ása le benne, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
« Écoutez une autre parabole. Il y avait un père de famille qui planta une vigne. Il l’entoura d’une haie, y creusa un pressoir et y bâtit une tour; et l’ayant louée à des vignerons, il partit pour un voyage.
34 Mikor pedig a gyümölcs ideje elérkezett vala, elküldé szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át az ő gyümölcsét.
Quand vint le temps des fruits, il envoya aux vignerons ses serviteurs pour recevoir le produit de sa vigne.
35 És a munkások megfogván az ő szolgáit, az egyiket megverék, a másikat megölék, a harmadikat pedig megkövezék.
Les vignerons s’étant saisis de ses serviteurs, battirent l’un, tuèrent l’autre et lapidèrent le troisième.
36 Ismét külde más szolgákat, többet mint előbb; és azokkal is úgy cselekedének.
Il envoya de nouveau d’autres serviteurs en plus grand nombre que les premiers, et ils les traitèrent de même.
37 Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
Enfin il leur envoya son fils, en disant: ils respecteront mon fils.
38 De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
Mais quand les vignerons virent le fils, ils se dirent entre eux: Voici l’héritier; venez, tuons-le, et nous aurons son héritage.
39 És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.
Et s’étant saisis de lui, ils le jetèrent hors de la vigne et le tuèrent.
40 Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?
Maintenant, lorsque le maître de la vigne viendra, que fera-t-il à ces vignerons? »
41 Mondának néki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, a kik beadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében.
Ils lui répondirent: « Il frappera sans pitié ces misérables, et louera sa vigne à d’autres vignerons, qui lui en donneront les fruits en leur temps. »
42 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Jésus leur dit: « N’avez-vous jamais lu dans les Écritures: La pierre qu’ont rejetée ceux qui bâtissaient, est devenue le sommet de l’angle? C’est le Seigneur qui a fait cela, et c’est un prodige à nos yeux. —
43 Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.
C’est pourquoi je vous dis que le royaume de Dieu vous sera ôté et qu’il sera donné à un peuple qui en produira les fruits.
44 És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Celui qui tombera sur cette pierre se brisera, et celui sur qui elle tombera sera écrasé. »
45 És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól.
Les Princes des prêtres et les Pharisiens ayant entendu ces paraboles, comprirent que Jésus parlait d’eux.
46 És mikor meg akarák őt fogni, megfélemlének a sokaságtól, mivelhogy úgy tartják vala őt mint prófétát.
Et ils cherchaient à se saisir de lui; mais ils craignaient le peuple, qui le regardait comme un prophète.

< Máté 21 >